keresés

2016. április 20., szerda

Összefoglalás - mémek

Mik azok a mémek? Milyen biológiai/pszichológiai, társadalmi hátterük van? Milyen csoportjaik vannak? Hol találhatóak meg „primer” forrásban? Hogyan generáljunk mémeket?

Mi a mém?

A mém a kulturális átadás, ill. az imitáció egy egysége/fajtája. Ez azért is fontos, mert a biológiai „tudásátadással” szemben a kulturális tudásátadás jóval gyorsabb és hatékonyabb (ilyen fajta tudásátadásnak minősül a nyomtatott könyvből való olvasás is például), illetve az általánosan evolúciónak tekinthető folyamat erre a területre is átültethető (kulturális evolúció). A mém (mimémia szóból származik) az internetes közegen belül a párhuzamok vizuális ütköztetésén alapszik, és egyfajta elhárítófolyamatként az érett elhárítások közül is a humort 
használja fel.*
Példa egy generált mémre


Kutatások a témában

Dr. Garry Marshall, a Middlesex Egyetem Informatikai Intézet oktatója írásában, mely alapvetően a már 1960-as években megindult kulturális evolúció a hálózatokon kutatásaira támaszkodik, kijelenti, hogy szükségszerű volt egy ciklikus "mém"-stílus kialakulása (mára mémjelenség). A téma nem elhanyagolhatóságát jelzi, hogy a szakfolyóiratokban is egyre sűrűbben kerülnek elő ilyen cikkek (pl. Heylighen: Evolution of Memes on the Network. In: Ars Electronica Catalogue. Vienna : New York : Springer, 1996 stb.), továbbá Számadó Szabolcs is írt a témában, aki az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékén oktat, és az MTA Elméleti Biológiai és Ökológiai Kutatócsoportjában dolgozik.
Marosán György a társadalmi evolúciós szempontból is vizsgálta a mémeket, Mérő László a Darwin's Marketing Evolution élén kutat a témában. További kiemelendő Karafiáth Balázs László PhD értekezése, illetve az ahhoz tartozó tézisgyűjtemény, melyek a memetikai kutatásokat a magyar nagyvállalati kontextusból igyekezett kielemezni ("Memetikai marketing : Memetikai kutatások és elemzések magyar nagyvállalati kontextusban" (2014)).
Hálózati kommunikáció szempontjából Kömlődi Ferenc munkásságát érdemes kiemelni, mely már a 2000-es évek óta felöleli a téma szociális oldalát is.
Magyarországon még természetesen a Médiakutató Alapítvány oldalán is több olyan cikkhez hozzáférhetünk, mely a mémekkel (is) foglalkozik.
Az ELTE BTK egyik adjunktusa, Veszelszki Ágnes "Konfliktuskezelés a közösségi médiában" címmel publikált az imént említett oldalon hálózatiság és a mémek tekintetében egy konkrét esetről, miként formálhatják közösségek egymáshoz való viszonyát a mémek.
Szűts Zoltán (médiakutató) a "15 perc hírnév" kifejezést 15 klikk hírnévként említi egy cikkében - erre is utalva a hálózatiság és a közösségek közötti újfajta "pillangóhatásra".


Mindezek mellett mások a mémjelenséget egyfajta "elmevírusnak", ill. egyfajta fertőzésként is említik - pl. Richard Dawkins,  Pléh Csaba. Kulturális szempontból Galántai György összeállítása érdekes még.


.
Másik példa egy generált mémre

Csoportosítás

Az internetes mémek több csoportra oszthatóak (a teljesség igénye nélkül):
  • mozzanatokon, cselekvéseken alapuló, az élet történéseire reagáló mémek (pl. fail-mém);
  • hatósági/egyéb intézmények, intézkedések, események nyomán szimbolizált, tabukra reagáló mémek (pl. Leonardo DiCaprio régóta „várt” Oscar-díjáról készült mémek);
  • személyes akciókhoz, produkciókhoz köthető mémek, ahol a cselekvők személye lényegtelen (pl. „Technoviking mémek”);
  • személyes akciókhoz, produkciókhoz köthető mémek, ahol a cselekvő személye lényeges (pl. „ChuckNorris mémek”);
  • mozgóképes mémek (pl. „300” című film egy részlete „mémesítve”);
  • rajzolt, vagy egyszerűsített mémek (pl. „mérgessrác mémek”);
  • sztereotípiákon alapuló mémek (pl. „informatikus mémek”);
  • „nemzeti”/népcsoportokon alapulú mémek (pl. hungaro mémek);
  • stb.
Egyéb példa egy generált mémre

Lelőhelyeik

A mémek lelőhelyeinek sokszínűsége, elterjedtsége és keresettsége több veszélyt is magában hordozhat. Összességében kijelenthető, hogy amennyiben valaki meglátogat egy-egy ilyenfajta gyűjtőoldalt, elég nagy eséllyel káros tartalomhoz is hozzájuthat (pl. kémprogramok, vírusok stb.), ezért erősen ajánlott a különböző blokkoló kiegészítők, vírusírtók, „extension”-ök, „plugin”-ok (pl. adblock, NoScript stb.) használata.

Mémek a közösségi hálón

A mémek a közösségi jellegüknél fogva elmaradhatatlan eszközei a közösségi hálónak - pl. Facebook-nak is. Különböző csoportosulások révén még gyorsabban terjednek ezek a mémek, gyakran percek alatt is.
Néhány ilyen csoport a Facebook-on a teljesség igénye nélkül:
  • Tibi atya (hazai - több mint 1 millió követővel)
"Tibi atya" első mai értelemben vett mémje (Tibi atya 1. bejegyzése egyébként itt olvasható, illetve az FB profiljának első része)


Mémgenerátorok

Mémek készítése alapvetően két módon vált elérhetővé.
1. „kézzel” (szoftveresen) rajzolva/összevágva stb.;
2. internetes mémgenerátorokat használva.
Az utóbbiakat tekintve már képszerkesztési tudás nélkül is könnyen összeállíthatóak ötleteink, elképzeléseink (bizonyos határokkal). Mindezek mellett a korábban leírtak szerint, ezek használatakor is elsődleges szempont legyen minden felhasználó szemszögéből a biztonság, vagyis mielőtt bárki elkezdené a saját mémjeinek összeállítását, gondoskodjon különböző blokkoló/vírusirtó programokról.
A magyar mémgenerátoros oldalak közül néhány ismertebb:
Példa egy saját generálású mémre




A külföldi mémgenerátoros oldalak közül az ismertebbek:

Összefoglalás

A mémek kialakulása az emberi társadalom egyik velejárója (korszakonként változó formáiban). Jelenleg az internetes mémek korát éljük, melynek képviselőit több csoportra fel lehet osztani. A sokszínűségüknek hála gyűjtőoldalaik is nagy mennyiségben megtalálhatóak, azonban ha ezek felhozatala nem lenne elég, mind magyar, mind külföldi mémgenerátorokkal elkészíthetjük a sajátjainkat is.


* GABBARD, Glen O.: A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. 4. kiadás. Bp. : Lélektben Otthon Kiadó, 2008. p. 36-37. ISBN 978-963-9771-10-9

Bejegyezte: dátum:
Címkék: ,

1 megjegyzés:

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)