Napjainkban a könyvtárak elsajátították a digitális világ használatához szükséges ismereteket, és egyre jobban felfedezhetjük őket a közösségi médiában is (pl.: Facebook profil), sőt a könyvtárosok alapismeretévé váltak a hálózati ismeretek. A digitális kiadás gyorsan fejlődő ágazata a hagyományos kiadók mellett a könyvtárak számára is új piaci lehetőséget jelent. A kiadás egy olyan információáramlás része, amelyben a könyvtárak is helyet foglalnak. A digitális kiadás bár új keletű, többféle formában is jelen van: e-könyvek, e-folyóiratok, hírlevelek, repozitóriumok képében. Felmerül a kérdés, hogy a könyvtárak alkalmasak-e arra, hogy átvegyék egy hagyományos kiadó feladatait.
A digitális kiadás területén több, már működő kezdeményezést is találhatunk, melyeket Jennifer Howard gyűjtött össze. Ilyen kezdeményezés található a Michigan-i Egyetemen (MPublishing), a Stanford Egyetemen (Stanford’s HighWire Press), és az Amherst College-on (Amherst College Press). Utóbbi vezetője, Bryn Geffert, helyi könyvtáros. Geffert állításai szerint a kiadói szerkesztést tanulni kell (nincs mindenkinek érzéke hozzá), az árusítás pedig a könyvtárak részéről nehezen egyeztethető össze a nyílt hozzáférés gondolatával. Azonban e tények tudatában is úgy véli, a könyvtárak felvehetik a versenyt a kiadókkal.
A könyvtárak többfajta módszert, trendet is tudnak alkalmazni a digitális kiadás területén. A könyvtárosok felhasználhatnak különböző meta adatokat, könyvtári szabványokat, és egyéb eszközöket. A könyvtári alapú információ könnyen átalakítható más formátumokba. A nyílt hozzáférésű szoftverek használata a könyvtárosok számára is megkönnyíti a munkát. A könyvtárosok saját maguk is írhatnak (pl.: hírek, konferenciák beszámolói, stb.). Az intézményeknek lehetőségük van a közös vállalkozásra is: ha több könyvtár összefog, az eredmény nem változik, de így megoszthatják a munkafolyamatokat. Eredménnyel járhat, ha különböző projektekhez csatlakozunk (Anvil Academic, SHARE, PressBooks).
A könyvtárak többfajta módszert, trendet is tudnak alkalmazni a digitális kiadás területén. A könyvtárosok felhasználhatnak különböző meta adatokat, könyvtári szabványokat, és egyéb eszközöket. A könyvtári alapú információ könnyen átalakítható más formátumokba. A nyílt hozzáférésű szoftverek használata a könyvtárosok számára is megkönnyíti a munkát. A könyvtárosok saját maguk is írhatnak (pl.: hírek, konferenciák beszámolói, stb.). Az intézményeknek lehetőségük van a közös vállalkozásra is: ha több könyvtár összefog, az eredmény nem változik, de így megoszthatják a munkafolyamatokat. Eredménnyel járhat, ha különböző projektekhez csatlakozunk (Anvil Academic, SHARE, PressBooks).
Az érdeklődésre való tekintettel 2010-ben megalakult egy fórum (University of Utah, Georgia Institut of Technology), mely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy érdemes-e a könyvtáraknak bekapcsolódniuk a digitális kiadásba. Emellett megalakult a Library Publishing Coalition, mely a könyvtári környezetben való digitális kiadást vizsgálja. A kezdeti nehézségek itt sem kerülhetőek el (pénzügyi keretek, költségvetés, új szolgáltatások rizikója). Először is fontos leszögezni, hogy van-e igény erre. Ehhez célszerű egy felmérést készíteni. Figyelembe kell vennünk, hogy a digitális kiadás erősítheti a már korábban kialakult kutatói kapcsolatokat. Másik lényegi kérdés, hogy a könyvtár alkalmazottai tudnak-e ezzel foglalkozni a munkaköri feladataikon kívül. Bírni fogják-e a plusz terhelést? Fontos a motiválás a könyvtárvezető részéről (új terület kipróbálása). Az Amherst College-nál szerkesztőkké csoportosították át a könyvtárosokat.
A könyvtárosok jól képzettek az információ átadásában, megőrzésében és hozzáférhetővé tételében, tehát rendelkeznek azzal a tudással, hogy betöltsük ezt a szerepet a piacon, és a könyvtár új szolgáltatással bővüljön. Ha a könyvtáros társadalom nem él ezzel a lehetőséggel, biztos, hogy más, hasonló képesítésű szakemberek fogják kezükbe venni a digitális kiadás adta lehetőségeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése