A Facebook egyik legfontosabb újítása a többi közösségi oldalhoz képest a 2009 februárjától használható lájk gomb, amellyel sokkal egyszerűbben kifejezhető a tetszésnyilvánítás. A lájk gomb nemcsak a Facebook felületén, de külső, a Facebooktól független weboldalakon is egyszerűen alkalmazható, így a felhasználó könnyedén tetszikelhet vagy megoszthat egy más oldalon talált cikket, anélkül, hogy ellátogatna a Facebookra. 2016 óta hazánkban is elérhető a más országokban már korábban bevezetett és régóta várt dislike gomb, bár nem abban a formában, ahogy a felhasználók várták volna. A dislike gomb helyett ugyanis úgynevezett reakcióikonok (emojik) teszik lehetővé, hogy a facebookozók változatosabban reagálhassanak egy-egy posztra.
2010 elején a Facebook is elkezdte használni a más közösségi oldalak által használt XMPP protokollt, melynek segítségével a felhasználók a böngésző használata nélkül is cseveghetnek. Azóta megjelent a Facebook okostelefonra és személyi számítógépre egyaránt telepíthető alkalmazása, a Messenger, amely ma már Facebook- fiók nélkül is használható. A Messengerre való regisztrációhoz a felhasználónak csupán a kereszt- és vezetéknevét, valamint a telefonszámát kell megadnia.
2006-ban vezették be a forradalmi, a közösségi hálót alapvetően megújító hírfolyam szolgáltatást, ami végérvényesen megváltoztatta a felhasználók facebookozási szokásait. A hírfolyam minden ismerős, illetve belájkolt oldal életeseményeit, híreit egy felületen jeleníti meg. A hírfolyamnak azonban vannak árnyoldalai is. A friss, kevés ismerőssel rendelkező, valamint a Facebookon kevésbé népszerű ismerősök bejegyzései egy kísérlet tanulsága alapján sajnos ritkábban jelennek meg ezen a felületen és a rendszer sokszor önkéntesen válogat, hogy mely bejegyzéseket tünteti fel, amikor a hírfolyamot a legfontosabb, illetve a legfrissebb bejegyzések szerint szűrjük.
A Facebook másik nagy vívmánya a places szolgáltatás bevezetése volt, ami egyrészt a Forthsquare alkalmazáshoz hasonlóan biztosítja a felhasználóknak helyadatainak megosztását, másrészt pedig a helyadatok felhasználásával a közelben lévő kávézókat, múzeumokat, vagy épp szórakozóhelyeket ajánl, ezzel pedig a cégeknek is reklámlehetőséget biztosít.
2013-ban a Facebook felülete teljesen megújult. A frissítésnek köszönhetően nagyobbak lettek a képek, a hírfolyamot többféle szempont szerint is lehetett szűrni, valamint átláthatóbb lett a kezelőfelület (pl. könnyebb szűrni, kivel osztjuk meg az általunk megosztani kívánt tartalmat), zenei streamszolgáltatások (Deezer, Spotify) is közvetlenül elérhetőek lettek a zenei feed segítségével.
Még ugyanebben az évben átalakította a Facebook a kommentrendszert is. A frissítésnek köszönhetően nemcsak a bejegyzésekhez lehet hozzászólni, de a hozzászólásokra való reagálásra is lehetőség van. További újítás még, hogy az adott bejegyzés alatt azokat a hozzászólásokat tünteti fel a rendszer, amelyek leginkább aktivizálták a közösséget, azaz az úgynevezett topkommenteket. (pl. legtöbb lájkot vagy legtöbb választ kapott hozzászólások)
A Facebook sem kerülhette el a legtöbb eredetileg kizárólag számítógépes platformon jelenlévő alkalmazás sorsát, azaz okostelefonról, mobil platformról is elérhető vált. A Facebook alkalmazás napjainkra hihetetlen népszerűségre tett szert. 2013-ban már a facebookozók 48 százaléka használta a mobil applikációt. Ezért a Facebook fő bevételi forrását adó reklámait is a mobil platformra tette át. 2013 harmadik negyedévére a Facebook bevételei 890 millió dollárra nőttek.
2014-re a Facebook kutatói megalkották a legújabb, a korábbinál jóval hatékonyabb arcfelismerő szoftvert, a Deepfacet, amely egy olyan mesterséges intelligencián alapuló, úgynevezett deepszoftver, amely egy facebookra feltöltött képet elemezve és a közösségi háló adathalmazában keresve 97,25 százalékos pontossággal tudja beazonosítani a képen látható személyt.
A hírfolyam ismételt megújítására 2014 végén került sor. A hírfolyam immáron szinte teljesen személyre szabott lett, azaz a felhasználó döntheti el, hogy a kezdőlapján mely ismerősök bejegyzései jelennek meg, és ugyanezen bejegyzésre kattintva akár le is állíthatja az adott ismerős követését. Korábban erre csak az ismerős adatlapján volt lehetőség.
A cégóriás egyik nem várt fejlesztése a Facebook at work, a Facebook irodai programcsomagja. A csomag vállalatok számára készült és az alap Facebookon felül a belső levelezőszolgáltatást, felhő alapú tárhelyet és külön csetprogramot tartalmaz, továbbá minden dolgozónak biztosít egy munkahelyi, illetve egy privát profilt. Ezzel a szoftvercsomaggal a cégóriás gyakorlatilag a munka szerves részévé próbálja tenni a közösségi oldalt. A Facebook vezetése a hirdetésekből befolyt összeg nagy részéből olyan sikeres, a közösségi hálónál jóval egyszerűbb kép- illetve videómegosztó alkalmazásokat vásárolt, mint a WhatsApp vagy az Instagram. A jövőbeni céljuk az, hogy az alkalmazások hatalmas felhasználói bázisára építve a felhasználók által feltöltött videókból termeljenek nyereséget. A kérdés, amire még a mai napig sem találtak választ, hogy milyen módon lehet pénzt kinyerni ezekből a videókból. Az azonban biztos, hogy a you tube-nak, a rövidvideó- és képmegosztó oldalaknak egyre nagyobb a közönsége és lehetséges, hogy ezek az oldalak váltják fel a televíziót.
2015 volt az az év, amikor a Facebook tulajdonosa tulajdonképpen bejelentette, hogy a közösségi oldal az egész internetet uralni fogja. És hogy ezt hogy kívánják a Facebook munkatársai elérni? Az itt megjelenő híroldalak cikkei és az azokhoz fűzött kommentek a Facebookba beágyazva is megtekinthetőek lesznek, nem kell külső linkre kattintani. A Facebook videókat a you tube videókhoz hasonlóan bármely weboldalba be lehet majd ágyazni. Továbbá a cégóriás a messenger modult a webáruházak számára is elérhetővé kívánja tenni pénzért, így azok könnyebben tarthatják a kapcsolatot ügyfeleikkel. A Messengerhez a jövőben egyébként alkalmazásokat is lehet majd fejleszteni, és a Facebooktól elkülönült, önálló platform lesz. Ezenkívül a fejlesztőknek arra is módja lesz, hogy a jövőben bármilyen internetet használó eszközt összeköthessenek egy facebook profillal. Ezek a fejlesztések megkönnyíthetik ugyan az internetezést a felhasználók számára, ugyanakkor fennáll a veszély, hogy a Facebook monopolhelyzetet teremt és szabályozza, hogy az emberekhez milyen hírek jutnak el.
Egyre inkább a fentebb leírtakat igazolja a Facebook következő lépése. A cég internetet sugárzó drónokkal fogja eljuttatni az internetet, de elsősorban a Facebookot az afrikai szegény országokba. Az internetet nem ismerő afrikaiak így a facebookot fogják azonosítani az internettel és így könnyen manipulálhatóak lesznek.
A közösségi hálózat újabban a hírportálokat is korlátok közé szorítja. Az Instant Articles nevű, jelenleg csak iPhonera elérhető szolgáltatása egy egységes felületen, a facebookon belül pár pillanat alatt tölti be a hírportálok cikkeit. Ez a szolgáltatás kedvez a felhasználónak és a reklámok miatt a Facebooknak is. A hírportálok többsége viszont fél attól, hogy az olvasóinak nagy hányadát generáló Facebook a későbbiekben uralkodni fog a kiadókon. És hogy mire számíthatunk a cégóriástól 2016-ban? Várhatóan a Facebook be fogja vetni a nemrégiben megvásárolt, virtuális valóságot szimuláló szemüvegét, az Oculus Riftet és ha nem is a közeljövőben, de egypár éven belül az eszköz tömegtermékké válik és a szemüveggel készített videók a Facebookon is megjelennek. A másik várható újítás a Conversation Lif, mely a Facebookon hirdetőknek kedvez oly módon, hogy minden eddiginél részletesebb kimutatást ad reklámjuk hatásáról és népszerűségének mértékéről. Sokáig kellett várniuk a felhasználóknak, hogy a nem tetszik gombot megkaphassák a Facebooktól. A negatív véleményt nem a dislike gomb, hanem a Reactions nevű alkalmazás segítségével lehet kinyilvánítani, és a felhasználók 6 féle érzelemtípus közül válogathatnak. Szintén ebben az évben kívánják elindítani a Messenger önálló felületként kezelését, melyben a Messenger nemcsak a hétköznapi emberek, de a csomagküldő szolgálatok és a webáruházak általánosan használt felületévé válhat.
Látható tehát, hogy a Facebook vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több kommunikációs eszközt adjon a felhasználói kezébe és az élet egyre több területén kíván jelen lenni.
A fentebb leírtak tükrében nem meglepő, hogy a közösségi oldalon a különböző intézményeknek, így a könyvtáraknak is ott a helye, sőt, ma már szinte kötelező minden intézménynek jelen lennie a Facebookon, ha tartani akarja a kapcsolatot a „követőivel”. A Facebookon keresztül a látogató betekintést nyerhet a könyvtári életbe, értesülhet a legfontosabb könyvtárban zajló eseményekről, értesülhet a könyvtár érdeklődési körébe eső hírekről és a mémeken keresztül megismerheti a könyvtár vicces oldalát. A facebookos posztoknak nincs meghatározott rendje, a legkülönfélébb bejegyzések megférnek egymás mellett, és ha tehetségesek a Facebook oldal szerkesztői, az emberek rákapnak a könyvtár által a közösségi oldalon szolgáltatott sokszínű tartalomra és a könyvtár nem egy szigorú intézményt, hanem jó barátot, ismerőst fog jelelenteni számukra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése