Kutatásaim során néhány év könyvheti rendezvényeinek megtaláltam a részletes vagy majdnem részletes program leírását, így ebben a részben azokat ismertetem. Először összefoglalóm a korabeli javaslatokat a könyvhét programjának összeállításához, majd a könyvhét megálmodójának, Supka Géza terve szerinti esemény programja olvasható. Végül az általam választott időszak jellemző ünnepi rendezvényeit mutatom be.
Korabeli javaslatok a könyvhét programjának összeállításához
A könyvhetek megrendezésének egyik fő indítéka az új művek bemutatása mellett mindig is a vásárlók megnyeréssé, a minél nagyobb számú könyv értékesítése volt. Fontosnak tekintették a könyvhét programjának olyan szemléletű megszervezését, hogy az minél több potenciális vásárlót vonzzon a rendezvényre.
Supka Géza - mint a rendezvény kitalálója az ünnepet a következőképpen képzelte el: Az ünnep gerincét a festői könyvvásár tegye ki, amely a városnak lehetőleg valamely csendesebb terén, amennyire lehetséges, históriai épületek vagy természeti szépségek keretében folyjék le. Fontos, hogy nemcsak a könyvnapon, hanem már az azt megelőző héten vándorvásárok, ponyvavásárok járták be - országos terv szerint - a falvakat, úgyhogy legalább az év egy napján olyan helyen is legyen könyveladás, ahol máskülönben a könyvnek a hírét sem ismerik. Supka fontosnak tartotta, hogy mindenütt ismert személyiségek nyissák meg a rendezvényeket, s írók-színészek tartsanak előadást a könyvről. A diákok külön bódékban iskoladrámákat játszanak, az írók saját kiadója boltjában autogramokat adnak. Supka Géza őszintén hitte, hogy ez a könyvnap, ha szolgálja azt a célt, hogy a magyarság lelkébe belevigye azt, hogy szeressük a könyvet, akkor nem csupán a kiadók és könyvkereskedők nehéz helyzetén fog lendíteni, nem csupán a magyar írók krízisén segít át, hanem egyúttal a magyar jövő sorsát is segíti újra megalapozni.
Az első rendezvény programja
A Literatura című folyóirat, amelyet Supka Géza 1926-ban alapított, különszámmal köszöntötte az első könyvhetet (1929. május 12-18.), és egész oldalas hirdetésben közölte a programot.
A könyvhét május 12-én, vasárnap kezdődött az Otthon Írók és Hírlapírók Körének ünnepével. A kör alelnöke, a hírlapíró Balassa József mondott bevezetőt, majd az ünnepi zenei program után Kosztolányi Dezső olvasott fel. A valódi megnyitót másnap, május 13-án hétfőn délelőtt az Akadémia dísztermében tartották meg, ahol gróf Klebelsberg Kuno magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. A program keretében P. Márkus Emília mondta el Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versét. Az írók közül Babits Mihály, Surányi Miklós, Voinovich Géza a könyvről írt munkájukat olvasták föl. Magyarország Himnuszának és Szózatának az eléneklése sem maradhatott ki a programból. Ezt a feladatot a Magyar Állami Gépgyár dalköre, egy nagy múltú munkásdalárda, Noseda Károly karnagy vezetésével tette meg. A díszünnepség után egy előadás következett, melyet a Nemzeti Színházban tartottak meg. Itt is elhangzott Vörösmarty verse Márkus Emília szavalásával, aki a Nemzeti Színház örökös tagja volt, majd Hevesi Sándor Elzevirje című mű bemutatása következett. Három nappal később 16-án, csütörtökön a Magyar Írók Egyesülete is rendezett egy díszelőadást a színházban. Május 14-15-én, az utcákon 10 százalék árengedménnyel, magyar írók részvételével kedvezményes könyvvásár zajlott, ami 17-18-án folytatódott, de ekkor már a könyvkereskedésekben. Egy úgynevezett kirakatversenyt is rendeztek, amelyre vasárnap és hétfőn került sor.
A könyvhét május 12-én, vasárnap kezdődött az Otthon Írók és Hírlapírók Körének ünnepével. A kör alelnöke, a hírlapíró Balassa József mondott bevezetőt, majd az ünnepi zenei program után Kosztolányi Dezső olvasott fel. A valódi megnyitót másnap, május 13-án hétfőn délelőtt az Akadémia dísztermében tartották meg, ahol gróf Klebelsberg Kuno magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. A program keretében P. Márkus Emília mondta el Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versét. Az írók közül Babits Mihály, Surányi Miklós, Voinovich Géza a könyvről írt munkájukat olvasták föl. Magyarország Himnuszának és Szózatának az eléneklése sem maradhatott ki a programból. Ezt a feladatot a Magyar Állami Gépgyár dalköre, egy nagy múltú munkásdalárda, Noseda Károly karnagy vezetésével tette meg. A díszünnepség után egy előadás következett, melyet a Nemzeti Színházban tartottak meg. Itt is elhangzott Vörösmarty verse Márkus Emília szavalásával, aki a Nemzeti Színház örökös tagja volt, majd Hevesi Sándor Elzevirje című mű bemutatása következett. Három nappal később 16-án, csütörtökön a Magyar Írók Egyesülete is rendezett egy díszelőadást a színházban. Május 14-15-én, az utcákon 10 százalék árengedménnyel, magyar írók részvételével kedvezményes könyvvásár zajlott, ami 17-18-án folytatódott, de ekkor már a könyvkereskedésekben. Egy úgynevezett kirakatversenyt is rendeztek, amelyre vasárnap és hétfőn került sor.
A rendezvény felépítése a rendszerváltás után
Az 1990-es években a könyvváros óriásivá terpeszkedett, nemcsak a központi Vörösmarty téren, hanem a Duna-korzón és a Vigadó utcában is könyvekkel találkozhatott a látogató. Ezen kívül a főváros több pontján, például a Liszt Ferenc téren és a Vígszínház előtt is álltak a könyvekkel telezsúfolt könyvsátrak. A Liszt Ferenc tér, ahol a programgazda a ma is működő Írók Boltja, a mai napig a könyvhét egyik fő, programokban gazdag helyszíne a klasszikus hely, a Vörösmarty tér mellett.
Az 1993-as könyvhét hoppmestere, Vámos Miklós, az Ab Ovo kiadó igazgatója, aki egyebek mellett fölolvasó maratont álmodott meg, amit sikerült is megvalósítania. A tér egyik sarkában felállítottak egy katonai sátrat, és azt kortárs írók bútoraival rendezték be. Itt színművészeti főiskolások és neves színészek a könyvhét három napján a nap 24 órájában folyamatos felolvasást tartottak a könyvheti könyvekből. A szökőkúthoz közel egy színpadot raktak össze, ami a mai napig a megnyitóbeszédeknek a helyszíne. Egy kis színpadot is felállítottak, amin az ünnep minden napján egymást váltották az író-olvasótalálkozók és a népszerű zenekarok műsorai. A hétvégén, szombaton és vasárnap gyereksarok működött 11-től 15 óráig, ahol a gyerekek különböző programokon vehettek részt, például kavicsokat festettek, gyöngyöt fűztek stb. Üzenőfalat is felállítottak, ahol írók és kiadók függesztették ki böngészésre késztető gondolataikat, intelmeiket, kérdéseiket. Ebben az évben először masírozott végig a Vörösmarty téren egy tűzoltózenekar, amely a továbbiakban elmaradhatatlan látványossága lett a megnyitónapnak.
2005-ben két központi helyszíne volt Budapesten a 76. ünnepi könyvhétnek; a Szent István-téren a Bazilika előtt és a Vörösmarty téren kínálták portékáikat a kiadók. Azért mentek át a könyvkereskedők egy másik helyszínre is, mert már a Vörösmarty téren nem fértek el. Mivel két helyszínen is lehetett könyvet vásárolni, így a könyvbarátok a két helyszín között nosztalgiavonattal tudtak utazni.
Két év múlva, azonban a helyhiánnyal nem nagyon foglalkozva, a rendezvény visszaköltözött a Vörösmarty térre, ezzel is mutatva, hogy ragaszkodnak a hagyományhoz. Itt az elmúlt években két helyen is tartottak központi programokat: az Oroszlános kútnál, valamint a Vörösmarty-szobor előtti színpadon. Ezek mellett szinte minden kiadó rendelkezik saját kis műsorral, ami legtöbbször felolvasás, beszélgetés, és dedikálás.
A rendszerváltástól napjainkig az egyik fő esemény a megnyitó, mely legtöbbször csütörtök délután 4 órakor hangzik el. A megnyitó előtt koncerttel lép fel a Tűzoltó zenekar. 2013-ban a következőképpen hívták fel a látogatók figyelmét a zenekarra. „Katasztrófavédelem Központi Zenekara díszegyenruhába öltözve az Erzsébet híd pesti hídfőjétől végigmasírozik a Váci utcán és a Vörösmarty téren, az Oroszlános kút előtti színpadnál rövid, kb. 10 perces koncertet ad. A megnyitó és a Tűzoltó Zenekar előadása után a Szép Magyar Könyv, és a minőségi könyvesboltokat díjazó Hermész-díj került átadásra – mint minden évben – legtöbbször más-más helyszínen. A másik fő esemény a dedikálás, amin a napernyő alatt ülő írók a kiadójuknál az újonnan megjelent könyveiket, esetleg régebbi könyveiket buzgón ellátták autogrammukkal, közben cseverésztek az olvasóval vagy interjút adtak. Az 1950-es években alakult ki az író-olvasó találkozók sokféle típusa, hogy segítsék az írók és olvasók közötti személyes kapcsolat kialakítását.
2016. március 24-én olyan hírek kerültek napvilágra, hogy az Ünnepi Könyvhét idén (2016) nem a Vörösmarty téren lesz. Végül 2016. március 29-én, kedden megszületett az a döntés, hogy az Ünnepi Könyvhét a Vörösmarty téren kerül megrendezésre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése