Budapest Gyűjtemény

Alapadatok a gyűjteményről:

- megnevezés: Budapest Gyűjtemény

- a gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/budapest_gyujtemeny

- a gyűjtemény definitív, rövid leírása: A Budapest Gyűjtemény a főváros helyismereti-várostörténeti könyvtára. A folyamatosan gyarapodó gyűjteményben ma több mint száztízezer kötetnyi könyv, kézirat, hírlap és folyóirat, köztük számos régi, ritka dokumentum található.

- létrehozás dátuma: A Könyvtári Figyelő 1990-ben megjelent (Csomor Tibor: Budapest helytörténetének bibliográfiai műhelye című) cikke alapján: 1913-ban alakították ki az önálló Budapest Gyűjteményt. (A gyűjtemény egyik munkatársa, Dávid Adrienne információja alapján a  gyűjtemény szervezése már 1912 körül elindult, tényleges megalapítása végül 1914-ben történt.) A gyűjtemény Interneten keresztüli szolgáltatásáról a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás egy 2002-es (Szakgyűjteményi feladatok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban: hagyomány és változás című) cikkében a következő olvasható: “1991-től kezdődően tartalmaz adatokat a fővárosi vonatkozású cikkek, tanulmányok adatbázisa, amely jelenleg lokális hálózatban érhető el. A kurrens feldolgozást jövőre már a könyvtár integrált (Corvina) rendszerében folytatjuk, ami egyben a friss rekordok azonnali megjelenését is jelenti a világhálón.” A cikkben a gyűjtemény digitalizálási és ezek internetes szolgáltatási terveiről, kezdődő munkálatairól is szó van, tehát a weben keresztüli szolgáltatás kiépítése a 2000-es évek elejétől kezdődött.

- tulajdonos megnevezése: A Budapest Gyűjtemény a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárának egyik részlege. Ennek megfelelően a FSZEK honlapja foglalja magába a gyűjtemény webes tartalmait, fizikai valóságában pedig a (1088 Szabó Ervin tér 1. szám alatti) Központi Könyvtár 6. szintjén található a Budapest Gyűjtmény olvasóterme.

- a magábafoglaló honlap gyűjteményhez vezető aloldalának megnevezése és URL-je: Központi Könyvtár: http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar (Oldalsó menüben látható a Budapest Gyűjtemény.)

- egyéb cég/intézmény/személy (létrehozó, digitalizáló, fejlesztő) megnevezése: Az adatbázisok fejlesztője az ARCANUM Adatbázis Kft. Az adatbázisok tartalmának létrehozásakor különböző közgyűjtemények – mint a Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár – adtak kölcsön digitalizálásra alkalmas példányokat. (Pl. a “Budapesti lakcímjegyzék, 1900” adatbázis építésekor az 1900-as Budapesti czím- és lakjegyzék névjegyzékének digitalizálásához a FSZEK a Budapesti Főváros Levéltárral együtt fogott hozzá, és megbízásukból a készítő Király Péter volt.)
Továbbá az adatbázisok létrejöttét támogatták: Budapest Főváros Közgyűlésének Kulturális Bizottsága, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Soros Alapítvány.

Ezeket az információkat az adatbázisok nyitó oldalain, valamint a Budapest Gyűjtemény “Adatbázisok” menüpontjában lehet megtalálni (ahonnan maguk az adatbázisok elérhetőek).

Screenshots/képernyőkép

- gyűjtemény nyitólap:

- keresési felület: 1. FSZEK katalógusa

2. Budapest-képarchívum önálló keresője

- tételek listázása: 1. FSZEK katalógus találatai

2. Budapest-képarchívum saját keresőjének találatai

- tétel+adatok

Budapest-képarchívum találati rekordja

Információszolgáltatás:

Találunk-e bemutatást, leírást

- a gyűjteményről: A gyűjteményről olvasható leírás a Budapest Gyűjtemény jobb oldali menürendszerének első pontja, “A gyűjtemény” menüpontban. Itt általános információk; a gyűjtemény szolgáltatásai; a hozzáférés szabályai; a gyűjtemény tartalmának általános leírása, felsorolása; ill. még a fotótár és a plakát- és kisnyomtatványtár tartalmának rövid leírása kapott helyet. Van külön egy “Különgyűjtemények” menüpont is, ahol “A BUDAPEST GYŰJTEMÉNY OLVASÓTERMÉBEN TANULMÁNYOZHATÓ MUZEÁLIS KÜLÖNGYŰJTEMÉNYEK” címmel egyéb gyűjteményekről olvashatunk, amelyek elhelyezésileg a Budapest Gyűjteményben kaptak helyet, azonban kevésbé helytörténeti jellegűek. Például a “Ritkaságok és kéziratok gyűjteménye” olyan régi, ritka nyomtatványt, kéziratot, díszkiadást tartalmaz, amelyeknek nem volt helytörténeti vonatkozásuk.

- történetéről: A honlapon magának a Budapest Gyűjtemény létrejöttének története nem olvasható, csak a Budapest Gyűjteményről szóló irodalom bibliográfiája érhető el. Azonban a “Különgyűjtemény” történetének rövid leírása olvasható annak menüpontján belül.

- tulajdonosról, fenntartóról: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárról a főmenüben, a “Rólunk” részen belül kapunk bővebb információkat. Ezen belül, a jobb oldali “Szervezet, dokumentumok” menüpontra kattintva további lehetőségek közül választhatunk: Alapító okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat, Stratégiai terv, Általános ügyrend, Gazdálkodási szabályzat, Jelentés, Munkaterv, Statisztika, Könyvtárhasználói felmérések.

Az Alapító okirat tartalma alapján:

• a költségvetési szerv neve, székhelye: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1088 Budapest VIII. Szabó Ervin tér 1.;
• a költségvetési szerv alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata, 1052 Budapest V. Városház u. 9-11.
• a költségvetési szerv irányító szerve, fenntartója: Budapest Főváros Közgyűlése, 1052 Budapest V. Városház u. 9-11.

Az alapító okiratban a FSZEK feladata, szakmai tevékenysége is olvasható.

- szerzői jogi feltételekről: A szerzői jogi feltételeket magába foglalja a használatra vonatkozó szabályzat. (“A Budapest Gyűjteményre a muzeális értékek megőrzésére vonatkozó törvényes előírások érvényesek. Olvasóterme mindenki számára nyitott, és a dokumentumok bárki számára hozzáférhetőek, de azok használatára az általánosnál szigorúbb szabályok vonatkoznak.”) A muzeális dokumentumok használatának rendje a “Használat” menüpontban olvasható.

- digitalizálásáról: A gyűjtemény digitalizálásáról az egyes gyűjteményrészek saját felületein találhatunk információkat.

- a webes rendszer fejlesztéséről: A webes rendszer fejlesztéséről nem találni információkat, de ez nem jelenti, hogy a webes rendszerben nem történik újítás. A FSZEK által (is) használatos Corvina Integrált Könyvtári Rendszert 2014-ben megvásárolta az e-Corvina Kft.-től a Monguz Kft., így további fejlesztések várhatóak.

- a tételek típusairól: A Budapest Gyűjtemény szolgáltatásai között (“A gyűjtemény” menüpontban) felsorolásra kerültek az olvasók rendelkezésére álló dokumentumok (könyv, kézirat, hírlap és folyóirat, köztük számos régi, ritka dokumentum, ill. még fényképek, plakátok és egyéb nyomtatványok):

• Budapest és elődtelepülései múltjának kutatásához szükséges magyar és idegen nyelvű források és feldolgozások, történeti, építészeti, urbanisztikai, szociológiai és várospolitikai munkák, statisztikák;
• cím- és névtárak, ingatlanjegyzékek, telefonkönyvek;
• városleírások, útikalauzok, térképek és tervrajzok;
• fővárosi és kerületi hírlapok, kalendáriumok, újságkivágatok;
• budapesti intézmények, szervezetek dokumentumai alapszabályok;
• jelentések, iskolai és egyesületi évkönyvek, értesítők;
• városigazgatási anyagok, jegyzőkönyvek, utasítások, szabályrendeletek és városrendezési tervek;
• Budapesthez vagy annak egyes városrészeihez kötődő szépirodalmi művek;
• a fotótárban: díszalbum, műtermi portré, városkép, építészeti dokumentumfelvétel, riportfotó és amatőrkép (a képek egy része digitális képarchívumban is megtekinthető);
• plakát- és kisnyomtatványtárban: plakát, röplap, reklámkiadvány, kotta, színlap, programfüzet, hivatali formanyomtatvány, számolócédula, meghívó, gyászjelentés, belépőjegy és egyéb nyomdai termék őrzi a városi élet emlékeit.

A Budapest Gyűjtemény közreműködésével készült adatbázisok tekintetében konkrétan az “Adatbázisok” menüpontban olvashatóak ismertetők, melyekben a tételek típusairól is képet kaphatunk.

- elérhető formátumokról: Az elérhető formátumokról nincs általános tájékoztatás.

- a gyűjtemény felépítéséről, navigációjáról, keresési és egyéb felhasználói lehetőségekről: 

A gyűjteményről a jobb oldali menüsor kínál információkat.

Általános leírást tartalmaz “A gyűjtemény”, a “Használat”, a “Tájékozódás” és az “Adatbázisok” menürész. Navigációról, keresési és felhasználói lehetőségekrők leginkább az egyes gyűjteményrészek saját weboldalainak Súgó menüpontja szolgál tájékoztatásul.

A Budapest Gyűjteményhez egyéb (digitális) gyűjtemények is kapcsolódnak, melyek az “E-polc” menüpontból elérhető Bujnovszky Tamás építészeti fotói, Sebestyén László fotói, Város remények és romok között (1956-os forradalomról fényképek, röplapok), Budapest történetének bibliográfiája a kezdetektől 1950-ig - digitalizálva (a weben még nem érhető el), Lapozzon bele ( régi budapesti újságok interneten keresztül elérhető cikkei, a gyűjtemény neve: Budapesti Cikk-Cakk), valamint Ágai Adolf várostörténeti bestsellere e-könyvként letölthető PDF formátumban (Utazás Pestről - Budapestre, 1843-1907. Rajzok és emlékek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből). Ezeknek a digitális kollekcióknak a tájékoztató oldalairól elérhetőek maguk a gyűjtemények, ahol az adatbázisba rendezett tartalmakhoz további leírást, keresési módokat és segítséget találni, ill. a felhasználási feltételekről is informálódhatunk.

A Budapest Gyűjtemény anyagából tartalmaz válogatást:

• a bibliográfiák - ikonográfiák - forráskiadványok és tanulmánykötetek terén a “Kiadványok” rész,
• a most látható és a régebbi kiállítások terén a “Kiállítások” menüpontból elérhető tárlatok ismertetői.

(A Budapest Gyűjteménynél Pesthez kötődő linkeket is ajánlanak a “Pesti linkek” menürész linkválogatásában.)

- munkatársakról: A FSZEK Elérhetőségek menüpontjában, a Szervezeti egység keresőjében kiválasztva a Központi Könyvtárat, majd a keresési eredményként megkapott Részegységek között olvasható Budapest Gyűjteményre kattintva találunk a Budapest Gyűjtemény munkatársairól egy listát, ahol egy adott névre kattintva, az újonnan nyíló oldalon a kiválasztott személy könyvtári alapadatait kapjuk meg (ennek tartalma: osztály/részleg megnevezése, munkatárs neve, beosztása, telefonos elérhetősége, e-mail címe). Tulajdonképpen a “Könyvtári telefonkönyv” megfelelő részét olvashatjuk. A “Honlap-szerkesztőség” részben megtudható, hogy Sándor Tibor a Budapest Gyűjtemény honlapjának a szerkesztője.

- fejlesztési tervekről: A FSZEK fejlesztési terveit a  A FSZEK stratégiai terve 2014-2020 megnevezésű PDF dokumentum 19. oldalától kezdődően tartalmazza, de a Budapest Gyűjtemény fejlesztéséről nem írnak benne. A Budapest Gyűjtemény oldalain nem olvasható konkrét fejlesztési terv, azonban Dávid Adrienne (a Budapest Gyűjtemény egyik munkatársa) információi alapján több fejlesztésen is dolgoznak:

• Fizetős szolgáltatásként, a jövőben online módon, nagy felbontásban lehet majd képet rendelni a Budapest-képarchívum felületéről (a fizetés is online módon fog történni).
• A képekhez kapcsolódóan a gyűjtemény dolgozói korszerű módnak gondolják, hogy az eddig alkalmazott tárgyszavas rendszer (köztaurusz) mellett lehetőség legyen az olvasók részéről hozzáadott címkézések segítségével is keresni, hiszen a képek könnyebb és jobb megtalálása érdekében a felhsználói címkézés nagyobb találati számot eredményezhet, ha pl. valaki olyan képet keres, melyen az épület felett bárányfelhős ég látható. Ez a módszer elkülönülne a képek leírásától, ugyanakkor mind a tárgyszójegyzék alapján, mind a felhasználói címkézésben lehetne keresni.
• A Facebookos jelenléthez köthetően: események létrehozása, archiválása még csak tervbe van véve.
• A könyvtár saját részére, belső felhasználásra is fog a közeljövőben fejlesztést eszközölni, amely a statisztikák készítésére vonatkozik, hogy láthatóvá váljon, mennyien veszik igénybe a gyűjteményt.

- vannak-e hírek, esetleg saját blog, vagy a gyűjteményhez kapcsolódó hírek a magábafoglaló honlapon: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak több blogja is működik (pl. FSZEK EU: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Európai Uniós Gyűjteményének a blogja; latin betűk: a FSZEK irodalmi blogja; a Zenei Gyűjtemény blogja) azonban a Budapest Gyűjteményhez tartozóan nem található ilyen.

A gyűjteményhez kapcsolódóan konkrétan a Budapest Gyűjtemény nyitóoldalán van kiemelten néhány hír: egy 2013-as (“Új internetes adatbányát nyitottunk: Budapesti czim- és lakjegyzék, 1880-1928 + Adressen-Kalender, 1873”) és egy 2014-es cikk (“Metropolis in Transition. Bécs – Budapest 1916–1921”: a Budapest Gyűjtemény partnerként vesz részt a kutatók és középiskolás diákok együttműködésén alapuló osztrák-magyar projektben.), ill. a Facebookon való jelenlétről van egy hír, ahova be is ágyazták a Facebook fal egy részét.

További bejegyzések olvashatók még a jobb oldali menürendszer és a címkefelhő alatti, “Legfrissebb cikkek” és “Legolvasottabb cikkek” lehetőséget választható, dátumhoz rendelt cikkek között.

Navigáció/struktúra/webdesign:

Hogyan jelenik meg, kapcsolódik (oda-vissza linkek, közös felületek, menük)

- viszony az intézményhez: A FSZEK oldalai hierarchikusan épülnek fel. A legfelső szinten a FSZEK áll, amihez nemcsak a Központi Könyvtár, de az egyes fiókkönyvtárak is tartoznak. A könyvtárak közt lehet keresni, így a Központi Könyvtár is kiválasztható. Maga a Budapest Gyűjtemény pedig a FSZEK Központi Könyvtárának kezdőoldalán lelhető fel.

Abban, hogy a legalacsonyabb szintről, a Budapest Gyűjteménytől a FSZEK kezdőoldalára jussunk el, a fejlécben, jól látható helyen található könyvtári logo és a könyvtár neve segíthet, ugyanis linkként funkcionálnak. Ugyanakkor a legfelső sorban is látható FSZEK.hu kezdőoldal szintén a könyvtár weboldalának indítófelületét jeleníthetjük meg. Ha a Központi Könyvtár szintjére szeretnénk visszalépni, akkor a legegyszerűbb mód a Budapest Gyűjtemény címe felett feltüntetett lépésekben rejlik: Főmenü, Könyvtáraink, Központi Könyvtár, Budapest Gyűjtemény.   

- párhuzamos szintek, további gyűjtemények az intézmény által közzétéve: A FSZEK Központi Könyvtárának kezdőoldalán, a jobb oldali menüsorban a Központi Könyvtárra vonatkozó pontok találhatók, illetve külön kiemelve, felsorolva az egyes speciális gyűjtemények, így a Budapest Gyűjteményen kívül az EU Gyűjtemény, Sárkányos Gyerekkönyvtár, Szociológiai Gyűjtemény, Zenei Gyűjtemény. Ezeket kiválasztva a rájuk vonatkozó sajátos információkat, tartalmakat érhetjük el.

- a gyűjtemény belső felépítése: pl. nyitóoldal, keresési felület, segítség/leírás, tételmegjelenítések, tételek közötti lapozás, továbbkeresés, szűrés-szűkítés, hasonlók lekérése

A Budapest Gyűjtemény nyitóoldalán az első pillantás egy egysoros bemutatkozóra, elhelyezésére, nyitvatartására, elérhetőségeire irányulhat. Emellett a Budapest Gyűjtemény címszóval illetett cikkek, hírek, közlemények is egymást urán, csökkenő időrendben, az oldal lejjebbi részén találhatók, megkönnyítve a válogatást, böngészést, informálódást az egyes rá vonatkozó tartalmak között. A kéthasábos felépítésben mindez a jobb, keskenyebb sávban található. Középen kiemelik a legfőbb híreket, illetve a Facebook oldalukat. A jobb hasábban található címkefelhő sajnos nem a Budapest Gyűjteményt tárja fel, hanem a FSZEK egész oldalát, tehát a legszélesebb kört. Ezen belül van Budapest címszó, de ez akkor használható, ha a FSZEK szintjén szeretnénk a budapesti vonatkozású írásokról, így a Budapest Gyűjteményről is olvasni. A jobb, felsőbb részben láthatók a legfőbb pontok, amik a gyűjteményről magáról informálnak, illetve különgyűjteményeiről, használatáról, a rendelkezésre álló tájékoztatási apparátusról, a témához kapcsolódó hasznos adatbázisokról, kiadványokról, kiállításokról, e-tartalmakról (E-polc). Bemutatnak a Kirakat pontban a gyűjteményükből fontos dokumentumokat, de a gyűjteményen túli kutatást is segíteni kívánják linkgyűjtemény formájában. E menüpontok az általános, széleskörű tájékoztatástól (gyűjteményről, különgyűjteményről, tájékozódásról, használatról) haladnak a speciális, konkrét tartalmakig. Az általános részek között leírások, információközlés található, míg inkább a speciális pontokon belül helyeznek el linkeket a konkrét forrásokhoz való eljutásért.

Rengeteg gyűjtés, adatbázis, link található a témában ezekben a pontokban szétszórva. A gyűjtemény adatbázisai között egyszerre nincs mód keresésre, főleg nem a külső, de fontos adatbázisok, gyűjtések között. A keresés, használat minden adatgyűjteményben külön lehetséges.
Hogy a témában mely források azok, amik relevánsak, abban segítséget nyújtanak a Tájékozódás ponttal, ahol összegyűjtöttek fontos katalógusokat, bibliográfiákat, és az adatbázisok jegyzéke is szerepel itt. Utóbbi magában az Adatbázisok menüpontban is felsorolásra kerül. Akik a témában kutatnak, azoknak igen hasznos lehet, hogy mely forrásokban érdemes keresgélniük. Segítség a Pesti linkek, ugyanis a tematikus gyűjtéssel nem csak a Budapest Gyűjtemény anyagára támaszkodhatunk, de külső forrásokra is.

A Budapest Gyűjtemény honlapja magán viseli a FSZEK honlapjának jegyeit, mivel szervezetileg alá tartozik. Ezt a weboldalak strukturálásában is érezhetjük. Talán kissé körülményes eljutni a hierarchiaszint legaljáig, de méginkább problémát okoz egy közös kereső hiánya, ami a felhasználókat abban segítené, hogy minden adatbázisukban, Budapesttel kapcsolatos tartalmukban egyszerre kereshessenek. Így a lapozás, lépegetés nehézkes: pontról pontra kell haladni, illetve minden adatbázis felületével meg kell barátkozni, és külön-külön lehet csak böngészni.  

Egyedül a Budapest-képarchívum és a Budapest-bibliográfia kereshető egyszerre a könyvtár Corvina OPAC-ján keresztül. Az adatbázisok közül is eljuthatunk ebbe a keresőbe, de másik út is rendelkezésre áll: az online katalógus elindításakor az Összetett keresésben kiválasztható a Szakbibliográfia pontban a Budapest-képarchívum és a Budapest-bibliográfia (ctrl billentyű segítségével mindkettő egyszerre). Így képeket, cikkeket, könyveket is találunk a találatok közt, ám a képek megtekintése csak akkor lehetséges, ha kizárólag a Budapest-képarchívumban keresünk, és nem az online katalógus felületén.     

 

Kínált formátumok

A Budapest-képarchívum képtalálatait jpeg formátumban tölthetjük le.

A Budapesti Czim és Lakásjegyzék digitalizált oldalai pdf formátumúak, de nem kereshetünk a szövegben, csak megtekinthetjük.

Meta-adatolás, leírás, katalóguscédula-megjelenítés

A Budapest-képarchívumban és a FSZEK katalógusában kereshető Budapest-bibliográfiában az adatmezők változóak: nem mindenhol kerül kitöltésre az adatcsoport, illetve a leírások hossza, részletezettsége sem egységes.

A Budapest-képarchívumban egy tételnél legtöbbször csatolják magát a képet, amelyről a leírás szól. Ez a kép megnyitható, nagyítható, szerzői jogok védelme alatt áll. A leírásban szerepel a címe, keletkezésének dátuma, terjedelme (méret, anyagtípus), dokumentum típusa (tehát kép), a megjegyzésekben rövidebb-hosszabb felsorolást kaphatunk a kép által ábrázolt tartalom kulcsszavaiból, illetve feltüntetik, hogy mely gyűjteményben (Budapest Gyűjtemény) található meg a kép. Megjelölik a képpel kapcsolatba hozható személyek, testületek neveit, a földrajzi helyet, ahol a kép tartalma található, és itt a Google Térkép is be van integrálva a hely megkeresésének megkönnyítésére (Google Térkép ikon, link). Felsorolnak még szabad tárgyszavakat, megadják a kép azonosítószámát és vélemények szemléltetésére is módot adnak, ám ezeknél nem szerepel vélemény. Nem mellesleg itt csillagozásra és szöveges megjegyzés adására van lehetőségünk. A Facebook profiljuk ikonja is mellékelve van a tételnél. A tárgyszavaknak, megjegyzés kulcsszavainak száma eltér: valahol csak pár kifejezést tüntetnek fel, míg máshol hosszan sorolják a kapcsolódó szavakat; ezek a katalógusbeli visszakereshetőséget segítik.    

A Budapest-bibliográfiában, mely a FSZEK katalógusának szerves része, több adatmezőre figyelnek, de nem töltik ki mindig az egyes adatokat, előfordulnak hiányzó részek, de a leírások, felsorolás, tárgyszavak listája is változó hosszúságú. Az adattartalom attól is függ, hogy milyen dokumentumtípusról készült a leírás. Cikkek, elektronikus dokumentumok stb. esetében szerző, cím, dátum, terjedelem, megjegyzés, gyűjtemény, tárgyszavak, szabad tárgyszavak, és a cikkeknél a forrásdokumentum (folyóirat száma, évfolyama, éve, oldalszáma) szerepelhet a leírásban. A könyveknél feltüntethetik a Cutter számot, szerzőt, címet, dátumot, megjelenés, terjedelem adatait, gyűjteményt, ETO és ISBN számot, árat, tárgyszavakat, szabad tárgyszavakat, illetve előfordul, hogy a könyv borítójának képét is mellékelik a Google Books felületéhez kapcsolódva. Végezetül a példányok adatait írják le, ami alapján megkereshetjük a könyvet a könyvtári gyűjteményben.

Web 2.0 eszközrendszer, interaktivitás

- Hírlevél feliratkozás: A FSZEK hírlevelére lehet feliratkozni, melyben megjelennek a Budapest Gyűjteménnyel kapcsolatos hírek is, azonban a gyűjteménynek nincsen külön hírlevele.

- online munkatárs elérése (chat): Chat lehetőség nincsen, csupán egy e-mail cím van megadva: bpgyujt@fszek.hu.

- RSS feed: Az FSZEK honlapja kínál ilyen lehetőséget 4 rovatban (hírek, rendezvények, kiállítások, játsszunk), azonban külön a Budapest Gyűjteményre vonatkozóan nem érhető el a szolgáltatás, a vele kapcsolatos új bejegyzések az előbb említett rovatokban jelennek meg.

- Regisztrálás lehetősége, profil kialakítása: Nincsen ilyen lehetőség.

- Testreszabhatóság: A Budapest Gyűjtemény oldala nem testreszabható.

- Kommentelési lehetőség: A gyűjtemény honlapján megjelenő cikkek esetében van lehetőség hozzászólások írására, bár az általam megtekintett cikkek esetében nem érkeztek hozzászólások.

- Közösségi közreműködés további formái: A Budapest-Képarchívum esetében az egyes tételeknél a szerkesztők szívesen fogadják a hibajavításokat, javaslatokat a valamennyi képleírásnál megtalálható „Olvasók véleménye" ablakon át. Azonban ez a lehetőség még csak fél éve áll rendelkezésre, így egyelőre kevés hozzászólás érkezett.

Közösségimédia-kompatibilitás

- A digitális gyűjtemény tételeinek megnyitásakor kapunk-e egyedi URL-t (megosztható tételt,  tétel-oldalt)? Nem minden tétel esetében kapunk egyedi URL-t. A Budapest-Képarchívum tételei például rendelkeznek saját URL-lel, azonban a Város remények és romok között című 1956-os dokumentumokat tartalmazó aloldalon nincs minden képnek külön URL-je.

- Segítik-e a megosztást beágyazott paranccsal (pl. Facebook Like gomb) (hogy ne az URL-t kelljen kimásolni)? Ha van, megjelennek-e a gyűjtemény tételei megosztásaik alapjaként?

A gyűjtemény főoldalán megjelenő cikkek esetében segítik a megosztást beágyazott paranccsal, sőt több mint 300 féle lehetőséget kínálnak e tekintetben. Azonban a gyűjtemény egyes tételeinek esetében nem mindig van ilyen szolgáltatás, a megosztás csak az URL másolásával lehetséges. Ez utóbbi alól kivétel például a Budapest-Képarchívum, melynél a Facebook Like gomb be van ágyazva az egyes tételeknél. Tehát az egyes kisebb gyűjteményeknél nem egységes ez a szolgáltatás.

- Van-e a vizsgált gyűjteménynek Facebook oldala? Követők, lájkolók száma. Posztok hozzávetőleges száma (db./hónap) A gyűjteménynek van saját Facebook oldala, melyet tavaly a 100 éves évforduló kapcsán hoztak létre egy projekt keretében: száz napon keresztül napi egy posztot jelentettek meg, melyek a gyűjtemény tételei közül kiemelt érdekességek rövid bemutatásáról szóltak, és a tételek linkjét is csatolták hozzájuk, illetve olyan képeket is megjelentettek, melyek az adatbázisban nincsenek fent. A gyűtemény mind a 9 munkatársa részt vett a tartalom kiválasztásában és a posztolásban. Egy munkatárs pedig ellenőrizte a megjelenítendő tartalmakat, az egységesség érdekében is. Most már (dec. 31. óta) csak heti egy poszt jelenik meg, tehát 4-5 egy hónapban. Az oldalnak jelenleg (2015.04.29.) 1754 lájkolója van. Az épületek történetével és a közlekedéssel kapcsolatos posztok a legnépszerűbbek. Általában kb. 20-50 ember lájkolja a bejegyzéseket, valamint 15-25 ember osztja meg.

- Van-e a magábafoglaló intézménynek Facebook oldala? Követők, lájkolók száma. Posztok hozzávetőleges száma (db./hónap) Az FSZEK-nek is van saját Facebook oldala, melynek jelenleg (2015.04.29.) 1034 lájkolója van. Kb. 40 poszt jelenik meg havonta az oldalon, ezek között szerepelnek azok a bejegyzések is, melyek eredetileg a Budapest Gyűjtemény Facebook oldalán jelentek meg, de az FSZEK is megosztotta őket.