MI fán terem? A mesterséges intelligenciáról mindenkinek. 3.

Turing-teszt 1. rész
 

 

„I propose to consider the question, "Can machines think?„”

 Vagyis:   "Javaslom, vizsgáljuk meg a kérdést: "Tudnak-e a gépek gondolkodni?""

Ezzel a szándékosan provokatív mondattal kezdődik Alan Turing 1950-ben megjelent, Computer Machinery and Intelligence című tanulmánya. Ha intelligensen viselkedő gépekről illetve ezek történetéről van szó, Alan Turing neve megkerülhetetlen. A mai blogbejegyzésben róla lesz szó, az általa ismertetett Turing-tesztről, illetve arról a kérdésről, hogy mit is jelent a "gondolkodó gép" fogalma.

Alan Turing (1912-1954) egy kiváló angol matematikus, és számítógép-tudós volt, az utókor szerint a számítógép-tudomány egyik atyja. Gimnazista korában már feltűnt matematikai zsenialitása, és érdeklődése a logika illetve a valószínűségszámítás iránt. Már az egyetemi évei alatt foglalkoztatta a számítógép-tudomány, ekkor alkotta meg azt az elméleti számítógép modellt - a később róla elnevezett Turing-gépet - mely lendületet adott a korabeli számítógép kutatásoknak. Ezzel az elméleti modellel Turing azt vizsgálta, hogy melyek azok a számítási vagy problémamegoldási feladatok, amiket algoritmusok útján végre lehet hajtani, vagyis melyek azok a feladatok, amiket egy számítógép képes elvégezni.

Miután a Princetown Egyetemen doktori fokozatot szerzett, Turing visszatért Angliába, és részt vett annak a titkos angol kódfejtő csapatnak a munkájában, akik sikeresen törték fel az Enigma, a németek által használt rejtjelező gép kódjait. A munkában Turingnak oroszlánrésze volt, az általa fejlesztett géppel, a Turing-bombával hatékonyan tudták olvasni a németek titkosított üzenetváltásait, ami nagyban hozzájárult a normandiai partraszállás sikeréhez, és összességében ahhoz, hogy a szövetségesek megnyerjék a háborút. Egyes vélekedések szerint, ha nem sikerült volna feltörni az Enigmát a II. világháború akár két évvel is tovább húzódott volna. Ha valakit érdekel ez az izgalmas téma, és szereti a kódfejtős-háborús történeteket, annak ajánlom Andrew Hodges 1983-ban írt életrajzi regényét Turingról (magyarul Kódjátszma címmel jelent meg). 2014-ben filmes feldolgozása is készült a regénynek The Imitation Game (Kódjátszma) címmel.

Ha már 'Imitation Game', térjünk vissza Turing ikonikus cikkéhez, és a Turing-teszthez. A bejegyzés elején említett tanulmányban Turing azt mondja, ahhoz, hogy válaszolni tudjunk arra a kérdésre, hogy tud-e egy gép gondolkodni, meg kell határoznunk, mit is értünk pontosan 'gondolkodó gép' alatt. Ehhez bevezet egy játékos tesztet. A teszt alapja egy Imitation Game nevű játék volt, amit legalább hárman játszanak, egy férfi, egy nő és legalább egy kérdező. A nő és a férfi elvonultak egy-egy szobába, ahonnan csak írott üzenetekkel kommunikálhattak a kérdezővel, akinek az volt a feladata, hogy kiderítse, melyikük a férfi és melyikük a nő. A szobában lévő játékosokat csak X vagy Y néven azonosította, és kérdéseket kellett intéznie hozzájuk, majd kiderítenie a válaszaikból, hogy melyik mond igazat, és melyik nem. A játékosok közül az egyiknek (nevezzük A-nak) mindig az a feladata, hogy tévesen azonosítsák, vagyis félrevezető válaszokat ad, a másiknak (B) pedig az, hogy segítse a kérdezőt a helyes válasz megtalálásában.

Turing azt mondta, képzeljük el, hogy kicseréljük A játékost egy számítógépre. A kérdezőnek most az a feladata, hogy pusztán a szöveges üzenetek alapján eldöntse, hogy melyikük a valódi ember, és melyikük a számítógép. ha a kérdező egy bizonyos idő után nem tudja eldönteni, melyikük a gép, és melyikük az ember, akkor a gép győzött, vagyis átment a teszten.

Turing szerint tehát nem az a jó kérdés, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni, hanem, hogy tudnának-e győzni ebben a játékban, vagyis tudnának-e úgy viselkedni, mint egy ember, mikor gondolkodik, jelentsen ez bármit is. Szerinte ebben az esetben már egy intelligens géppel, vagyis mai szóhasználattal mesterséges intelligenciával van dolgunk. Úgy gondolta, hogy ez legkésőbb 2000 körül megvalósul. Nem lett igaza, és magát a gondolatkísérletet is sokan vitatták. A második részben lesz szó egy kínai szobáról, az intelligencia meghatározásának nehézségeiről, illetve megnézzük, hogy korunk kedvence, a ChatGPT hogyan teljesített a Turing-teszten. Addig is, ha valaki szeret játszani a mesterséges intelligenciával, keresse fel a Character AI oldalt. Ez egy olyan MI platform, ahol különféle létező, valaha élt vagy kitalált karakterrel cseveghetünk. Alan Turing is fent van, így megkérdezhetjük tőle, hogy mit gondol ma a Turing-tesztről vagy akár a ChatGPT-ről. (Szórakoztató játék, de ne felejtsétek, hogy nem a valódi karakterrel beszélgetünk, hanem egy nyelvi modellel, így a válaszai nem biztos, hogy helytállóak vagy pontosak.) 

Aki viszont inkább olvasna, annak még egy könyvajánló:

 Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?