MI fán terem? A mesterséges intelligenciáról mindenkinek. 2.

Ha  ma az átlagember tájékozódni szeretne a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, leginkább az online médiából teheti meg. Természetesen hatalmas tudományos irodalom áll rendelkezésre a témával kapcsolatban számos könyvtárban illetve adatbázisban, de az átlagember ezeket több szempontból sem fogja tudni hasznosítani. 

Legelőször is, mert nem fogja őket megtalálni. Ha elmegy egy könyvtárba ott még kérheti esetleg a könyvtáros segítségét, de az online térben, hacsak nem ismeri a konkrét adatbázisokat, és nincs némi tapasztalata abban, hogy hogyan találja meg bennük a számára szükséges információt, nem kerülnek elé az efféle tartalmak. 

Ám ha meg is találná őket, ezek a tudományos tartalmak legtöbbször angol nyelven íródnak, vagyis az angol nyelvterületen élőket leszámítva, az átlagember ezeket nem, vagy csak nehezen fogja tudni elolvasni. Végül pedig azért sem válnának a hasznára, mert a tudományos irodalom olyan mélységében és részleteiben tárgyalja a témát, illetve a téma részterületeit, amire egy átlagembernek nincs szüksége, nem mellesleg nem várható el tőle az a fajta készség, amivel teljes mértékben értelmezni tudná a szakirodalmat.

 

Az online médiából való tájékozódásnak több hátránya is lehet:

Az átlagember legtöbb esetben nem tudja szűrni a tartalmakat. Képtelen megkülönböztetni a megbízható forrásokat a megbízhatatlan, igénytelen, bulvár-típusú vagy szándékoltan dezinformációs forrásoktól. 

A média jelentős szelete, jellegéből fakadóan, nagyon nehezen vetkőzi le szenzációhajhász, érzelmekre apelláló attitűdjét, így nem mindig felel meg az objektív tájékoztatás kritériumainak.

A mai médiafogyasztási szokások, és információáramlási jelenségek erősen kedveznek a különféle ismeretbuborékok illetve visszhangkamrák kialakulásának, így egy idő után már csak azokkal a témákkal, véleményekkel, médiumtermékekkel találkozunk, amikkel közös buborékban vagyunk. Az, hogy ehhez a jelenséghez például mennyiben járulnak hozzá a MI technológiákat alkalmazó internetes keresők és közösségi média platformok, szintén keveseknek jut eszébe.

A mesterséges intelligencia témája azonban mára több lett egy pusztán érdekes szakterületnél, amiről ha tud valamit az ember, akkor megveregetheti a vállát, hogy milyen művelt és naprakész, ha viszont nem tud semmit, az sem válik hátrányára. A MI tudományos, technológiai, gazdasági súlya egyre hangsúlyosabb, visszavonhatatlanul részévé válik az életünknek, és ami még fontosabb, nem csak, hogy részévé válik, hanem egyre erőteljesebben befolyásolja is azt. Fontos volna tehát, hogy a társadalom legalább alapszinten tisztában legyen a technológia működésével, hatásaival és következményeivel. 

Természetesen a legideálisabb az volna, ha ezekhez az ismeretekhez hozzá lehetne jutni a közoktatásban, beépülnének a tantervekbe, illetve a különféle egyéb oktatási és oktatástámogató intézmények, felsőoktatás, könyvtárak olyan, mindenki által könnyen és szabadon hozzáférhető tartalmakat, oktatási anyagokat hoznának létre, amik a társadalom széles rétegének segítenének ezeknek a készségeknek és ismereteknek az elsajátításában. Erre a szándék már sok helyen látszik, a megvalósulás még messze van. 

A teljesség igénye nélkül két példát mutatnék: az egyik a Helsinki Egyetem online oktatási modulja, az Elements of AI, amit 2018-ban indítottak. A tanfolyam modulokat tartalmaz a gépi tanulásról, a neurális hálózatokról, a mesterséges intelligencia filozófiájáról és a mesterséges intelligencia felhasználásáról a problémák megoldására. A finn kormány, együttműködésben az Európa Bizottsággal megkezdte a tanfolyam lefordítását az EU nyelveire, abból a célból, hogy minden uniós állampolgár egyenlő esélyekkel használhassa a modult, mostanáig 26 nyelven érhető el az anyag, sajnos a magyar nincs köztük.

A másik példa egy amerikai nonprofit vállalkozásban működtetett platform, az aiEDU, melynek célja a mesterséges intelligenciához kapcsolódó készségek és műveltség széles körű fejlesztése. A weboldal tréningeket, letölthető anyagokat tartalmaz tanulók, illetve oktatási segédleteket tanárok számára. Van ezek mellett egy blogjuk is, ahol önmaguk promotálása mellett ismeretterjesztő cikkeket is megjelentetnek.

Visszakanyarodva a bejegyzés elején vázolt problémához, az átlagember, ha tájékozódni szeretne az internethez nyúl, mivel nincs jobb lehetősége, így egy online elérhető, ismeretterjesztő blog hasznos lehet számára. Ez a műfaj lehetőséget nyújt áthidalni a szakirodalom és a sokszor megbízhatatlan online újságírás közötti szakadékot. Szakemberek, kutatók is sokszor választják ezt a fajta ismeretközlési formát, ha kötöttségek nélkül szeretnének írni a szakterületükhöz köthető, általuk kedvelt témákban. 

Angol nyelven rengeteg MI témájú blog létezik, elég csak beírni a Google-ba az 'artificial intelligence' és 'blog' kifejezéseket. Olyan oldalakat is találhatunk, amik összegyűjtik a 10, 20 legjobb blogot, amik a mesterséges intelligenciával foglalkoznak (például itt és itt). Ezeknek a célközönsége elég vegyes, de legtöbbször szakemberek, mesterséges intelligenciára épülő technológiák iránt érdeklődők számára íródtak, így sokszor elég szárazak. Egyedi kísérlet az a blog (AI blog), ahol a tartalmakat (képek és szöveg egyaránt) a mesterséges intelligenciával generálják - magáról a mesterséges intelligenciáról.

Magyar viszonylatban viszont nem találtam olyan blogot, ami teljes egészében ennek a témának szentelte volna magát. Több, más témájú blogon található mesterséges intelligenciáról szóló bejegyzés, de olyan, ami kizárólag erről szólna, nincsen.