„Zsebemben egy egész könyvtár: Miniatűr könyvek az Egyetemi Könyvtárban” címmel nyílott időszaki kiállítás 2022 nyarán a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán. A kiállított kisméretű könyveknek, amelyeknek mérete – szűkebb értelemben véve - 30 és 76 milliméter között van, kötése a nagyméretű könyvekéhez hasonló, szövegük jól olvasható, tartalmuk sokféle lehet. Az embereket pedig vonzzák ezek az „apróságok”, hazánkban is számos rajongója, lelkes gyűjtője van a miniatűr könyveknek.
(Fotó: OSZK, https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2016/11/16/konyvek_lilliputbol)
A projekt célja, ízelítő
A könyvnyomtatás feltalálása után hamar megjelentek az első miniatűr könyvek, melyek kezdetben imádságos könyvek, egyházi énekeket tartalmazó kiadványok voltak. Vitathatatlanul előnyükre szolgált, hogy méretük miatt a hívők zsebben hordhatták őket istentiszteletre. A korabeli nyomdászok pedig versenyre keltek egymással, hogy ki tud minél kisebb méretű nyomtatott könyvet készíteni. Tágabb értelemben a minikönyvek három kategóriába sorolhatók: törpekönyvek (mérete 76 és 100 mm között van), minikönyvek (a 30 és 76 mm közötti méretűek), illetve a mikrokönyvek vagy babaházi könyvek (a 30 mm-nél kisebbek). Ezeknek a parányi könyvecskéknek a nyomdai szerkesztése és előállítása eltér a normál méretűekétől, de fontos szempont, hogy – a mikrokönyvek kivételével – szabad szemmel is olvashatók legyenek. Témájuk ma már igen változatos lehet: naptár, biblia, szépirodalom, művészet, sport, politika, helytörténeti könyvek, szótárak, stb.
(Fotó: PTE, https://lib.pte.hu/hu/zsebemben_egy_egesz_konyvtar-557)
A hazai minikönyvek közül kiemelkedik az a 120 kötetes, a bányászat és kohászat történetét bemutató könyvegyüttes, mely 1980 és 1997 között jelent meg. Egy-egy kötetet 300-600 példányban nyomtattak és gyakori volt a sorszámozott kibocsátás. A kis könyvek értékét az is emeli, hogy ezek kereskedelmi forgalomba nem kerültek. A gyűjtők hamar felfedezték ezeket a különleges kis alkotásokat, már a XVIII. századból vannak feljegyzések miniatűr könyvekből összeállított könyvtárakról. Magyarországon a legtöbb minikönyv 1970 és 1990 között jelent meg, a gyűjtő klubok is ekkor alakultak, főleg a nagyobb nyomdák vonzáskörzetében. Nem csoda hát, hogy a magyar gyűjtők száma ekkor több százra volt tehető.
Sajnálatos módon egy kivételével napjainkra a klubok megszűntek, és minikönyvek is alig-alig készülnek. A minikönyvkiadás visszaesésének oka, hogy azok a nyomdászok, akik létrehozták a klubokat, már kiöregedtek, nincs aki segítené az összefogást. Azok a nagy nyomdák, amelyek korábban támogatták ezeket a kiadványokat, megszűntek, vagy átalakultak. Napjaink kiadói pedig a minikönyv kiadását már nem tartják fontosnak.
A célközönség
Miniatűr könyvet gyűjtők napjainkban is szép számmal vannak, és a tapasztalt gyűjtők sorába fiatalabbak is belépnek. Indokolt lenne eme különleges művészi kiállítású dokumentumokat kedvelő és gyűjtő könyvbarátok, valamint a téma iránt csupán érdeklődő bibliofilek számára egy tematikus, interaktív Facebook oldal létrehozása.
A projekt működése
Mi a különbség a mikro- és a minikönyvek között? Vajon hány cm egy törpekönyv? Mire jó az olvasópéldány? Miért gyűjtik sokan szenvedélyesen a minikönyveket? Megannyi nagy kérdés a miniatűr könyvekről. A szenvedélyes gyűjtők, a lelkes érdeklődők, az egyszerű könyvbarátok mind megtalálnák a témával kapcsolatos információkat az oldalon. Bárki megoszthatná tapasztalatait a minikönyvekkel, azok gyűjtésével kapcsolatosan. Lehetőség nyílna a magángyűjtemények bemutatására, fölös példányok esetén csere lebonyolítására.
(Fotó: OSZK, https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2016/11/16/konyvek_lilliputbol)
A projekt létjogosultsága, további lehetőségek, felhasználhatóság
Hazánk könyvtárainak különgyűjteményei sajnos alig ismertek. A minikönyv gyűjtemények még kevésbé, pedig Tari József gyűjteménye a pápai Jókai Mór Városi Könyvtárban, a Klimo-gyűjtemény apró darabjai a PTE Egyetemi Könyvtárában, vagy a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár minikönyv-gyűjteménye több figyelmet érdemelne. Nem beszélve a magángyűjtők tulajdonában levő kincsekről. A Facebook oldalon keresztül lehetőség lenne jobban megismerni ezeket az apró csodákat, egy-egy ünnep, évforduló, jeles nap kapcsán bárki közkinccsé tehetné a tulajdonában levő, az adott naphoz kapcsolódó minikönyvek történetét, a hozzájuk kapcsolódó információkat. A kezdeményezés hatására talán még a gyűjtői klubok is újraszerveződnének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése