A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikák

A tanulmány címe: AI policies across the globe: Implications and recommendations for libraries

Szerző: Lo, L. S. (College of University Libraries and Learning Sciences, University of New Mexico, USA)

Megjelenési adatok: IFLA Journal, 0(0), 2023.

Elérhetőség: https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/03400352231196172

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, transzparencia, adatvédelem, szakpolitikák

Forrás:

640px-Artificial_Intelligence_&_AI_&_Machine_Learning.jpg (640×512) (wikimedia.org)

Összefoglaló

A tanulmány az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Európai Unió, Kanada és Kína által, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban megfogalmazott szakpolitikákat tekinti át, és ezek hatásait vizsgálja a könyvtári területre vonatkozóan. A mesterséges intelligencia megjelenése a könyvtárak világában számos kérdést vet fel (pl. etikai vonatkozás, adatvédelmi megfontolások, hozzáférés), és kihívás elé állítja az intézményeket. A tanulmány kiemeli a szakpolitikák kulcsfontosságú témáit, köztük az etikát, az átláthatóságot, az innováció és a szabályozás közötti egyensúlyt, valamint az adatvédelmet. Meghatározza továbbá a fejlesztendő területeket, mint például a mesterséges intelligencia-rendszerek torzulásainak csökkentésére és az adatvédelmi kérdések kezelésére vonatkozó konkrét iránymutatások szükségességét. A tanulmány emellett gyakorlati ajánlásokat is megfogalmaz a könyvtárak számára ezen szakpolitikák alkalmazását, illetve a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó legjobb gyakorlatok kialakítását illetően. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a könyvtáraknak nemcsak alkalmazkodniuk kell ezekhez a szakpolitikákhoz, hanem aktívan be is kell kapcsolódniuk az ezekkel kapcsolatos folyamatokba, hozzájárulva ezzel a mesterséges intelligencia átfogóbb és hatékonyabb szabályozásának kialakításához.

A tanulmányban vizsgált öt szakpolitika kiválasztását a szerző három szemponttal indokolja:

Globális befolyás: mindegyik meghatározó szereplője a globális MI-környezetnek, hatással vannak a fejlesztési irányokra, gyakorlatokra.

Többféle megközelítés: a szabályozás sokszínűsége (innovációalapú és szabadabb megközelítés, kockázatalapú szabályozás stb.) alkalmas az összehasonlításra és az elemzésre.

Kapcsolódás a könyvtári területhez: valamennyi vizsgált szakpolitika jelentős hatással bír a könyvtárakra.

Etikai megfontolások és átláthatóság

Az öt szakpolitika mindegyikében megjelennek az etikai és átláthatósági kérdések. A könyvtárak, mint információval dolgozó szervezetek felé elvárás a mesterséges intelligencia etikus és transzparens használata. Az Egyesült Államok törvénytervezete azonban nem ad egyértelmű útmutatást a gyakorlati megvalósításra. Hasonló a kanadai szabályozás, amely hangsúlyozza a személyes adatok védelmét és az átláthatóságot, azonban a könyvtárak számára nem ír elő konkrét megoldásokat. Az EU szabályozása (hasonlóan a kínaiéhoz) átfogóbban közelít a kérdéshez, de a szabályozás bonyolultsága nehézségeket okozhat az alkalmazás során.

Innováció vs. szabályozottság

A mesterséges intelligencia használatának fontos szempontja az innováció elősegítése és a szabályozási környezet közötti egyensúly fenntartása.

Az Egyesült Királyság innovációt elősegítő megközelítése laza szabályozási környezetet hozhat létre, amelyben a könyvtárhasználók védelme nem elégséges. Ezzel szemben az uniós és a kínai szakpolitika szigorúbb szabályozási kereteket jelentenek. Ez utóbbiaknál az előírások összetettsége kihívást okozhat.

Az Egyesült Államok szabályozási környezete a többihez képest szerteágazóbb és emiatt a szabályok alkalmazása eltérően valósulhat meg egy-egy könyvtár esetében.

Adatvédelem

Az adatvédelem egyébként is kiemelt fontosságú terület a könyvtárak tekintetében, ami még hangsúlyosabb az érzékeny használói adatok nagy mennyisége tekintetében. A kanadai és kínai szabályozás nem ad konkrét választ olyan kérdésekre, mint pl. a mesterséges intelligencia-rendszerek torzulásai és az adatvédelmi kockázatok.

Az Európai Unió adatvédelmi szabályozása átfogóbb és széles kört ölel fel, de az előző ponthoz hasonlóan itt is felmerül a szabályozás összetettsége miatti nehézkes vagy nem megfelelő alkalmazás kérdése.

Az Egyesült Királyság szakpolitikája is fontos kérdésnek tekinti az adatvédelmet, de az innováció támogatása miatti lazább szabályozási környezet nem kedvez a használói adatok megfelelő védelmének.

Széttagoltság vs. központi irányítás

Az öt szakpolitika ebben a tekintetben is eltér egymástól, aminek oka a szabályozási környezet változatossága, amelyekhez a könyvtáraknak is alkalmazkodniuk kell.

Az Egyesült Államokban a szabályozási környezet széttagolt, a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó tervezet sok esetben nem eléggé konkrét, illetve kongresszusi felhatalmazást ír elő, ami bizonytalanságot eredményez.

Az unió sokkal központosítottabb szabályozási rendszert dolgozott ki, ami átfogóbb megközelítést képvisel, és szorgalmazza a különböző tudományos- és kutatóintézetek bevonását is. Összetettsége miatt azonban a gyakorlatban történő használata nem egyértelmű.

A kanadai szabályozás szigorú adatvédelmi intézkedéseket ír elő, hangsúlyozza az átláthatóság biztosítását a mesterséges intelligencia és a személyes adatok felhasználása tekintetében.

A kínai javaslat szintén átfogó, miközben a központi megközelítést alkalmazza. Az adatvédelem, esélyegyenlőség, etikai kérdések mind megjelennek a szabályozásban, amely összetettsége révén kihívást jelenthet a könyvtárak számára.

Gyakorlatok a könyvtárak számára

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy miközben a könyvtárak használják a mesterséges intelligencia lehetőségeit (pl. tájékoztatás, tárgyszavazás, adattárak stb.) és alkalmazkodnak az egyes szakpolitikákhoz, eközben proaktívvá kell, hogy váljanak, részt kell, hogy vegyenek a fejlesztésekben. A szerző négy ajánlást fogalmaz meg.

MI etikai bizottságok: a könyvtárosokból, informatikai szakemberekből és más érdekeltekből álló bizottság feladata a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazásának folyamatos felülvizsgálata, az irányelvek betartatása, etikai kérdések tisztázása.

Szakpolitikák elősegítése: a könyvtárak igényeit figyelembe vevő szabályozási környezet támogatása. Az igények megfogalmazása könyvtárszakmai szervezetek bevonásával.

Jó gyakorlatok: a könyvtárak küldetésével összhangban álló jó gyakorlatok kidolgozása és megosztása.

Oktatás és képzés: a munkatársak és a használók számára.

Következtetés

A több esetben még csak javaslati szinten létező, kidolgozás alatt álló szakpolitikák a mesterséges intelligencia szabályozási környezetének gyors változása miatt sok kérdésben módosulhatnak. Ez gyors reagálást kíván a könyvtárak részéről is. A változások a könyvtárak gyakorlatában is meg kell, hogy jelenjenek, hiszen a könyvtárak csak így tudják hasznosítani a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.

Ahhoz, hogy a könyvtárak továbbra is az információhoz való hozzáférés, a tanulás, a közösségi élet stb. helyei legyenek, a mesterséges intelligencia korában is folyamatos megújulásra és proaktív szemléletre van szükségük.