Már 1754-től tartottak népösszeírásokat, melyek először az egyházi és a földesúri adminisztrációra, majd 1770-től a tartományi közigazgatásra és a hadseregre terjedt ki. Azonban 1777-ben szükségét látták, hogy csak katonai létszám céljából végezzenek összeírást, tehát felmérjék, hogy a lakosság hány százaléka alkalmas a haza szolgálatára. 1784. július 16-án II. József rendeletbe foglalta, hogy az egész országban végezzenek összeírásokat. 1790-től kezdődően több évtizedig nem tartottak további népösszeírásokat. A szabadságharc után azonban katonai felmérés szempontjából kettő vizsgálatra is sorkerült. Majdnem száz évvel később, 1857-ben gondoltak arra először, hogy egy állami statisztikai hivatal végezze el a népszámlálásokat, így az MTA Statisztikai Bizottsága vállalta magára ezt az akciót.
Az első hivatalos népszámlálást Magyarországon mintegy 1869-ben végezték el, hiszen ekkor alakult meg az akkori kormány a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium kötelékében kialakított statisztikai szakosztálya. Ez az időpont egybeesik Keleti Károly korszakalkotó művének megjelenésével, melynek címe A népszámlálás volt.
Az összeírási ívek négy példányából egy a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában megmaradt, ennek köszönhetően Thirring Gusztávnak volt lehetősége egy rekonstrukciót készíteni az adatokról. A KSH Könyvtár kiadásában 1960-ban megjelent a településsoros adatokat tartalmazó Az első magyarországi népszámlálás, 1784–1787 című kiadvány Dányi Dezső és Dávid Zoltán közreműködésében. Ennek további kiegészítése is megjelent 1997-ben, melynek címe II. József népszámlálásának községi adatai lett. Már ebben az évben is jelentek meg un. zsebkönyvek is. Továbbá Keleti Károly szeretett volna egy megyékre lebontott kiadványt is megjelentetni, de ennek csak kevés példánya készülhetett el.
Az 1880-as népszámlálás már olyan módon volt kivitelezve, hogy az abban felhasznált módosításokat a következő években is fel tudták használni és így egyszerűbben továbbfejleszthetőek. A kérdőívek feldolgozása csak a jelenlévő polgári lakosságra vonatkozott, nem írták össze a külföldön élőket.
1890-ben arra vonatkozólag, hogy hogyan tegyék közre az adatokat már a korábbi években is nagy figyelmet fordítottak. Az 1890. évi népszámlálás adatait egy háromkötetes kiadvány adta közre. Mind a három mű a Magyar Statisztikai Közlemények Új folyamában jelent meg.
Forrás: Dr. THIRRING Lajos [1983]: Az 1869–1980. évi népszámlálások története és jellemzői, I. rész (1869–1910). Központi Statisztikai Hivatal. Budapest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése