A Kiscelli Múzeum Virtuális Építészeti Leletmentő Projektje

A Kiscelli Múzeum virtuális építészeti leletmentő projektje a múzeum legújabb kezdeményezése, amely a főváros eltűnő építészeti örökségének digitális dokumentálására és megőrzésére irányul. A projekt célja, hogy a múzeum hagyományos gyűjteményeit kiegészítse egy modern, virtuális fotódokumentációval, amely szélesebb közönség számára is elérhetővé teszi Budapest építészeti emlékeit.

Megnevezés: Kiscelli Múzeum Virtuális Leletmentés

A gyűjtemény nyitólapjának URL-je: http://kiscellimuzeum.hu/virtualis_leletmentes

A gyűjtemény fenntartója: Kiscelli Múzeum

A projekt története

A Kiscelli Múzeum már évtizedek óta gyűjti és őrzi Budapest építészeti emlékeit, azonban az építészeti leletmentés során felmerült az igény az eltűnő emlékek széleskörűbb és gyorsabb dokumentálására.

A virtuális leletmentő projekt elindítására 2020-ban került sor, részben a digitális technológiák fejlődésének, részben a pandémia alatt megnövekedett online tartalomfogyasztásnak köszönhetően.

A projekt ötletgazdája Branczik Márta művészettörténész, a Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteményének vezető muzeológusa, a helyszíni fotókat pedig F. Szalatnyay Judit, a Kiscelli Múzeum fényképésze készíti. Első dokumentált épületeink a Széllkapu projekt keretében a Margit körútról eltűnő egykori minisztériumi épület, és ennek szomszédságában az Új szerelőcsarnok és a Melegpörgető épülete

Mit tartalmaz a gyűjtemény?

A Kiscelli Múzeum építészeti leletmentő projektjében olyan irodaházak és középületek fotódokumentációját és történetét mutatják be, amelyeket kívülről sokan ismernek Budapesten, de belső tereiket ritkán vagy egyáltalán nem látni, és félő, hogy hamarosan megsemmisülnek.

A dokumentáció tartalmazza a pontos elnevezést, a pontos címet, ahol az épület fellelhető, az építész/építészek említését, a tervezés és építés idejét, a dokumentálás idejét valamint az épület ismertetését.

Példa:

A Gellért szálló belsőépítészete

1114 Budapest, Szent Gellért tér 2.

Az előcsarnok és a lépcsőházi előterek belsőépítésze: Flach János (KÖZTI), munkatársak: Gábriel Frigyes, Weiszer József, Csonka Lajosné Potyondi Margit, Kisszebeni Marcellné Lőrinczi Edit

Az egyes szobák tervezői: Gaubek Júlia, Király József és Papp Gábor

Iparművészeti munkák: Bán István, Bozsóki Anna, Fett Jolán, Gádor István, Gorka Géza, Gulás Zsuzsa, Juris Ibolya, Percz János, Szabó Éva, Takács Katalin

Tervezés: 1958–60, építés: 1959–61

Dokumentálás: 2021. november (kb. 250 fénykép)

Fotók: F. Szalatnyay Judit, koncepció: Branczik Márta, munkatárs: Gál Csaba

Az épület korabeli ismertetései.

 

Hogyan lehet keresni a gyűjteményben?

A virtuális gyűjtemény helyszín alapú keresést biztosít: A felhasználók Budapest térképén navigálva böngészhetnek a különböző városrészekhez tartozó dokumentációk között.

A Galériában már angol nyelven is elérhetőek a leírások.

Összegzés

A virtuális építészeti leletmentő projekt nemcsak a múlt megőrzését segíti, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy az építészeti örökség a jövő generációi számára is elérhető maradjon. A digitális formában rögzített elemek kutatási, oktatási és művészeti célokra is felhasználhatók, emellett a városlakók számára is egy könnyen hozzáférhető forrást kínálnak, amely segít megérteni és értékelni Budapest építészeti gazdagságát.