A saját tartalomszolgáltatásunkat/blogunkat elindítva figyelembe kell vennünk a témánk határ- és rokonterületeit, mivel az általunk megosztott ismeretek ilyen irányba is továbbgyűrűzhetnek. Ezúton újabb kapcsolatokra is szert tehetünk, amelyek érdekes fúziókhoz vezethetnek (pl.: egy szerzőpáros posztjához). Emellett egy az eddigitől eltérő nézőpontot is elsajátíthatunk, továbbá a már meglévő tudásunkhoz is hozzáadhat a határterület ismerete. Saját témámra (vikingek) levetítve ezt, szintén érdemes erről elgondolkodni. Ebben az esetben hasznos megnézni a korabeli történelemmel foglalkozó oldalakat, kiemelten a szomszédos országokat. Mivel a blogom a sorozattal kapcsolatos bejegyzéseket is tartalmaz, ezért követem a hivatalos weblapját is. Fontos, hogy a határ- és rokonterületekkel foglalkozó oldalak között létrejöhessen egy kapcsolati rendszer vagy háló. Erre alkalmas, ha reklámozunk vagy kiemelünk más blogokat, vagy a témánkhoz kapcsolódó weblapokat. A blogok így, mint egy egymást segítő "csoportosulássá" válhatnak. Az interneten böngészve gyakran tapasztaltam ilyet a blogolók között, hogy az ismerősük blogjának, vagy a hasonló témájú blogok elérhetőségét kitették a saját oldalukra.
Internetes magazin
Az ismeretterjesztő vagy tudásépítő tartalomszolgáltatások/blogok abból a szempontból különbözik egy szakfolyóiratban megjelent publikációtól, hogy itt az olvasónak lehetősége van az olvasmányélménye után azonnal reagálni a leírtakra. A szerzővel kialakuló vita, hozzászólás pedig mindkét fél számára előnyös, mivel a megszerzett tudást mélyíti el. Egy blogot természetesen eltérő háttértudással rendelkezők fognak olvasni. Akinek csak felszínesek az ismeretei vagy teljesen új, számára ismeretlen dolgokról olvas, természetesen nem szakmai jellegű hozzászólást fog tenni, de például témajavaslattal előállhat, hogy még miről olvasna szívesen a témában, mire kíváncsi még. Ezeket a kommenteket is érdemes figyelembe vennünk, mivel ők más szempontból olvassák a posztokat, mint ahogyan a szerzőjük. A blogok nagy előnye, hogy a laikusoknak is kedvez, ha megtalálható az oldalon valamiféle tartalomjegyzék, vagy archívum, mivel így könnyebben eljuthat az őt érdeklő további tartalmakhoz. Saját blogomon pont ezért címkézem a posztokat, így akit például csak a vallás vagy a sorozattal kapcsolatos dolgok érdeklik, azok így könnyen elérik az adott írásaimat.
Az ismeretterjesztő vagy tudásépítő tartalomszolgáltatások/blogok abból a szempontból különbözik egy szakfolyóiratban megjelent publikációtól, hogy itt az olvasónak lehetősége van az olvasmányélménye után azonnal reagálni a leírtakra. A szerzővel kialakuló vita, hozzászólás pedig mindkét fél számára előnyös, mivel a megszerzett tudást mélyíti el. Egy blogot természetesen eltérő háttértudással rendelkezők fognak olvasni. Akinek csak felszínesek az ismeretei vagy teljesen új, számára ismeretlen dolgokról olvas, természetesen nem szakmai jellegű hozzászólást fog tenni, de például témajavaslattal előállhat, hogy még miről olvasna szívesen a témában, mire kíváncsi még. Ezeket a kommenteket is érdemes figyelembe vennünk, mivel ők más szempontból olvassák a posztokat, mint ahogyan a szerzőjük. A blogok nagy előnye, hogy a laikusoknak is kedvez, ha megtalálható az oldalon valamiféle tartalomjegyzék, vagy archívum, mivel így könnyebben eljuthat az őt érdeklő további tartalmakhoz. Saját blogomon pont ezért címkézem a posztokat, így akit például csak a vallás vagy a sorozattal kapcsolatos dolgok érdeklik, azok így könnyen elérik az adott írásaimat.
Az idő problematikája
Úgy vélem a blogok egyik nagy hátránya az, hogy a posztok számának növekedésével csökken az érdeklődés a régebbi írások iránt. Bár akit igazán érdekel érdekel az adott terület, az valószínű, elolvassa azokat is, hogy növelhesse a tudását. De aki először látogat el egy blogra, az csak a friss posztokkal találkozik, és így csak egy pillanatnyi képet kap tartalomról, ami a következő héten már lehet, teljesen eltérő lesz. A már korábban említett címkézés talán megoldás lehet erre a "problémára" is, mivel az olvasó egyből ezekkel találja szemben magát, így kiválaszthatja mi érdekli. Ezért egy ismeretterjesztéssel foglalkozó tartalomszolgáltatónak érdemes elgondolkodnia azon, vajon a blogforma a legalkalmasabb-e erre a célra, mivel nem az a lényeg, hogy mikor kerül fel a webre egy írás, hanem, hogy egy helyen legyen az adott témával foglalkozó tudás. Így az olvasók minden időben megtalálhatják az őket érdeklő ismereteket, és emellett eltűnhet az az érzés, hogy valamit késve, lemaradva a többiektől olvasnak el.
Úgy vélem a blogok egyik nagy hátránya az, hogy a posztok számának növekedésével csökken az érdeklődés a régebbi írások iránt. Bár akit igazán érdekel érdekel az adott terület, az valószínű, elolvassa azokat is, hogy növelhesse a tudását. De aki először látogat el egy blogra, az csak a friss posztokkal találkozik, és így csak egy pillanatnyi képet kap tartalomról, ami a következő héten már lehet, teljesen eltérő lesz. A már korábban említett címkézés talán megoldás lehet erre a "problémára" is, mivel az olvasó egyből ezekkel találja szemben magát, így kiválaszthatja mi érdekli. Ezért egy ismeretterjesztéssel foglalkozó tartalomszolgáltatónak érdemes elgondolkodnia azon, vajon a blogforma a legalkalmasabb-e erre a célra, mivel nem az a lényeg, hogy mikor kerül fel a webre egy írás, hanem, hogy egy helyen legyen az adott témával foglalkozó tudás. Így az olvasók minden időben megtalálhatják az őket érdeklő ismereteket, és emellett eltűnhet az az érzés, hogy valamit késve, lemaradva a többiektől olvasnak el.
Megnyerő design
Mivel az olvasók az őt érdeklő tartalomszolgáltatásokat rendszeresen is olvashatják, ezért fontos, hogy egy megnyerő "környezetet" teremtsünk. Úgy vélem a legideálisabb (ha lehetséges), ha a webdesign kapcsolódik, akár reflektál a tartalomhoz. Ha a saját blogomat nézzük, például egy hajózással foglalkozó hosszabb cikksorozat elindításakor célszerű lenne olyan kinézetet alkotni, ami a témához illik (hajó, iránytű, vitorla, stb.). A nagy olvasókörrel rendelkező blogoknál megfigyelhető, hogy kikérik az olvasók véleményét (pl.: szavazás), hogy milyen legyen az oldal kinézete. Időnként célszerű változtatni, hogy ne legyen mindig egyforma az olvasókat ért hatás. Ami fontos, hogy ne a blog szerzőjének legyen szimpatikus a webdesign, hanem az olvasóknak, mivel nekik készül. Mivel manapság egyre többféle eszközről elérhetjük a különböző portálokat, fontos, hogy a tartalom ugyanazt a hatást/ tudást adja át, ha PC-n olvassák, vagy ha okostelefonon. Ebben segíthetnek a dinamikus kinézetek, amik igazodnak az adott eszközhöz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése