Olvasásnépszerűsítő-kampányok 1.

„Azok a könyvek, melyek könyvtárad polcain szunnyadnak, még nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak, te kellesz, olvasó." 

Kosztolányi Dezső

    Az alábbi ismertető az olvasásnépszerűsítő-kampányok témáját járja körül. A beszámoló tartalmaz egy téma leírást, valamint indoklást arra vonatkozóan, hogy miért született ez a publikáció éppen ebben a témában. Továbbá meg fogom válaszolni azokat a kérdéseket, hogy miért érdekes, hasznos, hiánypótló és érdemes foglalkozni mélyebben az olvasás népszerűsítésével, akár kampányszerűen (például a könyvtárakban is). Mindezek mellett pedig - természetesen - megadom az ismertető célközönségét, avagy, hogy kiket érdekelhet ez a téma. 

    Kijelenthető az, hogy a változó társadalmi, gazdasági, technológiai környezet, az információs társadalom és a globalizmus új elvárásokat támaszt a könyvtárosokkal, információszolgáltató szakemberekkel szemben. Ezt szem előtt tartva a könyvtárügynek 5 olyan trendet kell figyelembe vennie amelyhez kapcsolódik az olvasásnépszerűsítés is.

    Az 5 szem előtt tartandó trend:

        1. Fenntarthatóság

        2. Rugalmas közösségi és közös munkaterek

        3. Közösségi média jelenlét

        4. Okos költségvetés

        5. Technológia-vezérelt megoldások

    Ezek után nyilván felmerülhet az a kérdés, hogy mégis hogyan kapcsolódik mindehhez az olvasásnépszerűsítése? A kérdés olyan egyszerű, mint amennyire bonyolult is; de úgy is fogalmazhatnék, hogy nem kell túl messzire mennünk a válaszért, elég ha körbe tekintünk egy nagyobb tömegben és észrevehetjük, hogy szinte mindenki kezében ott lesz valamilyen olyan eszköz, amely a multimédia és a online közösségi terek tárházát szolgáltatja számunkra egy végtelenített információs csatornába tömörülve. Tovább folytatva ezt a gondolatmentet ha van tehát egy olyan eszközünk, amely szinte folyamatosan az információk áradatának továbbítását szolgálja akkor miért is ne lehetne kihasználni ezt a lehetőséget - vagy éppen átkot (ez ettól függ, hogy milyen szemmel tekintünk rá!) - és hozunk létre olyan tartalmakat, amelyek a közösségi média jelenléten alapulnak és az olvasásnépszerűsítés célját szolgálják?

    Ha nem is okvetlenül ezt a kérdést fogalmazta meg magában annó 2017-ben Szabados Ágnes (riporter, újságíró, műsorvezető), de az előbb feltett kérdés minta példájaként szolgálhat számunkra az általa elindított Nincs időm olvasni kihívás (továbbiakban röviden: NIOK), valamint ide sorolható az Olvasni szabad! olvasást népszerűsítő kampány is, amely Szendrői Csaba (dalszövegíró, költő, az Elefánt zenekar frontembere) - később a projekthez társult még Jakobovits Kitti (pszichológus, irodalomterapeuta) - nevéhez köthető. Mind a két említett "kampány" célja az olvasásnépszerűsítése, amelyhez online felületeket - közösségi média oldalakat (pl.: Facebook és Instagram) - hívnak segítségül, mint marketing eszköz, hírcsatorna és közösség összetartó erő.

    

    Hasonló olvasásnépszerűsítő kampányok voltak az alábbiak:

        1. Nagy Könyv (2005)

        2. Nagy Könyves Beavatás (2015)

        3. Országos Könyvtári Napok (2006)

        4. Olvasás Éjszakája (2013-2019)

        5. Visegrád olvas a gyerekeknek (2018)

        6. A mese útja (2009-2010)

        7. Olvasók diadala (2015-2019)

        8. POKET Zsebkönyvek (2018)

        9. Veszíts el egy könyvet! (2008)

    Az olvasásnépszerűsítés témájának fontosságát vetíti előre az is, hogy a magyar könyvtáros szakmában az elmúlt évben ősszel az OSZK-ban megrendezésre került egy esemény, amely az olvasásfejlesztés könyvtári lehetőségeinek kívánt teret adni. Itt - példának okán - az alábbi címekkel elhangzottak el előadások:

• Az olvasáskutatás eredményei és a könyvtár(os)i munka - Gombos Péter (olvasáskutató, MATE Neveléstudományi Intézet, Magyar Olvasástársaság (HUNRA))
• Trendek, könyvtár, olvasásnépszerűsítés hazai és külföldi kitekintésben - Gerencsér Judit (főigazgató-helyettes, Országos Széchényi Könyvtár)
• Iskolai könyvtári terek az olvasásért. Kis KTE könyvek 12. könyvbemutató - Dömsödy Andrea (könyvtáros, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar könyvtára)

    Ezekből is jól látszik, hogy a hazai könyvtáros szakma érdekelt abban a kérdésben, hogy mégis milyen lehetőségek kínákoznak az olvasásnépszerűsítés kapcsán. Ugyanakkor vannak olyan kezdeményezések, amelyek nem jutnak el a könyvtárakba vagy széles közönséghez, mert azok a közemberek világából sarjadnak ki. Ezek közé sorolhatók az ún. Booktuberek vagy Bookstragramerek is. Ők többé-kevésbé közemberek, akik szenvedélyesen szeretnek olvasni és ezt az elhívatottságukat különféle közösségi média platformokon - elsősorban YouTubeon vagy Instagramon - meg is osszák a követőikkel. Ez - úgy gondolom -, hogy olyan potenciális lehetőségeket rejteget magában, amelyeket a könyvtáraknak érdemes lenne kihasználiuk.

    Ezek a tartalomelőállítók remek lehetőséget kínálnak arra, hogy a könyvtárak közösségi térként tudjanak funkciónálni például közönség találkozók vagy könyvklub gyanánt. Ehhez kívánok létrehozni egy olyan adatbázist ennek a projektnek a keretén belül, amit a könyvtárak fel tudnak használni annak érdekében, hogy könnyen fel tudják venni a kapcsolatot az általuk szimpatikus tartalomkészítővel.

IRODALOM ÉS EGYÉB FORRÁSOK

A képek forrásai: unsplash.com (az Unslpash oldadán megosztott fotók szabadon felhasználhatók a szerzői jogok etikus betartása mellett!)

1. kép: Christin Hume (2017) - https://unsplash.com/photos/k2Kcwkandwg

Radics Krisztina - Hazai és nemzetközi trendek az olvasásnépszerűsítés terén; Budapest (2020) DOI: 10.31915/NWS.2020.11

Olvasásfejlesztési és -népszerűsítési világkörkép; Országos Széchényi Könyvtár & Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest (2022)