Bevezetés
A budapesti születésű Supka Gézának, aki igen sokoldalú személy volt - dolgozott újságíróként, régészként, művészettörténészként és könyvtárosként is - 1927-ben született meg az a javaslata, hogy a magyar könyv népszerűsítése érdekében és a kortárs magyar irodalom megünneplésére évenként könyvnapokat kellene tartani minden település legszebb közterén. Supka könyvnapi elképzeléseiben nem feledkezett meg a vidékről sem, például gyűjtést javasolt falusi könyvtárak részére, illetve nem titkolt célja a könyvnappal a magyarság nemzeti összetartozásának erősítése, amelyet leginkább a nemzeti könyvek, a nemzeti irodalom fejezett ki. A vidéki könyvnapok történetében igazán jelentős változást a háború utáni évek hoztak.
Az első hazai rendezvényre 1929-ben került sor, ami egy hetes rendezvény volt.
A következő évben, 1930-ban már csak könyvnapokat rendeztek, mivel azt tapasztalták, hogy a könyvhét utolsó napjain csökkent a forgalom. A könyvnapok elnevezést aztán 1952-ben megváltoztatták ünnepi könyvhétre.
Supka Géza
Supka Géza, 1883-ban született, Bécsben, Grazban régészetet és művészettörténetet tanult, Kolozsvárott doktorált. A Tanácsköztársaság után Bécsbe emigrált, ahol régiségboltot nyitott, és kereskedőként kereste kenyerét. Visszatérve Budapestre a Pester Lloyd és a Magyar Hírlap munkatársa lett. 1926-ban alapította a Literatura című irodalmi, művészeti és bibliográfiai folyóiratot, amely – rövid szünettel – egészen 1938-ig figyelemmel kísérte az irodalmi életet, rendszeresen számba vette a kortárs irodalom és könyvkiadás eredményeit, felhívta a figyelmet az írók nehéz szociális körülményeire.1934-től az Országos Széchenyi Könyvtár könyvtárosaként dolgozott. 1945-től a Polgári Demokrata Párt tagja lett egészen 1949 márciusáig, amikor kilépett, lemondott a mandátumáról is, haláláig (1956) visszavonultan élt családjával. Harminchét év alatt összesen hét könyve jelent meg
Előzmény
Az 1900-as években Magyarország területén, krízis uralkodott a könyvírás, a könyvkiadás s a könyvvásárlás terén. Az olvasók megfogyatkozott száma mellett a kiadók csak bevált magyar és külföldi írókkal mertek a közönség elé lépni, amelynek az lett az eredménye, hogy új írók nem bukkantak fel. A könyvvásárlás terén is gondok voltak, a közönség vásárlóereje lecsökkent a súlyos közszolgáltatások terhe alatt.Az első könyvhét megrendezése idején elterjedt, hogy Olaszország után, ami 1927. május 17-én volt, mi rendeztünk először könyvnapokat Európában. Ez tévedés. Finnországban – pontosabban az Orosz Birodalmon belüli autonóm finn nagyhercegségben – már 1908-ban tartottak hasonló rendezvényt. Spanyolországban 1926. október 7-én volt egy hasonló jellegű esemény. De ma már az említett országok, amelyek mintául szolgáltak hazánknak, már csak emlékét őrzik ezeknek a rendezvényeknek. Supka Gézának kifejezetten ösztönző volt az olasz könyvnap.
A rendezvény ideje
A rendezvényeket eleinte pünkösdkor tartották, Supka Géza ugyanis úgy gondolta, hogy a könyvünnepet minden év ezen időszakában kellene megrendezni, így az első magyarországi könyvhét két utolsó napja is 1929. május 19-én, Pünkösdvasárnapon és május 20-án, Pünkösdhétfőn volt. A legújabb hagyomány szerint a könyvhét csütörtökön nyílik, így a könyvhét utolsó két napja most is vasárnapra és hétfőre esik, de a hosszú évek alatt ez nem volt mindig így. Voltak olyan évek, amikor a hét egy másik napján például pénteken, szombaton nyitották meg a könyvhetet. Évről évre elkezdték megtartani az ünnepi könyvhetet, kivéve 1957-ben. Ekkor az írók és költők a bebörtönzött társaik iránti tiszteletből nem voltak hajlandóak részt venni az eseményen.
Voltak olyan évek, amikor jelentős történelmi eseményről emlékeztek meg. Ilyen volt például az 1948-as könyvnapok, amikor a magyar forradalom és szabadságharc százéves évfordulóját ünnepelték a kiadók. Hivatalosan így is nevezték az eseményt abban az esztendőben: centenáris könyvnapok. 1956-ban több írónak megjelentek versei, ezért 1956-ban a könyvhét keretében első ízben megrendezték a költők napját is (1965-től ezt külön tartják meg minden év április 11-én, József Attila születésnapján.) Az 1973-as rendezvényen pedig a magyar könyvnyomtatás 500. évfordulója volt a fő téma.
Az első hazai rendezvényre 1929-ben került sor, ami egy hetes rendezvény volt.
A következő évben, 1930-ban már csak könyvnapokat rendeztek, mivel azt tapasztalták, hogy a könyvhét utolsó napjain csökkent a forgalom. A könyvnapok elnevezést aztán 1952-ben megváltoztatták ünnepi könyvhétre.
Supka Géza
Supka Géza, 1883-ban született, Bécsben, Grazban régészetet és művészettörténetet tanult, Kolozsvárott doktorált. A Tanácsköztársaság után Bécsbe emigrált, ahol régiségboltot nyitott, és kereskedőként kereste kenyerét. Visszatérve Budapestre a Pester Lloyd és a Magyar Hírlap munkatársa lett. 1926-ban alapította a Literatura című irodalmi, művészeti és bibliográfiai folyóiratot, amely – rövid szünettel – egészen 1938-ig figyelemmel kísérte az irodalmi életet, rendszeresen számba vette a kortárs irodalom és könyvkiadás eredményeit, felhívta a figyelmet az írók nehéz szociális körülményeire.1934-től az Országos Széchenyi Könyvtár könyvtárosaként dolgozott. 1945-től a Polgári Demokrata Párt tagja lett egészen 1949 márciusáig, amikor kilépett, lemondott a mandátumáról is, haláláig (1956) visszavonultan élt családjával. Harminchét év alatt összesen hét könyve jelent meg
Előzmény
Az 1900-as években Magyarország területén, krízis uralkodott a könyvírás, a könyvkiadás s a könyvvásárlás terén. Az olvasók megfogyatkozott száma mellett a kiadók csak bevált magyar és külföldi írókkal mertek a közönség elé lépni, amelynek az lett az eredménye, hogy új írók nem bukkantak fel. A könyvvásárlás terén is gondok voltak, a közönség vásárlóereje lecsökkent a súlyos közszolgáltatások terhe alatt.Az első könyvhét megrendezése idején elterjedt, hogy Olaszország után, ami 1927. május 17-én volt, mi rendeztünk először könyvnapokat Európában. Ez tévedés. Finnországban – pontosabban az Orosz Birodalmon belüli autonóm finn nagyhercegségben – már 1908-ban tartottak hasonló rendezvényt. Spanyolországban 1926. október 7-én volt egy hasonló jellegű esemény. De ma már az említett országok, amelyek mintául szolgáltak hazánknak, már csak emlékét őrzik ezeknek a rendezvényeknek. Supka Gézának kifejezetten ösztönző volt az olasz könyvnap.
A rendezvény ideje
A rendezvényeket eleinte pünkösdkor tartották, Supka Géza ugyanis úgy gondolta, hogy a könyvünnepet minden év ezen időszakában kellene megrendezni, így az első magyarországi könyvhét két utolsó napja is 1929. május 19-én, Pünkösdvasárnapon és május 20-án, Pünkösdhétfőn volt. A legújabb hagyomány szerint a könyvhét csütörtökön nyílik, így a könyvhét utolsó két napja most is vasárnapra és hétfőre esik, de a hosszú évek alatt ez nem volt mindig így. Voltak olyan évek, amikor a hét egy másik napján például pénteken, szombaton nyitották meg a könyvhetet. Évről évre elkezdték megtartani az ünnepi könyvhetet, kivéve 1957-ben. Ekkor az írók és költők a bebörtönzött társaik iránti tiszteletből nem voltak hajlandóak részt venni az eseményen.
Voltak olyan évek, amikor jelentős történelmi eseményről emlékeztek meg. Ilyen volt például az 1948-as könyvnapok, amikor a magyar forradalom és szabadságharc százéves évfordulóját ünnepelték a kiadók. Hivatalosan így is nevezték az eseményt abban az esztendőben: centenáris könyvnapok. 1956-ban több írónak megjelentek versei, ezért 1956-ban a könyvhét keretében első ízben megrendezték a költők napját is (1965-től ezt külön tartják meg minden év április 11-én, József Attila születésnapján.) Az 1973-as rendezvényen pedig a magyar könyvnyomtatás 500. évfordulója volt a fő téma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése