A könyvtáros is ember avagy "Librarians Beyond the Library" 2.

Sokan vagyunk sokfélék. A könyvtárosok világszerte hasonlítanak egymáshoz: szeretik a könyveket, feladatuknak érzik az információhordozók gyűjtését, az ezekben rejlő adatok feldolgozását, visszakereshetővé tételét, és a könyvtárat használók számára elérhetővé teszik ezeket az információkat. Az alapfeladatok minden könyvtárban egyformák, de nem úgy a könyvtárosok. Nem csak életkorukban, bőrszínükben, nemükben térnek el, abban is különböznek, hogy szabadidejükben milyen tevékenységeket űznek.

Sokaknak egyszerű, hétköznapi hobbijuk van, például olvasás, múzeumlátogatás, kertészkedés, túrázás, főzés, de néhányuknak meglepő az érdeklődési körük.

A könyvtárosokat szenvedélyük alapján bemutató, gyűjtő jellegű oldal nem igazán van a világon, inkább különböző szervezetek, egyesületek oldalain olvashatunk tagjaik bemutatkozásában szabadidős tevékenységeikről.

1. AALL – amerikai jogi könyvtárosok profiljai

Az American Association of Law Libraries (AALL) oldalán tagi profilok/interjúk olvashatók, amelyekben konkrét kérdés:

„What’s a hobby or interest that might surprise your colleagues?”

vagy: „Outside of work as a law librarian, what activities or hobbies do you enjoy?”

AALL – Career Paths / librarian profiles

---

2. Association of Christian Librarians – „Member of the Month”

Az Association of Christian Librarians (ACL) időnként bemutatja egy-egy tagját a Member of the Month sorozatban, és a kérdések között rendszeresen szerepel:

„What are your hobbies or interests outside of work?”

Ez azért érdekes, mert itt már tényleg van egy folyamatosan bővülő, névvel ellátott könyvtáros-profilgyűjtemény.

https://acl.org/member-of-the-month-archives/

---

3. AALL – Asian American Law Librarians Caucus

Itt szintén Member of the Month profilokkal találkozhatunk, de ez az oldal 2020 februárjában frissült utoljára.

AALLC – Member of the Month archívum

---

4. Egyes könyvtárak saját „staff hobbies” oldalakat is csinálnak

A San Juan Island Library munkatársainál nemcsak a munkakört írják ki, hanem a hobbikat is, egy élmény végigolvasni.

San Juan Island Library – Library Staff

---

5. Fine Books & Collections – „Bright Young Librarians”

A Fine Books & Collections rendszeresen mutat be fiatal könyvtárosokat, és az interjúkben szerepel a kérdés:

„What do you like to do outside of work?”

Például Miriam Intrator túrázik, kerékpározik, úszik, triatlonozik, fut, kertészkedik, süt, hosszú autós kirándulásokat tesz stb.

Fine Books & Collections

Magyar nyelven egyáltalán nincs ilyen gyűjtés. Vagyis eddig még nem volt...

A könyvtárak, mint a technofasizmus hamis meséi elutasításának és másfajta elképzelések megálmodásának szükséges helyszínei

A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése és mindennapi életünkbe történő egyre intenzívebb beépülése alapvetően alakítja át az információhoz való hozzáférés, a tudásközvetítés és a társadalmi kommunikáció feltételeit. A technológiai fejlődést övező párbeszédek gyakran elkerülhetetlen, megállíthatatlan és szükségszerűen pozitív folyamatként ábrázolják az MI térnyerését. Ebben a megközelítésben a technológiai innováció elfogadása nem választási lehetőségként, hanem a fejlődéshez való alkalmazkodás elengedhetetlen feltételeként jelenik meg. Az ilyen narratívák ugyanakkor háttérbe szoríthatják azokat a társadalmi, gazdasági, politikai és etikai kérdéseket, amelyek a technológiai rendszerek működését, fejlesztését és alkalmazását meghatározzák.

Fejlődő könyvtári terek: Vegyes módszertanú vizsgálat a könyvtárak metaverzumbeli közösségi tanulóterekké alakulásáról

Napjainkban a könyvtárak hagyományos szerepe folyamatos átalakulásban van. Egyre inkább előtérbe kerül a könyvtár közösségi tér funkciója, mely támogatja az együttműködésen alapuló, tapasztalati tanulást. Azonban e funkció a technológia fejlődésével már a metaverzumban nyer új értelmezést. A könyvtári terek a metaverzumkörnyezetben immerzív, interaktív közösségi tanulótérként jelennek meg. A tanulmány ezt az átalakulási folymatot vizsgálja, különös tekintettel a könyvtárak változó szerpére a feltörekvő technológiák összefüggésében.

Bebeteca? – Esettanulmány egy iskolai környezetben működő gyermekkönyvtárról

Kép a Can Butjosa Bebetecájának
belsejéből - A kép forrása:
Biblioteca Infantil i Juvenil Can Butjosa weboldal

A bebeteca koncepciója a múlt század végén jelent meg. Hívhatnánk gyermekkönyvtárnak vagy babakönyvtárnak, viszont a hagyományos intézményektől eltérően működési célja, hogy már az írás és olvasás elsajátítása előtt elősegítse a gyermek olvasóvá nevelését és kritikai gondolkodásának fejlődését. A kutatás azt vizsgálja, hogy a brazíliai Recife város egyik kétnyelvű iskolájának könyvtárát lehet-e bebetecának tekinteni.

BEVEZETÉS

A csecsemők irodalmi foglalkozásokba való bevonása elősegíti a ritmusérzékük, a szókincsük, a kifejezőkészségük, valamint figyelmük fejlődését és az érdeklődésüket is felkeltik az irodalom iránt. A csecsemőkori fejlődéshez szükséges biztosítani a megfelelő környezetet, ami magában foglalja a könyvekkel való találkozás lehetőségét is. A hangszín, a gesztusok, a hangutánzás és a rímek alkalmazása segít a könyvek élménszerű bemutatásához.
Emiatt vált indokolttá a korosztály igényeihez igazodó könyvtári terek kialakítása.

Recenzió – Virtual unwrapping of the BISPEGATA amulet, amultiple folded medieval lead amulet, by using neutrontomography

Birgit Wilster-Hansen, David C. Mannes, Karen L. Holmqvist, Kristine Ødeby, Hartmut Kutzke: Virtual unwrapping of the BISPEGATA amulet, a multiple folded medieval lead amulet, by using neutron tomography, Archaeometry, 2022, 64. évfolyam, 4. szám, 969-978. oldal Hozzáférés: https://doi.org/10.1111/arcm.12734

A Virtual unwrapping of the BISPEGATA amulet, a multiple folded medieval lead amulet, by using neutron tomography című cikk norvég és svájci tudósai egy projektjüket mutatják be, melyben tomográfia (CT) és egy ehhez alkalmas szoftver segítségével tudtak hozzáférni egy középkori alumínium amulett tartalmához. A két technológiai eszköz segítségül hívásával, anélkül hogy az összehajtogatott amulettet kinyitnák, el tudták olvasni a belsejében lévő szöveget. Erre olyan esetekben van szükség, amikor a műtárgyakat nem lehet anélkül kinyitni, hogy az sérülést szenvedne, szétesne. A korábbiakban röntgennel már végeztek ilyen feltárásokat a papír és a papirusz mellett a Bispegata amuletthez hasonló anyagokból készült dokumentumoknál, tárgyaknál is. Azonban ez az új megközelítési mód sokkal sikeresebb és kiküszöböli a röntgen során felmerült problémákat.

Könyvraktári kulisszatitkok – könyvraktárak a világban

 Az alábbi bejegyzés a világ könyvtárainak raktári megoldásaira hoz példákat.

Magyarország – Országos Széchényi Könyvtár (Budapest)

Amikor az OSZK a várba költözött, a belső udvarokat raktári céllal beépítették: az északi és déli oldalon 11-11 (valamint az 1. és 3. szintek között további kettő polcrendszert), míg a keleti és nyugati oldalon 4-4 raktárszintet alakítottak ki, melyek között a Telelift vállalat fogaskerekű kocsijai szállítják a dokumentumokat (a túlméretes hírlapok számára ételliftet építettek be).

A kocsik 99 állomást kezelhetnének, de az épületben nincs ennyi. A le és fel irányok között nincs átjárás, a kocsik két állomás között a pályán egy teljes kört tesznek (egy-egy kérés során a kocsik az utat 2×6-10 perc alatt teszik meg).

Amerikai Egyesült Államok – New York Public Library (New York, NY)

A New York-i Közkönyvtár közel négymillió dokumentumot őrző raktárából történő kiszolgálás először a város postáihoz hasonlóan pneumatikus csőpostával zajlott, majd ezt később mechanikus emelőkre, ezután pedig elektromos „könyvvonatra” cserélték.

Amerikai Egyesült Államok – North Carolina State University Libraries

Az Észak-karolinai Állami Egyetem könyvtáraiban egy szinte teljesen automatizált, AI-val okosított rendszer, a bookBot működik. Ezzel a megoldással nem szükséges hagyományos polcokat telepíteni; a könyvek mindegyike egy-egy, a tömörraktárban elhelyezett tárolórekeszben van.

A kéréseket online lehet leadni, ezután a robot azonosítja a megfelelő tárolórekeszt, és azt a munkatársakhoz továbbítja, akik megkeresik az adott dokumentumot. A kérések kiszolgálási ideje 1 munkanap.

Hasonló rendszer működik a Chicagói Egyetemen. 

A jövő könyvtárai: mennyire készültek fel a gyűjtemények?

 A különféle köz- és magánintézmények automatizálási és egyéb „okosítási” törekvései nem újkeletűek, már több évtizedre visszatekintenek – gondoljunk a gyárak vagy repülőterek szállítórendszereire, vagy akár a korábbi, kézi jegybeírást kiváltó Neptun rendszerre.

Az internet, és főleg a mesterséges intelligencia terjedése új távlatokat nyit, emellett kihívásokat is állít a könyvtárak elé is. Az alábbi recenzió ennek aspektusait vizsgálja Mukesh Behera tanulmánya alapján.

Az IoT jövője

Manapság a kezdetleges automatizálási metódusokat egyre inkább komplex, adatközpontú okosmegoldások fogják felváltani, amelyek amellett, hogy képesek teljes rendszereket ökoszisztémába foglalni, nagyfokú testreszabhatóságot kínálnak.

A ma még gyerekcipőben járó AIoT (Artificial Intelligence of Things) például képes lehet arra, hogy a polcokba épített szenzorok és a beltéren is alkalmazható navigáció segítségével emberi segítség nélkül tájékoztassa az olvasót egy könyv meglétéről vagy a munkatársaknak megmutassa egy dokumentum pontos helyét.

 

 A technológia olyan területeken is segítséget nyújthat, mint a digitális ikrek, a környezetvédelem vagy az optimális energiafelhasználás.

Adatbiztonság

Amellett, hogy a technológia számos lehetőséget rejt magában, az internetre csatlakoztatott rendszerek ki vannak téve a hackertámadásoknak és adatlopásoknak, emellett az AI képes a használók profilozására is, így egyrészt pontosan rögzíteni kell az adatgyűjtés célját, emellett gondoskodni kell a megfelelő adatvédelemről.

A könyvtárak és könyvtárosok felkészültsége

Az AI fejlődésével a könyvtárosoknak is új képességeket (például adatelemzés, kiberbiztonság) kell megtanulniuk.

A jövő könyvtára folyamatosan fejlődő intézmény lesz, amely hídként szolgálhat a különböző területek (például adatelemzők és informatikusok) között, emellett biztosítania kell, hogy a technológia fejlődése a használók érdekét szolgálja és ne nehezítse meg számukra a könyvtárhasználatot (az AI-val például fejleszthetők a digitális gyűjtemények és a tanulástámogató eszközök).  

Felhasznált forrás

BEHERA, Mukesh: Internet of Things (IoT) and the future of library services: smart technologies, intelligent systems and strategic readiness. Library Hi Tech News 1–4, 2026. Forrás: https://doi.org/10.1108/LHTN-05-2026-0106 

Magic the Gathering - több, mint egy kártyajáték

 Bevezetés – Mi is az a Magic the Gathering?

A Magic the Gathering-et (közismertebb nevén Magic vagy MTG), mint az első gyűjtögetős kártyajátékot (collectible trading card game) Richard Garfield tervezte meg. Megjelenését a Wizards of the Coast nevű vállalatnak köszönhette 1993-ban (további játékuk még a Dungeons & Dragons). A Magic a cég első gyűjthető típusú kártyajátéka lett.

A Magic a megjelenését követően hatalmas népszerűségre tett szert, 2023-ban már körülbelül 50 millió játékosa volt világszerte. A siker hatására a konkurens cégek is megjelentették hasonló típusú kártyajátékaikat.

Eredeti alaptémája fantasy, napjainkra azonban ez kibővült, megjelentek más játékokhoz, filmekhez kapcsolódó témák is (mint például a Lord of the Rings, Fallout, Assassin’s Creed, Final Fantasy, Avatar: The Last Airbender, Star Trek stb.). A játék köré egy egész világot építettek fel, sokféle helyszínnel és szereplővel, az egyes kiadások pedig ebben többnyire egy-egy történetet mesélnek el. Az egyes történeteket a korai időkben könyv formátumban meg is jelentették, később ez megszűnt és ma már online olvashatók.

A játék kezdetben csak asztali (tabletop) formában létezett, később már több digitális változat is készült azt eredeti játék alapján (Magic: The Gathering Online, Magic: The Gathering Arena, Magic Duels).

A játékot két vagy több játékos játszhatja, meghatározott szabályrendszer alapján összeállított paklikkal (deck). Két nagy kategória különíthető el: „constructed” (épített) és „limited” (korlátozott). Az épített formátum esetén a játékosok a saját tulajdonukban levő lapokból állítják össze a paklit, míg a korlátozott formátumban rögtönzött módon véletlenszerű lapok készletéből válogatják össze.

A játékhoz folyamatosan jelennek meg újabb és újabb kártyák a különböző kiegészítő szettek (expansion sets) segítségével.

A játék otthon, családi vagy baráti körben szórakoztatási céllal és ennél szervezettebb formában is játszható. Utóbbihoz kapcsolódik például a The Wizards Play Network (WPN), amely a hivatalos Magic – események szervezője.

Érdemes még megemlíteni, hogy az egyes kártyalapok különféle okokból (például ritkaságuk vagy játékon belüli hasznosságuk miatt) nagy értéket is képviselhetnek, amely akár több millió dollárt is elérhet. Emiatt a gyűjtők is nagy érdeklődést mutatnak a játék iránt.

A projekt célja

A Magic the Gathering egy összetett játék, emiatt a játékosoknak sok mindenre oda kell figyelniük. A projekt célja egy olyan magyar nyelvű, közösségi és edukációs MTG szolgáltatás lenne, amely nem csak a hírekről számolna be, hanem segíthetne a játékosoknak fejlődni, paklikat építeni és megtalálni a számukra érdekes eseményeket.

Biztosíthatná a kezdő játékosok számára a játék megismerésének lehetőségét, a haladóknak pedig paklijuk tökéletesítésében, kártyáik követésében, esetleg a hazai MTG közösség megtalálásában nyújthatna segítséget. Ezekhez a következő funkciók társulhatnak például:

• heti MTG-hírlevél (beszámoló az újdonságokról, megjelenésekről, fontos változásokról)
• kártya-adatbázis (keresővel, szűrőkkel)
• kártyákhoz kapcsolódó magyarázatok magyar nyelven (kezdőknek)
• magyar nyelvű szabálymagyarázatok, útmutatók (kezdőknek lehet hasznos)
• közösség építéshez - események, versenyek, játékestek
• új kártyák, kombinációk, pakliötletek és stratégiák bemutatása

A szolgáltatás a Magic többféle játékmódját (Commander, Standard, Booster Draft) is lefedhetné, mert ezek eltérő szabályokkal és játékosi igényekkel bírnak.

Célközönség

A szolgáltatás egyaránt megcélozná a haladó, a játékot már ismerő közönséget és azokat is, akik még csak szeretnének esetleg bekapcsolódni a Magic világába.

Képek forrása:

Logó - https://logos-world.net/magic-the-gathering-logo/

Magic in progress - https://en.wikipedia.org/wiki/Magic:_The_Gathering

Film-idővonal

Mind nézünk filmeket. Különböző műfajokban, különböző történetekkel, életünk egésze alatt. Bár sokak nem szentelnek nagy figyelmet rá, egy film idővonalon való elhelyezése táplálhatja a kíváncsíság magját. Ez lehet egy önálló alkotásnál vagy akár a több milliárdnyi bevételt is elérő nagy franchise-ok egyikénél. Természetesen vannak oly 'univerzumok', melyek saját időszámítással bírnak, vagy a mi általuk ismerthez viszonyulnak és bolygónkon játszódnak, s nem réges-régen egy messzi-messzi galaxisban.

Híd a lehetőségek felé: amikor a könyvtár és a könyvtáros életeket emel fel

A könyvtár a tudás intézménye, valamint egy multifunkcionális és inkluzivitást támogató közösségi tér.  A könyvtár akkor tudja betölteni a társadalmi szerepét, ha a tudáshoz vezető utat is hozzáférhetővé teszi.

Nem mindenki érkezik ugyanazzal az előzetes tudással. Van, aki magabiztosan használja a katalógust, az adatbázisokat és a digitális szolgáltatásokat. Másnak már a megfelelő polc megtalálása is nehézséget okozhat. Van, aki segítséget kér egy online űrlap kitöltéséhez, más a gyermekének szeretne olyan könyvet találni, amely megszeretteti vele az olvasást. Vannak olyan egyének a társadalmunkban, amelyek megkérdőjelezik azt is, hogy ők egyáltalán beléphetnek a könyvtárakban. Az alapvető jogukat is megkérdőjelezik, hogy van létezésüknek jogosultságuk.

Ezek különböző igények, de egyik sem teszi kevésbé jogosulttá az embert a segítségre.

A könyvtáros munkájának egyik legfontosabb része éppen az, hogy felismerje: a kérdés mögött mindig egy ember áll. Nem mindenki tudja szakszerűen megfogalmazni, milyen információra van szüksége. Nem mindenki ismeri a keresés megfelelő lépéseit. És nem mindenki meri elsőre bevallani, ha valamit nem ért.

A jó könyvtári szolgáltatás ezért nemcsak pontos információt ad. Olyan környezetet is teremt, amelyben kérdezni szabad, tanulni lehet, és a bizonytalanság nem szégyen.

A könyvtáros munkáját gyakran a könyvek feldolgozásával, tárolásával, a kölcsönzéssel, a tájékoztatással és a rendezvényekkel azonosítjuk. Ezek mind fontos feladatok, viszont a könyvtári munka emberi oldala sokszor kevésbé látható.

Amikor a könyvtáros nemcsak egy könyvet ajánl, hanem figyelembe veszi az olvasó érdeklődését és életkorát. Amikor türelmesen újra elmagyaráz valamit. Amikor egy gyermek számára nemcsak olvasnivalót, hanem sikerélményt is keres. Amikor olyan programot szervez, amelynek résztvevői más körülmények között talán soha nem találkoznának. Amikor az információ értelmezése és megfelelő kontextusba helyezése tudáshoz vezeti az olvasót.

Ezek a gesztusok önmagukban aprónak tűnhetnek, mégis hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki visszatérjen a könyvtárba, hogy merjen kérdezni, hogy felfedezze a tanulás örömét, hogy egy idő után már ne vendégként, hanem a közösség tagjaként tekintsen magára.

A könyvtár társadalmi értéke nem mérhető kizárólag a kölcsönzések számával. Fontos az is, hogy hány ember találja meg benne a számára megfelelő információt, hányan tudják önállóbban intézni az ügyeiket, mennyi gyermek fedezi fel az olvasást, és hányan tapasztalják meg, hogy a tudás világa számukra is nyitva áll.

Hogyan válhat a könyvtár valódi híddá?

Egy könyvtár például rendszeres digitális segítségnyújtást szervezhet azoknak, akik nehezen boldogulnak az online szolgáltatásokkal. Olvasóklubot indíthat, ahol nem a szakmai felkészültség, hanem a közös érdeklődés a belépő. Olyan családi programokat kínálhat, amelyekben a gyerekek és a felnőttek együtt fedezik fel a történetek világát. A helyi közösséggel együttműködve összegyűjtheti a település emlékeit, fényképeit és személyes történeteit is.

A befogadás ugyanakkor nem merül ki a programok megszervezésében. A könyvtár fizikai és digitális hozzáférhetősége, a jól érthető tájékoztatás, a megfelelő dokumentumválaszték és a munkatársak felkészültsége egyaránt fontos. A kérdés nem pusztán az, hogy nyitva van-e az ajtó, hanem az is, hogy az emberek valóban be tudnak-e lépni rajta, és megkapják-e azt a segítséget, amelyre szükségük van.

A könyvtárak nem tudják egyedül megoldani a társadalmi egyenlőtlenségeket. De jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy az információ, a tanulás és a kulturális részvétel lehetősége minél több emberhez eljusson.

Ki meséli el a könyvtáros történetét?

A Hídemberek blog azért jött létre, hogy ezek a kevésbé látható eredmények is figyelmet kapjanak. Sikertörténetek megosztásában nagyon sokat tanulhatunk egymástól. Releváns információkkal megspékelt beszélgetéseken keresztül nagyon-nagyon sokat tudunk segíteni, életeknek adhatunk új reménységet a figyelmességünkkel és az esélykiegyenlítési törekvéseinkkel megalapozott szakmai tudásunkkal egyaránt képesek vagyunk mi könyvtárosok is életek felemelésére.

Szeretnénk megismerni azokat a könyvtárosokat, akik különleges olvasásfejlesztő programot indítottak. Azokat a könyvtárakat, amelyek új módon szólítják meg a helyi közösséget. Azokat a szakmai kezdeményezéseket, amelyek hozzáférhetőbbé teszik a tudást. És azokat az olvasókat, akiknek a könyvtár valamiért többet jelent egy szolgáltató intézménynél.

Nem tökéletes intézményeket keresünk, hanem tanulságos történeteket. Olyan példákat, amelyekből más könyvtárak tanulhatnak, a leendő könyvtárosok inspirációt meríthetnek, az olvasók pedig jobban megérthetik a könyvtári munka valódi jelentőségét.

A könyvtár falai között nemcsak a múlt dokumentumai és a jelen információi találkoznak. Találkozhatnak egymással különböző életkorú, érdeklődésű és lehetőségű emberek is. A könyvtáros pedig segíthet abban, hogy ezek a találkozások valódi kapcsolattá váljanak.

Lehet, hogy a könyvtáros egy könyvet ajánl. Lehet, hogy megtanít valakit egy új készségre. Lehet, hogy csak meghallgat egy kérdést, amelyet máshol nem mertek feltenni.

Nem minden híd látványos. Nem minden fontos változás mérhető azonnal. De minden alkalom, amikor a tudás közelebb kerül egy emberhez, egy újabb lépés abba az irányba, hogy a könyvtár valóban mindenkié legyen.

Ezért keressük a hídembereket.

Te milyen könyvtári történetet őrzöl magadban? Volt olyan könyvtáros, aki segített neked, vagy olyan könyvtár, amely megváltoztatta a tanuláshoz, az olvasáshoz vagy a közösséghez való viszonyodat?

Meséld el. Lehet, hogy a te történeted lesz a következő híd.

 

Mars blog bevezetése

  A Mars bolygóról néhány adat: A Naptól számított 4. bolygó, a Nap körüli keringési ideje 1,88 földi évnek felel meg. A gravitáció a földi harmadának ér fel. A forgási idő 24 óra 37 perc. 

A bolygón található a Naprendszer legnagyobb vulkánja a Mount Olympus Mons, ami 25 kilométer magas. A felszínét kráterek, kanyonok szabdalják. A legnagyobb kanyon a Valles Marineris, amely 4000 kilométer hosszú, több helyen is eléri a 7 kilométer mélységet.

A bolygó 2 jól elhatárolható részre oszlik. Az északi részét síkságok szegélyezik, ezeket egykoron a jelenlegi kutatások szerint óceán borította. A déli részét kráterekkel szabdalt hegyek borítják.

Kép a folyó mederről, és a hegyekről.

Fizikai és mentális egészség a könyvtárban 3. rész

 Mentális egészség a könyvtárban

A skandináv országokban a előszeretettel alkalmaznak különböző módszereket, hogy a dolgozók feltöltődjenek, kikapcsolódjanak, lenyugodjanak.

Az Oodi Központi Könyvtárban különleges sarkokat hoztak létre, ahová az olvasók el tudnak vonulni.

Könyvraktári kulisszatitkok – hogyan kerül a dokumentum az olvasóhoz?

 Amikor betérünk egy könyvtárba, elvárjuk, hogy a kért dokumentumokat minél előbb megkapjuk. De belegondoltunk-e már, hogyan történik ez?

A raktári munkafolyamatok

Kötelespéldányok átvétele, adminisztráció, raktárba szállítás – ezzel kezdődik egy könyv „könyvtári élete”; az olvasó csak ezután kaphatja meg. De hogyan? Ugyanis a dokumentum nem azonnal, automatikusan kerül a kérőhöz.

Hírlapok esetén még összetettebb a rendszer: a lapszámok a kurrens raktárba szállítás után bekötésre és feldolgozásra kerülnek; csak ezután helyezik őket a raktárba.

A tartalomszolgáltatás célja

Bemutatni azon szerteágazó munkafolyamatokat, amik a dokumentum olvasóhoz kerüléséhez szükségesek.

Kurrens raktár, kötészet – mit is jelentenek ezek?

A témafelvetés célja, aktualitása

A téma egyedisége, mivel ezzel mások még nem foglalkoztak.

Célközönsége mindenki, akit érdekelnek egy könyvtár belső, a látogatók által nem látható munkafolyamatai, infrastruktúrája.

Marssal foglalkozó magyar blogok

A blogok a téma és mélység szerint.

https://www.mcse.hu/tag/mars/

A blog nem elsősorban a Mars bolygóval foglakozik, a csillagászattal általánosságban. A Marssal kapcsolatos cikkek, könyvbemutatók, égbolt megfigyelések érhetők el. Szigorúan csak a csillagászati irányultságú.

https://www.csillagaszat.hu/category/hirek/nr-egyeb-naprendszer/nr-mars/

A blog nem csak csillagászati cikkeket és kutatásokat közöl, hanem olyan dolgokat is, mint például a talált mikró élőlények nyomai.

https://planetology.hu/hirek

A blog naprakész cikkeket és ismeretterjesztő anyagokat kínál a marsi kutatásokról.

Fizikai és mentális egészség a könyvtárban 2. rész

 Egészségmegőrzés egyes könyvtárakban gyakorlati példákkal

Hoztam nektek pár példát a nagyvilágból.

John C. Hodges Library (University of Tennessee, USA): Kiváló példa az egyetemi szintű fizikai megőrzésre. A könyvtár második emeletén egy éjjel-nappal nyitva tartó Active Learning Space (Aktív Tanulási Tér) működik. Itt a hallgatók tanulás közben beépített fitneszeszközöket, például sétálópad-asztalokat (treadmill desks) és szobakerékpárokat használhatnak, hogy megőrizzék fizikai frissességüket a maratoni tanulási időszakok alatt.

Braddock Public Library (Pennsylvania, USA): Történelmi, mégis radikális példa. Már az 1889-es megnyitásakor beépítettek egy teljes úszómedencét, tornatermet és bowlingpályákat, kifejezve azt az elvet, hogy a munkásosztály szellemi fejlődése mellett a fizikai egészség megőrzése is a könyvtár feladata.

Athens County Public Library (Ohio, USA): A könyvtár a „Book-A-Bike” program keretében a hagyományos könyvkölcsönzés mellett valódi, fizikai kerékpárokat is kölcsönöz a látogatóknak olvasójeggyel, ösztönözve a mindennapos testmozgást és az egészségmegőrzést.

Mars kutatás

 Mars kutatás

A  Mars bolygó a Hold után a legnagyobb mértékben kutatott bolygó. A bolygó átmérője a Föld nagyjából fele, tömege a 10.7 %-a. A felszínének a színét a vas-oxid adja.

A Mars bolygóról sok tudományos cikk jelent meg, a tudományos világban növelve a hírnevét és az érdeklődést az átlag emberek számára.

A film világ is nyitott felé, a jó példa erre a 2015-ös Mentőexpedíció, ami növelte a bolygó iránti érdeklődést. A Mars bolygó a fikciókban (filmek, mesék) legtöbbet emlegetett idegen bolygó, jól példázza ezt a marslakó kifejezés. 

A blog célja, hogy az átlag embert érthető módon tájékoztassa arról, hogy milyen új információk érhetők el a bolygóról.

A blog rendszerezné a kutatásokat. A rendszerezés a frissesség alapján történne. A hivatkozásokat több tudományos folyóiratból szedné ki. A közzé tétel előtt lenne egy átnézés, a hibák kiküszöbölése miatt.

Azért nincs ilyen blog, mert nagy munkát igényelne a cikkek összeírása, frissítése.

Fizikai és mentális egészség a könyvtárban 1. rész

Miért fontos a könyvtárakban a fizikai és mentális egészség megőrzése?

A munkahely az egyik legfontosabb tényező az dolgozó ember életében, hiszen a nap nagy részét itt tölti el. Az egészség megőrzése céljából elengedhetetlen a testmozgás. Szerencsére több jó példa is van erre. Például edzőtermeket alakítanak ki, vagy más helyiséget, ahol mozgásra van lehetőség, akár labdajátékokra is.

A másik fontos tényező, hogy megőrizzük az egészségünket a mentális kiegyensúlyozottság. Több könyvtár is rendelkezik olyan szobával vagy sarokkal, ahová el lehet vonulni egy stresszes időszak után. Ahol lehet akár televíziót nézni, zenét hallgatni, vagy éppen egy csendes helyiségben lenni.

A könyvtáros is ember avagy "Librarians Beyond the Library" 1.

A könyvtárosokról sokan azt gondolják, hogy egész álló nap kardigánban és szemüvegben olvasnak, ha néha jön egy olvasó, a kezébe nyomnak egy könyvet, lepisszegik és semmi más dolguk nincs. Sajnos ez az esetek többségében nem, vagy csak részben igaz. Azt leszámítva, hogy a könyvtári állományt és az olvasókat is gondozni kell, a könytárosnak is van saját családja, magára fordítható szabadideje, valamilyen érdekes hobbija, ami nem feltétlenül az olvasás.

Persze, szeretünk olvasni is, már a többség, de szeretünk színházba, koncertekre járni, sőt, van, aki maga is valamilyen hangszeren játszik, komoly- vagy könnyűzenét szerez, netalán küzdősportot űz, vagy esetleg ejtőernyőzik.

Gyűjtésemben a könyvtárosok „emberi” oldalát szeretném megmutatni, vagyis azt, hogy nem szakbarbárok és néha a legkevésbé sem emlékeztetnek a sablonos képre, ami róluk kialakult.

Fontosnak tartom bemutatni a könyvtárosok könyvtáron kívüli, személyes oldalát és hobbijait, mert ez árnyaltabbá és emberközelibbé teszi a róluk kialakult képet. Különösen érdekes lehet az olyan hobbi, amely első látásra egyáltalán nem kapcsolódik a könyvtárosi munkához. 1

Az olvasó vagy könyvtárhasználó könnyebben tud kapcsolódni egy olyan könyvtároshoz, akiről megtudja, hogy például túrázik, búvárkodik, táncol vagy éppen veteránautókat gyűjt. 

A különböző hobbik megmutatják a szakemberek sokszínűségét. A könyvtárosi identitás csak egy része az ember személyiségének. Az eltérő érdeklődési körök azt is érzékeltetik, hogy a könyvtárakban dolgozók háttere, életútja és érdeklődése rendkívül változatos lehet.

Közelebb hozzák egymáshoz a szakmát és a társadalmat. A nem szakmai érdeklődés olyan közös kapcsolódási pontokat teremthet, amelyek nem a könyvekről vagy a könyvtárról szólnak.

Kommunikációs és közösségépítő értékük is van. Egy szokatlan hobbi akár beszélgetést indíthat el a könyvtárban, közösségi médiában vagy egy szakmai rendezvényen. Ez különösen hasznos lehet akkor, amikor a könyvtárak új módokon próbálják megszólítani a közönséget.

Újraértelmezik a könyvtáros szakmai szerepét. A könyvtáros nem csupán „könyvekkel foglalkozó ember”, hanem sokféle kompetenciával, tapasztalattal és érdeklődéssel rendelkező szakember.

Inspiráló lehet mások számára, mert egy különleges hobbi vagy életút azt üzenheti, hogy a szakmai identitás és a személyes szenvedélyek jól megférnek egymás mellett.

A könyvtárak és könyvtárosok hidakat építenek – de ki meséli el a történeteiket?

 

A könyvtárak és könyvtárosok hidakat építenek – de ki meséli el a történeteiket?

A könyvtárak közösségépítő szerepének megismeréséhez ma már számos értékes online forrás nyújt segítséget. Szakmai szervezetek ajánlásai, könyvtári jógyakorlat-gyűjtemények, intézményi honlapok és nemzetközi esettanulmányok mutatják be, hogyan válhat a könyvtár a tanulás, a befogadás és a közösségi élet helyszínévé.

A Hídemberek megtervezéséhez ezért azt kell megvizsgálnunk, milyen tartalmak léteznek már, mire használhatók, és hol nyílhat tér egy új, önálló kezdeményezés számára.

Könyvtári Intézet – szakmai tudás és jó gyakorlatok

A Könyvtári Intézet Könyvtári jó gyakorlatok gyűjteménye különösen fontos kiindulópont. A gyűjtemény különböző könyvtártípusokból származó példákat mutat be, többek között a könyvtár mint közösségi tér, illetve az olvasásfejlesztés területéről. Célja, hogy a már kipróbált megoldások más intézmények számára is hasznosíthatók legyenek. Erőssége a szakmai megalapozottság és a tapasztalatok rendszerezése. A Hídemberek erre a tudásra építhetne, de a módszertani leírások mellé személyes történeteket, interjúkat és közvetlenül megosztható tartalmakat is kínálna.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – a könyvtár mint találkozóhely

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szolgáltatási oldala bemutatja a könyvtárhasználati foglalkozásokat, a nyilvános kulturális programokat és a szakmai látogatások lehetőségét. A könyvtár nemcsak dokumentumokat tesz hozzáférhetővé, hanem rendezvényeken és közösségi alkalmakon keresztül is megszólítja az érdeklődőket. Ez jól szemlélteti, hogy a könyvtári szolgáltatás a kölcsönzésen túl a kulturális részvételt is támogatja. A Hídemberek az intézményi programkínálatot azzal egészíthetné ki, hogy bemutatja, milyen emberi találkozások és közösségi élmények születnek ezekből a kezdeményezésekből.

IFLA – befogadás és egyenlő hozzáférés nemzetközi nézőpontból

A Nemzetközi Könyvtári Egyesületek és Intézmények Szövetségének, az IFLA-nak az esélyegyenlőséggel és hozzáférhető könyvtári szolgáltatásokkal foglalkozó szekciója a különböző élethelyzetű emberek könyvtári hozzáférését állítja középpontba. Munkája kiterjed többek között a fogyatékossággal élő emberekre, a diszlexiával élőkre, az autizmus spektrumán lévő személyekre, a hajléktalanságot megtapasztalókra és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberekre. A szekció szakmai ajánlásokat és nemzetközi tapasztalatcserét kínál. A Hídemberek számára ez azt az irányt jelöli ki, hogy a befogadó könyvtár nem pusztán mindenki előtt nyitott, hanem megpróbálja felismerni és csökkenteni azokat az akadályokat is, amelyek miatt egyesek nem tudják igénybe venni a szolgáltatásait.

IFLA – könyvtárak és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek

Az IFLA 2024 decemberében közzétett, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereket támogató könyvtári irányelvei gyakorlati útmutatást adnak a menekülteket, migránsokat és más érintett csoportokat segítő könyvtáraknak. A dokumentum hangsúlyozza a biztonságos közösségi tér, az információhoz való hozzáférés, a partneri együttműködés és a munkatársak felkészítésének jelentőségét. Különösen értékes benne, hogy a könyvtárat nem csupán információforrásként, hanem a társadalmi beilleszkedést segítő intézményként értelmezi. A Hídemberek ezt a szakmai szemléletet magyar könyvtári példákon keresztül tehetné kézzelfoghatóvá.

Mitől lenne más a Hídemberek?

A fenti források alapján nem állíthatjuk, hogy a könyvtárak közösségi szerepének bemutatása teljesen feltáratlan terület. Ellenkezőleg: jelentős szakmai tudás és számos jó gyakorlat áll rendelkezésre. A lehetőség abban rejlik, hogy ezeket a különböző helyeken megtalálható tartalmakat új szemlélettel kapcsoljuk össze.

A Hídemberek három sajátos irányt követhetne:

Emberközpontú történetmesélés: a szolgáltatások mögött álló könyvtárosok, olvasók és közösségek bemutatása interjúkon, portrékon és személyes történeteken keresztül.

Gyakorlatban is használható tudás: a bemutatott kezdeményezések céljának, megvalósításának, szükséges erőforrásainak és tanulságainak ismertetése, hogy más könyvtárak is meríthessenek belőlük.

Kereshető magyar nyelvű tudástér: tematikus gyűjtés például olvasásfejlesztésről, generációk közötti programokról, hozzáférhetőségről, digitális segítségnyújtásról és közösségépítésről.

Megfelelő kapacitás esetén a blog egy térképes könyvtári jógyakorlat-adatbázissal is bővülhetne. A látogatók település, könyvtártípus vagy téma szerint kereshetnének, a könyvtárak pedig beküldhetnék saját programjaik bemutatását. Ehhez szerkesztői háttér, ellenőrizhető adatközlés, rendszeres frissítés és az érintettek hozzájárulásának megfelelő kezelése szükséges.

A Hídemberek tehát nem versenyezni szeretne a könyvtári szakmai portálokkal, hanem kiegészíteni azokat. A szakmai információt emberi történetté, a jó gyakorlatot megosztható tapasztalattá, az elszigetelt példákat pedig egymást inspiráló közösséggé kapcsolná össze.

A könyvtárak nap mint nap hidakat építenek. Itt az ideje, hogy ezek a hidak láthatóvá váljanak – egymás és a szélesebb nyilvánosság számára is.

 

Svábhegyi villatúra

Bevezetés

Budapest XII. kerületét, azon belül is a Svábhegyet és környékét már a Római kor óta villaépületek díszítik. Talán nem is sejtjük, hogy ezek mekkora jelentőséggel bírnak; egyszerre őrzik Budapest fejlődésének, a hegyvidék társadalmi életének és a magyar művelődéstörténetnek a nyomait. A villák lakói és építtetői révén a kerületrész a korabeli magyar társadalmi elit egyik fontos találkozóhelyévé vált. A legismertebb példa erre Jókai Mór, aki 1853-ban vásárolt telket a hegyen; villája és kertje a mai napig fontos irodalmi és társasági központ.

Hollós út 8. szám alatti patinás villa.
Épült 1890-ben (forrás: epiteszforum.hu)

A Svábhegy délkeleti lejtőin kialakult villanegyedben több műemlék jellegű épület is  található. A nagy telkekre épült, lazább beépítésű villák a hegyvidéki, természetközeli lakóhely eszményét testesítették meg, miközben a 20. század során a terület fokozatosan beolvadt a főváros szövetébe. 

A projekt célja és hiánypótló jellege

A villák helytörténeti értéke abban rejlik, hogy kézzelfoghatóvá teszik Budapest egy sajátos fejlődési szakaszát: a hegyvidék átalakulását mezőgazdasági tájból polgári üdülő- és lakónegyeddé. Ha ezek az épületek elpusztulnak vagy átépülnek, nemcsak építészeti értékek vesznek el, hanem a főváros társadalmi, kulturális és városfejlődési emlékezete is szegényebb lesz. Jelen tartalomszolgáltatási weblap is abból a célból jött létre, hogy ezeknek az épületeknek a jelentőségét egy helyen összefoglalóan leírja és továbbadja minden érdeklődőnek.

A célközönség

Projektemet elsősorban egy helytörténet iránt elfogultan érdeklődő célközönségnek ajánlanám, akik előszeretettel kutatnak egy adott terület épületei és műemlékei után; mindezek mellett bárkinek, aki érdeklődik a városfejlődés és az építészet iránt.

Kéziratos érdekességek Esztergomi hagyatékokból

 Az esztergomi Bibliotheca kincseiből

A legtöbb könyvtának, a legmodernebb alapításúaknak is általában felhalmozódnak a gyűjteményében mindenféle mellékes tárgyak: képeslapok, kártyanaptárak, telejegyzetelt papírlap valamelyik könyvből kiesve, könyvjelzőként használt érdekes, vagy épp állományvédelmi szemmel nézve elrettentő példák. Emellett a könyvtár akár teljes hagyatékokat is őrizhet könyv- és kéziratos gyűjtemény formájában, amelyek szintén gazdag tárházai lehetnek az akár külső szemmel nézve is értékes, humoros tartalmú vagy épp hasznos dokumentumoknak. Számos könyvtár osztja meg ezeket a mindennapi munka során előkerülő apró kincseket rövid bejegyzések formájában valamely közösségi média-felületen. Az általam tervezett projekt is egy ilyen felület lenne egy konkrét gyűjteményéből vett példákkal.

Hová menjek legközelebb? - havi programajánló Zala megye könyvtáraiból

A mai, felgyorsult világunkban nagy szerepet kap az információk gyors és kényelmes elérése. Mindennapi teendőink mellett nem mindig jut jfő több különböző online felület átböngészésére. Sokkal egyszerűbb és kényelmesebb, ha a számunkra megfelelő lehetőségeket egy helyen találjuk meg. A Hová menjek legközelebb? projekt ezt az igényt akarja kielégíteni: megkönnyíti a programok közötti tájékozódást és olyan eseményeket is felkínál, amiről az oldal látogatói nem is tudnának. 

Könyvklub
A kép forrása: Unsplash (Tulajdonos: Andrej Lišakov)

Segíti a mesterséges intelligencia a munkánkat, vagy éppen elidegenít bennünket tőle?

 

Recenzió Visa Rantanen és Kathrin Komp-Leukkunen tudományos szakcikkéről:

Rantanen, V., & Komp-Leukkunen, K. (2026). Generative artificial intelligence adoption and employees' perspectives on AI at work: Toward unalienated working life or AI-augmented alienation? Information Technology & People, 39(8), 150–165. https://doi.org/10.1108/ITP-09-2025-1353

Hídemberek

 

A könyvtár nemcsak állományt, falakat őriz, hanem ajtókat nyit életutak és lehetőségek irányába. Hidat épít a tudás és az esélyek között, ahol a hátrányból kiinduló ember is megtalálhatja a felemelkedés útját. A könyvtáros ezen a hídon állva információval, tudással és személyre szabott segítséggel vezeti az embereket a kérdésektől a válaszokig, a bizonytalanságtól a felismerésig. Mert minden átadott információ, minden segítő szó és minden közösen felfedezett lehetőség közelebb vihet egy teljesebb élethez – hiszen néha egyetlen jól időzített információ nemcsak utat mutat, hanem egy egész életet változtathat meg.

Van egy hely, ahová azért térünk be, mert választ keresünk egy kérdésre, vagy kérdésekre. Van, ahová tanulni megyünk, vizsgákra készülünk fel. Van, aki azért lép be egy könyvtár ajtaján, mert odakint túl zajos a világ, túl sok a bizonytalanság, és szüksége van néhány nyugodt órára. 

Hort fényképhagyatékainak gyűjtése: családi emlékek és fotóarchívumok a weben

Horti gólyák 2020-ban
Forrás: Horth Anno Facebook

Hort település fényképhagyatékainak gyűjtése érdekében vizsgálatot is folytattam a már létező megoldásokról. A kutatás során a település témájában kutakodtam különböző honlapokon, közösségi média platformokon, illetve digitális gyűjteményekben, adatbázisokban fellelhető fényképekről, melyek Hort történetéhez kapcsolódnak. Továbbá a vizsgálat során azt is figyelembe vettem, hogy milyen megoldásokkal, eszközökkel szolgáltatják ezeket a tartalmakat webes felületen keresztül.

Hort fényképhagyatékainak gyűjtése: A családi fotóalbumok jelentősége

Mindennapjainkban a fotógyűjtemények, fotóalbumok rengeteg emléket, vagy akár történelmi pillanatot képesek megörökíteni a jövő generációk számára. Ezek közül a magángyűjtemények értékkel bírnak: betekintést adhatnak egy település történetébe, szokásaiba és magába a tulajdonos életébe. A magángyűjtemények mélyebb belátást nyújthatnak az adott település közösségi élményeibe, hétköznapi pillanataiba, vagy akár az ünnepi alkalmakba és ezeknek további szokásaiba. A megőrzött képek jelentéssel bírnak, történeteket mesélnek, épp ezért nagyon fontos ezek részletes feldolgozása, digitalizálása. De hogyan válhatnak a fennmaradt fényképek mind hozzáférhetővé a nyilvánosság számára úgy, hogy közben egy fénykép nem veszíti el személyes jelentőségét? A tervezett projektem keretében erre a kérdésre keresem a választ.

Horti képeslap; Forrás: Hungaricana

Chatbotok az akadémiai könyvtárak információs szolgáltatásában: alkalmazás és trendek

A kép forrása: informatecdigital.com

A tanulmány az akadémiai könyvtári környezetben alkalmazott chatbotok aktuális helyzetét vizsgálja. Egy átfogó felméréshez a szerzők 31 könyvtári chatbotot választottak ki, melynek célja az volt, hogy a chatbotok teljesítményét, reagálási képességét és etikai átláthatóságát egy lekérdezés segítségével értékelje, illetve átfogó képet adjon a jelenlegi alkalmazási trendekről. Olyan chatbotok kiválasztására került sor, melyek kifejezetten könyvtári rendszerekhez lettek kifejlesztve, és amelyek a felhasználók számára is szabadon elérhetők. A kutatás a The Journal of Academic Librarianship folyóiratban jelent meg.

Múzeumi Pletykák: Vágjunk a közepébe! – a Van Gogh fül mítosza

Bevezetés:

Azt hiszem mindenki ismeri a klasszikus történetet: az őrült festőről vagyis nem mást, mint magát Vincent Van Goghot, aki egy borotvával tőből levágta a bal fülét, papírba csomagolta, majd, mint féktelen szerelme jelképeként odaadta egy bordélyházban dolgozó nőnek, mielőtt hazament aludni.

De mi van akkor, ha azt mondom: nem is volt szerelmes? Vagy, hogy nem a teljes fülét vágta le, csupán csak a fülcimpája egy részét? És mindezt nem is egy borotva pengével tette! Ha érdekelnek a válaszok, és kíváncsi vagy a történet többi tévhitre épülő, félreértett részletére is, mindenképpen olvass tovább!

A kép forrása: Art & Crit by Eric Wayne