Sokat hallhatjuk manapság, hogy a könyvtárak helyzete egyre rosszabb, bezárásokról, leépítésekről hallani nap, mint nap. A vállalati könyvtárakat általában irigylik, hiszen „ott még van pénz”, ezeket a könyvtárakat „igazán nem fenyegeti semmi veszély”.
Valóban így van?
Vállalati könyvtárosként egyáltalán nem értek egyet ezekkel az elképzelésekkel. A vállalati könyvtár Magyarországon kiveszőben levő fajta: sok könyvtárat bezártak, máshol minimális személyzettel folyik tovább a munka. Ha van is még könyvtár, a költségvetés egyre kevesebb, a könyvtári munka szinte láthatatlan. Külföldön sem sokkal rózsásabb a helyzet; ha nem lenne semmi problémájuk a külföldi kollégáknak, akkor aligha készülnének el olyan könyvek, mint ez itt.
Úgy vélem, hogy a vállalati könyvtár éppolyan hasznos és fontos, mint eddig bármikor, azonban az Internet térhódítása alapvetően megváltoztatta az emberek gondolkodását az információról, az információszerzés mikéntjéről. Nagyon röviden úgy fogalmazhatunk, hogy az emberek többsége megszokta, hogy a neten „fenn van minden”, és ott keres, ahelyett, hogy a könyvtárhoz fordulna segítségért.
Ezt a hozzáállást nem nehéz megérteni, hiszen sokkal kényelmesebb a karosszékben ülve a laptoppal az ölünkben elintézni a keresgélést. Azonban súlyos tévedés azt hinni, hogy az Interneten szabadon elérhető tartalom mindenre elég. Rengeteg információ érhető el, de a színvonaluk nagyon különböző és korántsem elegendőek a vállalatok számára.
Tekintsünk át részletesebben néhány, sajnos elég általános vélekedést!
1. Az interneten minden fenn van.
Nem igaz. Ha így lenne, nem léteznének fizetős adatbázisok, folyóiratok, csak pénzért elérhető információs szolgáltatások. Kétségkívül rengeteg adat van fenn a neten, és bizonyos, hogy a legfrissebb mozifilmekről mindent meg fogunk találni, de próbáljunk csak meg oldhatósági adatokat keresni egy kétkomponensű szerves oldószerek alkotta eleggyel kapcsolatban.
2. Nem kellenek fizetős adatbázisok, vannak helyettük ingyenesek.
Nem igaz. Csekély igények esetében valóban elegendő lehet az ingyenes szótár, az ingyenes jogtár, de vállalati munkához általában ennél többre van szükség. A fizetős adatbázisok sok olyan funkcióval rendelkeznek, amelyek a munkát felgyorsítják, megkönnyítik és ezek miatt megéri az előfizetés.
3. Nincs szükség szakképzett könyvtárosra, bármelyik titkárnő megtalálja a szükséges adatokat.
Nem igaz. A források hitelességét sokszor nehéz megítélni, főleg olyan esetekben, amikor a téma az olvasó számára új. Számos honlap specializálódott arra, hogy a neves forrásokhoz hasonlító névvel, megjelenéssel becsapja a jóhiszemű embereket. Aki például az USA gyógyszerhatóságának honlapját keresi, könnyen rábukkanhat ezekre:
- www.fda.gov: ez az igazi gyógyszerhatóság, a Food and Drug Administration honlapja, tele hasznos információval, segítséggel
- www.fda.com: ez a Food and Drug Assistance szervezet honlapja, itt különféle könyveket kínálnak a gyógyszeriparban tevékenykedő szakemberek számára; semmi köze nincs a gyógyszerhatósághoz
- www.fda.org: The Center for Health and Wellness szervezet honlapja, ahol a legújabb csodadiétákat hirdetik és hozzáteszik, hogy sok információjuk van a Food and Drug Administrationnal kapcsolatban. Ha tehát valaki gyanút fog, ennek a megjegyzésnek köszönhetően megnyugodhat, hogy ez a honlap olyasmi, amit ő keresett.
Annak is lehetnek gondjai, aki nem különösebben hiszékeny. Hogyan lehet megítélni, hogy két online szótár közül melyik a jobb, ha nem beszéljük a nyelvet? A bizonytalankodás eredménye lehet az eladásra kínált lakás ablakában a következő felirat: Eladó/Verkaufer/ Seller.
Az ilyen hibák bőven elegendőek ahhoz, hogy a vállalat hitelességét aláássák és az üzleti partnerek szemében a vállalat képviselőit nevetségessé tegyék. Joggal, hiszen ha még egy szót sem tudnak lefordítani angolra, akkor milyen pontosság várható tőlük más kérdésekben?
Ezek a csapdák elkerülhetőek, ha az információkkal szakképzett kollégák foglalkoznak.
Nem elég azonban, hogy mi tudjuk, milyen fontosak vagyunk: állandóan bizonyítanunk kell.
A vállalat minden dolgozójának tudnia kell arról, hogy van vállalati könyvtár, ahol sokféle szolgáltatásban részesülhet. Az olvasók munkáját meg kell könnyíteni, a munkájukat le kell egyszerűsíteni a szolgáltatások segítségével. Nem szabad megvárni, hogy ők álljanak elő az igényekkel: elébe kell menni az igényeknek, és csak olyan szolgáltatásokat biztosítani, amelyekre valóban szükség van.
A vezetőket adatokkal kell meggyőzni a könyvtár fontosságáról: statisztikákat kell készíteni a könyvtár által végzett munkáról, megmutatni, hogy a könyvtáros nem azzal tölti az egész napját, hogy olvasgat (sajnos sokan ezt hiszik). Az állandó javítás, a költségek csökkentése, a modern módszerek alkalmazása ugyancsak plusz pont lehet a vezetők szemében: ha a könyvtár vezető szerepet tölt be szakmai berkekben, az a vállalat presztízsét is növeli.
Összegezve, a vállalati könyvtár élete is folyamatos harc a fennmaradásért. Ahogyan a közkönyvtárak esetében, úgy itt is meg kell győzni a fenntartót a könyvtár fontosságáról, itt is állandóan a munkafolyamatok javításán kell gondolkozni. Csak remélni lehet, hogy ez a harc sok helyen lesz eredményes, és ha csak néhány fővel is, de tovább működhetnek a vállalati könyvtárak. Hiszen már néhány szakképzett könyvtáros is sokat tehet az információellátás javítása érdekében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése