A gyűjtemény-központúságtól a felhasználó-központú szemlélet felé

A tanulmány adatai:

Szerző: V. K. Stepanov

Cím: A User-Centered Model of a Science Library

Megjelenés: Scientific and Technical Information Processing, vol. 50, p. 69–73. (2023)

Forrás: https://link.springer.com/article/10.3103/S0147688223010136

A Scientific and Technical Information Processing című folyóiratban megjelent 2023-as cikkben, melynek címe A User-Centered Model of a Science Library, V. K. Stepanov különféle orosz és külföldi kutatók munkáit is alapul véve elemzi, hogy hogyan változott és változik folyamatosan a könyvtárak és főleg a tudományos könyvtárak szerepe a digitális forradalom világában, s hogy ezek a könyvtárak hogyan tudnak talpon maradni és továbbra is relevánsak lenni felhasználóik számára.

A szöveg a digitális forradalom könyvtárakra gyakorolt hatását mutatja be, különös tekintettel a szükséges paradigmaváltásra, ami könyvtárak gyűjteményközpontú modelljétől a felhasználó-központú modell felé vezet. A szerző és az általa idézett publikációk kiemelik, hogy a technológiai fejlődés a könyvtárak számára nem csupán az adatkezelési módszerek és lehetőségek bővülését hozta magával, hanem a könyvtári tevékenységek teljes átszervezését tette elkerülhetetlenné.

Stepanov rávilágít arra, hogy a nyomtatott források szerepe egyre inkább háttérbe szorul az elektronikus csatornák térnyerése miatt. A nyomtatott média szerepének csökkenése és a digitális információforrások növekvő fontossága a tudományos kommunikáció területén is érezhető. Mindez jól nyomon követhető a cikkben bemutatott statisztikák alapján, melyek a Russian Book Chamber-től és az OhioLINK könyvtári konzorcium felhasználóinak adataiból származnak.

Az orosz és külföldi szerzők különböző nézőpontjainak áttekintése átfogó képet ad a könyvtártudományon belüli diskurzusról. A szerzők kritikusak a megszokott könyvtári tevékenységekhez való ragaszkodással kapcsolatban, egyesek a hagyományos funkciók fokozatos változtatását szorgalmazzák az alapvető szerepek megváltoztatása nélkül, míg mások, beleértve Stepanovot is, radikálisabb átalakítást szorgalmaznak.

A szerző meggyőzően érvel a tudományos könyvtárak funkcióinak alapvető átgondolása mellett, azt állítva, hogy a hagyományos megközelítés elavulttá válik a fejlődő digitális információs infrastruktúrával szemben. Mindezek miatt a felhasználó-központú modell kialakítását különösen fontosnak tartja. A könyvtáraknak ahelyett, hogy gyűjtemények puszta táraként gondolnának magukra, inkább a felhasználók átfogó információs és kommunikációs igényeinek kielégítésére kellene koncentrálniuk. A szerző a tudományos könyvtárakat dinamikus helyekként képzeli el, amelyek elősegítik a tudományágak és intézmények közötti kommunikációt.

A tudományos könyvtárak funkcióiban javasolt változtatások nemcsak az információkeresés megkönnyítését, hanem a tudományos és kulturális publikációk népszerűsítését, a digitális technológiák tudományos tevékenységben való támogatását, valamint a tanulás és a tudományos együttműködés tereinek kialakítását is magukban foglalják. A könyvtáraknak olyan létesítménnyé kellene válniuk, ahol elősegítik a különböző tudományterületeken és intézményeken belüli párbeszédet. A szerző úgy gondolja, hogy a tudományos könyvtárak fő célja nem a gyűjtemény fenntartása kell hogy legyen, hanem a kommunikáció támogatása és moderálása. Stepanov úgy véli, hogy ez a radikális funkcióbővülés segíthet a tudományos könyvtáraknak növelve ezzel jelentőségüket a társadalom életében.

Összefoglalva tehát, a szöveg alátámasztja a tudományos könyvtárakban a gyűjteményközpontú modellről a felhasználó-központú modellre való áttérést. A szerző elgondolkodtató elemzést ad a könyvtárak előtt álló kihívásokról a modern korhoz való alkalmazkodás során, és olyan jövőképet mutat be, ahol a könyvtárak a kommunikáció és az együttműködés központjaivá válhatnak a tudományos világ változó környezetében.