Kínai könyvtárak a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében

A kínai könyvtárak egy viszonylag szűk témakör, így nem alakultak ki olyan nagyobb gócpontok, ahol feltűnhetnek nagyobb közösségek. Kínai könyvtárak témában általában egy-egy hír hallatán találhatunk híreket, esetleg érdekes képösszeállításokat, hogy ilyen is létezik. Ha angol nyelven keresünk a témában, akkor az angol Wikipédia szócikkei után föltűnnek a kínai könyvtárak angol nyelvű honlapjai.

Az “értékpluralizmus”

Ha viszont nem vagyunk ennyire szigorúak a témában és más kulturális intézményeket, művészeteket is hozzáveszünk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy ha elér egy bizonyos lélektani határt az érdeklődés az adott témakörben – ami hosszan kitart – akkor létrejönnek a témában blogok, fórumok, honlapok.

Gyakori eset, hogy egy-egy felkapottabb történelmi, kosztümös vagy wuxia kínai sorozat esetén a nézők létrehoznak blogokat, amiben nemcsak a sorozat tartalmát írják le, hanem utánajárnak a sorozatban előforduló személyeknek, helyszíneknek, épületeknek, így a könyvtáraknak is. Itt már kialakulhat párbeszéd a szerző és a hozzászólók között. A jellemző viszont, hogy általában megköszönik az összeállítást, ritka, hogy újabb tartalommal egészítik az ilyen típusú bejegyzéseket.

A hálózati tudásélmény

Mivel a témában lévő infomációforrások sok helyen, elaprózódva tűnnek fel a weben, így gyakran azok az összefoglaló oldalak örvendnek nagyobb népszerűségnek, amelyek ezeket összegyűjtik. Itt viszont gyakori eset, hogy nemcsak összegyűjtik, hanem egy az egyben átmásolják a felfedezett anyagot. Az ilyen gyűjtőoldalak mindezt azért teszik, mert gyakran eltűnnek az eredeti források, ugyanakkor gyakran azért tűnnek el az eredeti források, mert átmásolták a tartalmukat. Sajnos több ilyen témában járatos blog emiatt tűnt el vagy vált zártkörűvé, amelyek aztán pontosan az elzárkózás miatt később meg is szűntek. A harmadik ok, amely a megszűnéshez vezet, hogy gyakran egyetlen személy foglalkozik mélyen a témával és nem talál igazi követőkre, vagy mire ez sikerülne, addigra másfelé fordul az érdeklődési köre. Amikor pedig a téma népszerűsége alábbhagy a gyűjtőoldalak se frissülnek tovább, hiszen munkás feladat lenne még így naprakészen tartani az ismeretanyagot.

A hálózati időélmény

Ha most újra csak a szűkebb témában, a kínai könyvtárakban gondolkodunk, akkor azok története nem nagyon változik, esetleg az évek elteltével kiegészül újabb eseményekkel. Ha viszont hosszú távon gondolkodunk, akkor az eredeti információsforrás egyre több kiegészítéssel gyarapodik, ami egy idő után túl hosszú lesz és így a rövid összefoglalóknál már mérlegelni kell, hogy mi maradjon meg benne. Ezáltal továbbra is biztosítva lesz a lehetőség, hogy többféle mélységi szinten lehet elmerülni a témában.

A témákban kialakult viták, párbeszédek érdekesek lehetnek, de idővel elvesztik aktualitásukat, ugyanakkor kiindulópontjai lehetnek egy újabb cikk megszületésének, ha a felvetődő kérdésekre próbál meg válaszolni a szerző vagy az ottani ötletelésből nyer ihletet.

A hálózati térélmény

A kínai könyvtárhoz valamelyest is köthető létrehozott egyszemélyes oldalak a webdesignben elég változatosak. Mivel gyakran fiatalkorúak által létrehozott rajongói oldalak ezek, így a designváltás elég gyakori. Az idősebbek által üzemeltetett oldalak gyakran egységesebbek, minimalistábbak és hosszabb életűek is. A kínai könyvtárak témában az elérhető anyag általában szöveges információ, ami egyszerű szövegként jelenik meg, amit jelenkori képekkel színesítenek. Érdekes, hogy korabeli fényképekkel nem nagyon találkozni nagy tömegekben.

A saját blogom szemszögéből a kínai könyvtárak témát egy nagyobb kínai kultúrával foglalkozó weboldal mellékleteként képzelném el, ahol adott a kínai kultúra iránt érdeklődők köre. Így nagyobb eséllyel találnának azok is rá, akiket csak a könyvtárak vagy csak a kínai kultúra érdekel. A könyvtárak bemutatását a szöveges információk, képek és videókon kívül színesíthetnék virtuális térbejárások. Ez pedig nem csak a mai épületekre terjedhetne ki, hanem az épület korábbi állapotaiból rekonstruált virtuális modellek is lehetnének. A virtuális valóság segítségével pedig bármelyik korban megnézhetnénk az épületeket.