Az Iparművészeti Múzeum 1896-ban nyitotta meg kapuit, szecessziós stílusban épült Budapest egyik legszebb középülete. A gyűjteménye magában foglalja az európai és a magyar iparművészet remekműveit a középkortól napjainkig. A múzeumnak három telephelye van; a Nagytétényi Kastély, a főépület az Üllői úton, amely 2017 óta felújítás miatt zárva tart és a Ráth György Villa, amely a Városligeti fasor-nál található és 2018-ban nyitotta meg több éves zárva tartás után a kapuit.
A
gyűjtemény kezdőoldala: https://www.imm.hu/
Az Iparművészeti Múzeum oldaláról a gyűjteményre vezető link: https://www.imm.hu/hu/contents/
Felépítése
Rögtön a főoldalra érve találunk egy gyűjtemény adatbázis menüpontot, amely kattintva megnyílik a következő egy felület, ahol különböző műtárgyak képeit találjuk. Ezen a felületen lehetőségünk van összetett és egyszerű keresésre is. A külföldiek számára az oldal angol nyelven is elérhető. Ami az anyag rendszerezettségét illeti, különböző felosztásokat véltem felfedezni a gyűjtemények gombra kattintva. Először nehezen fedeztem fel, hogyan kell megtalálni a különböző digitalizált gyűjtemények felosztását mivel azt hiheti az ember, hogy a gyűjtemény adatbázisban ez automatikusan benne van, de a ezt ugye a gyűjtemények gombra kattintva kapjuk meg.
Amint belépünk a kereső felületbe, különböző típusú iparművészeti tárgyakat találunk melyek kategorizálva vannak típusok szerint; mint például bútorok, ötvös gyűjtemények, könyvtár-és könyvművészeti gyűjtemények, textil gyűjtemények, adattárak stb. Ezek a kategóriák nagyon sok tételt tartalmaznak például a kerámia- és üveggyűjtemény 23.000 tételt, a könyvtár és könyvművészeti gyűjtemény 4500 tételt, az ötvös gyűjtemény 11000 tételt tartalmaz. Amikor lapozgattam az oldalon gondoltam megpróbálok elmenni a legutolsóig, de nem tettem mert rájöttem, hogy akkor másnap estére sem végeznék, de ez az én személyes problémám. Ennek ellenére, szakdolgozóknak, kutatóknak, művészettörténészeknek rendkívül hasznos lehet.
A keresés rendkívül egyszerű és gyors módon történik mind összetett mind egyszerű keresés során. Összetett keresés során szűkíthetünk a gyűjtemény fajtájára, a nevére, az alkotóra, a gyárra/műhelyre, anyagra, a készítés technikájára, évére, helyére és a leltári számára. Aki az utóbbi alapján akar keresni igencsak tisztában kell lennie a múzeum gyűjteményével. Egy példa: beírtam, hogy jegesmedve mivel korábban a Ráth György Villában láttam egy porcelán jegesmedvét, amely nagyon megtetszett. Az egyszerű keresés során mindent megkaptam és több információhoz jutottam hozzá amikor bent voltam a múzeumban. A tételt leíró adatokat azokat PDF formátumban is lehet tölteni. Ami a metaadatokat illeti megkapjuk a leltári számot, a gyár/műhely nevét, készült, a készítés idejét, helyét, az anyagot, amiből készült, a készítés technikáját és a méreteit a műtárgynak. Érdekesség, hogy pont ezen adatok alapján tudunk keresni az összetett keresés menüpontban. Itt természetesen a műtárgy fényképét is megtaláljuk. A különböző metaadatok hiperhivatkozásokkal vannak ellátva. Például a fent említett jegesmedve tételnél, a készítő műhelynél szerepel a Dán Királyi Porcelán Gyár. Ha rákattintunk a Dán Királyi Porcelán Gyár szavakra akkor egy új oldalt kapunk, ahol megtaláljuk az összes műtárgyat, amely itt készült, pontosan 55 darab tételt. Ezen módszerrel összekapcsolják a különböző gyűjteményeket és készítési helyüket, amely egy kutatás során nagyon hasznos lehet, illetve akkor is, ha egyszerűen csak hasonló műtárgyakat keresünk.
A Női Arckép mű az ötvös gyűjteménybe tartozik. Itt már sokkal részletesebb adatokat kapunk, olyan szempontból, hogy az alkotó nevét is megkapjuk. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a jegesmedve az egy tömeg gyártott termék, amíg a szóban forgó kép egyedi alkotás, így ez az oka annak, hogy megkapjuk az alkotó nevét. A részletesebb adatok alatt az irodalmat értettem. Az irodalom szó alatt egy néhány tételből álló bibliográfiát találunk, amelyek az adott műtárgyhoz kapcsolódnak, az oldalszámot is megjelölik. Nyilvánvalóan magam ismétlem, de most is csak azt tudom mondani, hogy egy nagyon hasznos dolog ez a szakdolgozóknak és a kutatóknak, valamint azoknak, akik, mélyebben érdeklődnek egy-egy műtárgy története vagy szakirodalmi háttere iránt.
A találatokat különféle módokon rendezhetjük, például a legfrissebb tárgyak szerint, a keletkezési idő szerint növekvő, illetve csökkenő sorrendje szerint és ABC sorrendben is.
Rendhagyó gyűjtemények digitálisan
Az ok amiért ezt a címet adtam ennek az alfejezetnek az, hogy ilyen fajta tematikus gyűjteményekkel ritkán találkoztam, főleg digitális formában. A tematikus válogatásokra kattintva megtaláljuk a japán művek gyűjteményét, de az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékét őrző iparművészeti műtárgyakat is. Érdekesség, hogy ezen tematikus műveket közzé szokta tenni a múzeum a facebook oldalán amikor ez aktuális például március 15.-én.
A szecessziós építészet fülön különböző Budapesti szecessziós építészeti műalkotásokat, épületeket tekinthetünk meg, mind kívülről és belülről is. Ez nagyon hasznos azoknak, akik a távolság miatt nem tudják ezeket az épületeket megtekinteni vagy például, ha zárva van az adott épület és nem lehet megközelíteni. Az én esetemben nagyon, hasznos mivel soha nem jártam még az Iparművészeti Múzeum Üllői úti épületében, de ennek köszönhetően én is megtekinthetem. A Szecesszió papíron gombra kattintva különböző múltszázad végi kiállításokról készült fotókat láthatunk és leírást, amely tekinthető egy fajta kiállítás katalógusnak. Nemcsak magyar de külföldi kiállítások beszámolóit is megtekinthetjük itt, például az 1900-ban rendezett Párizsi Világkiállításét is.
Közösségi média
Az Iparművészeti Múzeum facebook oldala meglehetősen aktív. Folyamatosan tesz közzé gyűjteményéhez, dolgozóihoz és tevékenységéhez, valamint szervezett kiállításaihoz kapcsolódóan bejegyzéseket.
Magán a honlapon azonban nincsen lehetőség az adott étele megosztására, elmentésére és komment írására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése