A könyvtárak korlátozott erőforrásaival szemben egyre nagyobb a kereslet a digitális könyvtárak tartalmának online hozzáférésére. Ezért stratégiailag fontos szempont, hogy jobban megértsük a felhasználókat, az online felhasználás hatását és ezek költségeit. Ennek a kiértékelésére nincs szabványosított módszer, így a Digitális Könyvtári Szövetség az elmúlt években összegyűjtötte a legjobb megoldásokat és iránymutatásokat. A cikkben a szerzők a legújabb működő megoldásokat mutatják be.
Bevezetés
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben a kutatások és a kulturális intézmények egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az online hozzáférésekre a digitális könyvtáraknál ez a folyamat nem lett szabványosítva. 2015 májusában a D-Lib-ben jelent meg egy rövid összefoglaló írásuk, amiben kifejtették, hogy a digitális könyvtárakban a személyzet nem tudja, hogy egyáltalán hogyan is kezdjen hozzá a feladathoz vagy, hogy milyen költségekkel jár egy ilyen létrehozása és üzemeltetése. Ezért a Digitális Könyvtári Szövetség Assessment Interest Csoportja (DLF AIG) összegyűjtötte az elmúlt évek tapasztalatit, eredményeit.
Értékelési igények és célok
A DLF AIG célja egy olyan dokumentáció létrehozása, amely nagy segítséget jelenthet a digitális könyvtáraknak. A tématerületek elsősorban a tagok érdeklődési köreit fedik le, így korántsem teljesek. Munkacsoportok alakultak a következő kulcsfontosságú területekre: elemzés, költségek, felhasználói tanulmányok és hivatkozások.
Az AIG a következő két alapvető kérdésre próbál meg választ adni:
• Milyen stratégiai információkat kell összegyűjtenünk a megfelelő döntés meghozatalához?
• Hogyan lehet a legjobban összegyűjteni, elemezni és hatékonyan megosztani az információkat?
2000-ben a Saracevic két lehetséges értékelési nézőpontot határozott meg: felhasználóközpontú (össztársadalmi, intézményi, egyéni szintű, csak a kezelőfelület) és rendszerközpontú (műszaki megoldások, a feldolgozási folyamatok, tartalom).
2010-ben Ying Zhang elemezte Saracevic szintjeit és 13 szempontot talált, amely nem fedte le publikált tanulmányt: egyszerű használat, megbízhatóság, integritás, hasznosság, együttműködés, vezetői támogatás, hálózat hatása, termelékenység, együttműködési képesség, biztonság, széleskörűség stb. Az első hat nem vizsgált szemponttal foglalkozott Zhang a fejlesztők, a rendszergazdák és a könyvtárosok, a felhasználok és a kutatók csoportjában.
Még 2004-ben Saracevic megállapította, hogy nincs egységes kritériumrendszer a digitális könyvtárak értékelésére. Így az értékelők kénytelenek saját értékelési szempontokat létrehozni. Mivel nem sok minden változott azóta, így a cikk szerzői most megosztják a tapasztalataikat és remélik, hogy ezzel végre eredményesen felhívják a figyelmet a problémákra.
Assessment Interest Csoport
A DLF AIG erőfeszítései a 2013 őszén megrendezett DLF Fórumon kezdődtek, „A legjobb praktikák a könyvtári értékelésben” című előadással. Az előadás olyan sikeres volt, hogy a konferencia után ötven résztvevő kívánta tovább folytatni a vitát. Aminek eredményeként létrehoztak egy ötletekkel teli 16 oldalas dokumentumot, amiben demonstrálták a hatásokat, a felhasználói igényeket, a költségeket és az előnyöket. A rákövetkező év tavaszán létrehozták a DLF AIG-t, aminek idővel 150 tagja lett. 2014 őszén tovább folytatódtak a témában az előadások, ahol kezdték meghatározni a minőségi és mennyiségi eredmények mérését a digitális könyvtárakban. Továbbá az előadásokon résztvevő közönség tagjait is bevonták a legjobb gyakorlatok és irányelvek értékelésébe.
A résztvevők önmaguk szerveződtek kisebb csoportokba, hogy a következő három témát megbeszéljék: altmetrics, költségek becslése, és a felhasználói tanulmányok. Minden csoport két kérdést kapott:
• Milyen kritikus kérdésekkel kell foglalkozni?
• Melyek a következő lépések, amelyeket meg kell tennünk?
A beszélgetések eredményeként végül négy munkacsoport alakult, amelyek az elemzéssel, a költségek becslésével, a felhasználói tanulmányokkal és a hivatkozásokkal foglalkoznak. Továbbá létrehoztak egy Wiki oldalt is.
A munkacsoportok
Elemzés
Az elemzési munkacsoport koordinátora Molly Bragg és Joyce Chapman azért döntöttek a Google Analytics mellett, mert sok könyvtár használja ezt az eszközt. Így született meg 2015 szeptemberében „A legjobb praktikák a Google Analytics-el a digitális könyvtárakban” című tanulmányuk, amely tizenöt alapvető mutatót gyűjtött össze a digitális könyvtár programban.
Felhasználói tanulmányok
A felhasználói tanulmányukat Santi Thompson koordinálja. A csoport munkája 2014-ben kezdődött meg a DLF Fórumon. Az ülések visszajelzései alapján három fő területre fókuszált a csoport 2015-ben: a tanulmányokat hozzáférhetővé kell tenni a könyvtárosok számára, nyomon kell követni a digitális könyvtárak beruházásánál a megtérülését, és érthetővé kell tenni az újrahasznosított digitális könyvtári anyagokat.
A csoport első körben összegyűjtötte a fellelhető anyagokat a digitális könyvtár témában, majd bibliográfiát állítottak össze a használhatóság, a beruházás megtérülése és az újrahasznosítás témaköreiből. Utána elemezték, szintetizálták a munkákat és rövid összefoglalókat írtak. Miután nyilvánvalóvá váltak a meghatározott területek hiányosságai a jelenlegi szakirodalomban, ajánlásokat fogalmaztak a legjobb gyakorlatok kifejlesztése érdekében. Az elő tervezet 2015 októberében jelent meg, a végső változtatott decemberre tervezték megjelentetni.
Hivatkozások
A hivatkozások munkacsoport egyetlen tagból állt. Elizabeth Joan Kelly készítette el az „Útmutató a könyvtár által biztosított egyedi digitális tartalmakhoz”. Kelly figyelembe vette az APA, Chicago, és az MLA hivatkozási stílust, majd a tervezet változat után begyűjtötte a visszajelzéseket. Így júniusban az utolsó simítások után 2015 októberében került a DLF elé a végleges változat.
Költségek felmérése
A költségek becslése munkacsoport koordinátora Joyce Chapman volt. Készítettek egy Digitalizálási Költségkalkulátort, ami képes megbecsülni a digitalizálási költségeket a megadott paraméterek alapján. Az elkészített útmutatóban 20 digitalizálási folyamatot különítettek el, amelyből 8 előkészítő folyamat (pl.: jogi felülvizsgálat), 6 utófeldolgozás (pl.: képek kivágása, színkorrekció, tónusigazítás stb.), 3 előkészítő szakaszt és 3 képrögzítési folyamat, metaadat leírás készítése és minőség-ellenőrzés. Az útmutató a közösség véleményezése után 2015 júliusában jelent meg.
A cikk végén a szerzők arra ösztönzik az olvasóikat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésekhez, hogy a létrehozott közösség által a legjobb gyakorlatok még hatékonyabbá tegyék digitális könyvtárakat.
Eredeti cím: Joyce Chapman [et. al.] - Developing Best Practices in Digital Library Assessment: Year One Update / D-Lib Magazine Volume 21, Number 11/12 (November/December 2015)/ (Forrás: http://www.dlib.org/dlib/november15/chapman/11chapman.html)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése