Kéziratos érdekességek Esztergomi hagyatékokból

 Az esztergomi Bibliotheca kincseiből

A legtöbb könyvtának, a legmodernebb alapításúaknak is általában felhalmozódnak a gyűjteményében mindenféle mellékes tárgyak: képeslapok, kártyanaptárak, telejegyzetelt papírlap valamelyik könyvből kiesve, könyvjelzőként használt érdekes, vagy épp állományvédelmi szemmel nézve elrettentő példák. Emellett a könyvtár akár teljes hagyatékokat is őrizhet könyv- és kéziratos gyűjtemény formájában, amelyek szintén gazdag tárházai lehetnek az akár külső szemmel nézve is értékes, humoros tartalmú vagy épp hasznos dokumentumoknak. Számos könyvtár osztja meg ezeket a mindennapi munka során előkerülő apró kincseket rövid bejegyzések formájában valamely közösségi média-felületen. Az általam tervezett projekt is egy ilyen felület lenne egy konkrét gyűjteményéből vett példákkal.

A projekt célja

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményének alapjai a 11. századig nyúlnak vissza. Noha a kezdeti időkből nem sok dokumentum maradt fönn, s azok is jobbára a világ más könyvtáraiban találhatók, a 16. sz. közepétől kezdve folyamatos, megszakítás nélküli, bár változó ütemű fejlődést tudhat magáénak. Az elmúlt lassan négy évszázad során a könyvtár, illetve annak elődgyűjteményei folyamatosan gazdagodtak az esztergomi egyházi központhoz tartozó személyek hagyatékaival. A Bibliotheca 18-19. századi kéziratos hagyatéka igen gazdag, ennek megfelelően sok munkát igénylő feldolgozása ma is folyamatosan zajlik. A rendszerező és leíró munka során számos olyan dokumentum kerül elő ezekből a gyűjteményekből, amelyek bemutatása érdekes, sőt akár hasznos is lehet szélesebb közönség számára. Az ezekről készülendő rövidebb-hosszabb ismeretterjesztő jellegű bejegyzések az egyes kéziratok tartalmára vonatkozó érdekességeket, a hozzá köthető, vagy azon megjelenő személyekről szóló további adatokat és kulturális kontextust is tartalmazhatnának.

A projekt célközönsége

Az elkészült bejegyzéseket a régi könyvek, könyvtárak kedvelői szívesen fogadják, mert bepillantást nyújtanak egy ilyen intézmény mindennapi munkájának érdekes részleteibe. Érdekes lenne az esztergomi lakosoknak, akik számára egyes régi intézmények, például Buzárovits Gusztáv, a 19. század második felének nyomdásza Esztergomban, de ezen kívül utcák, helyek, programok ismerősek lehetnek, és a projekt által betekintést nyerhetnének szülővárosuk száz-kétszáz évvel ezelőtti életének egyes részleteibe.

Buzárovits Gusztáv esztergomi
könyvesboltja 1902 után

Miben lenne egyedi a szolgáltatás?

Számos más gyűjtemény is rendelkezik ehhez hasonló tartalomszolgáltatási felülettel vagy módszerrel, elég akár az OSZK blogjának Munkák és napok – és kincsek sorozatára gondolni, de más könyvtárak is posztolnak akár Facebookra, akár más felületekre az érdekességeik közül, így jó példát könnyű találni a sikeres módszerre. A téma jellegéből adódóan azonban a „jut is, marad is” elvét tarthatjuk szem előtt. Az egyes kéziratok önálló dokumentumok, egyedi tartalommal, amelyekből könnyen kiválaszthatóak máshol nem megtalálható érdekességek. A Bibliotheca őrzi és mutatja be például a Majer István (1813 – 1893) kanonok hagyatékából származó, általa kiírt kenyérrecept-pályázatra az ország számos pontjáról beérkezett kéziratokat a 19. sz. közepéről, amelyek érdekesebbnél érdekesebb módon és megfogalmazásban részletezik a jó kenyér sütésének minden praktikáját.

Ezen a területen elmondható, hogy minél több (könyvtár egyedi dokumentumait, kincseit ismerheti meg a szélesebb közönség), annál jobb.

Képek forrása:

1. kép: Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár

2. kép: Wikimedia Commons

3. kép: Majer István arcképe. Kép forrása: Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár