Az FRBR adatmodell

A Funkcionális követelmények (FR) család négy koncepcionális modellt foglal magába:

• a Functional Requirements for Bibliographic Recordst (FRBR) 1998;
• a Functional Requirements for Authority Data-t (FRAD) 2009;
• a Functional Requirements for Subject Authority Data-t (FRSAD) 2010;
• és az FRBRoo-t.

Mind a négy modell a rögzített bibliográfiai adatok és a besorolási rekordok aspektusait vizsgálja.

Jelen bejegyzésben az FRBR adatmodell kerül bemutatásra.

Functional Requirements for Bibliographic Records (FRBR) = Funkcionális követelmények  bibliográfiai rekordokhoz

 

Az IFLA Funkcionális Követelmények Bibliográfiai Rekordokhoz Kutatócsoportja jelentett meg tanulmányt az FRBR modellről 1998-ban.  A tanulmány készítésénél a munkacsoport tagjai arra törekedtek, hogy a használó szemével nézzék a bibliográfiai rekordokat és megállapítsák, melyek azok az információk, amelyek a használót érdekelhetik, melyek azok a kérdések, amelyeket a keresés során megfogalmaz.  Az FRBR gyakorlati célja a katalogizálás racionalizálása, elméleti célja pedig a bibliográfiai univerzumnak, céljainak és kapcsolatrendszerének leírása.
A kifejlesztett logikai rekordmodell definiálja az összes fontos adatelemet és a közöttük lévő kapcsolatokat. A munkacsoport kidolgozta a bibliográfiai entitás-kapcsolat modellt, amely az entitásokat, az attribútumokat és a kapcsolatokat foglalja magában. Az entitásokat úgy határozta meg, mint amelyekre a használói igény elsősorban irányul.

    A modell alapján a felhasználói igények figyelembevételével fogalmazták meg a bibliográfiai rekord iránti követelményeket. A felhasználói igényeket négy alapcsoportba sorolták:

• a keresőkérdésnek megfelelő entitások megkeresése (azaz az entitás attribútumainak vagy kapcsolatainak keresése alapján az entitás lokalizálása a fájlban vagy adatbázisban);
• egy entitás azonosítása (annak hitelesítése, hogy a leírt entitás megfelel a keresett entitásnak, vagy két vagy több, azonos jellemzőkkel rendelkező entitás megkülönböztetése);
• egy entitás kiválasztása, amely megfelel-e a felhasználó szükségleteinek (a használói igényekkel találkozó entitás kiválasztása, vagy a nem megfelelő entitás elvetése);
• a leírt entitás megszerzése (egy entitás átvétele vásárlás, kölcsönzés útján, vagy elektronikus hozzáférés révén online kapcsolat segítségével távoli számítógépről).

    Az adatmodell 3 entitáscsoportot foglal magában: az egyes csoportot (Group 1), a kettes csoportot (Group 2) és a hármas csoportot (Group 3). Minden entitást ismérvekkel láttak el és meghatározták a közöttük lévő kapcsolatokat is.
    Az entitások egyes csoportját (Group 1) az első ábrán láthatjuk. A művészi alkotó tevékenység során létrejött alkotások vannak ábrázolva. A csoport négy elemből áll: a műből, a kifejezési formából, a megjelenési formából és a példányból.

Az entitások egyes csoportja

A mű önálló vagy művészi alkotás is lehet. Amikor egy műről beszélünk, nem annak egy konkrét megjelenésére, kifejezési formájára gondolunk, hanem magára a szellemi alkotásra, amely mindezek hátterében áll. Ismérvei: a mű címe, típusa, keletkezésének ideje, a mű környezete, célközönsége.
    A kifejezési forma az a sajátos szellemi vagy művészi forma, amelyet a mű minden egyes alkalommal felvesz, amikor megvalósítják. Ugyanannak a műnek a kifejezési formái közötti különbségeket a bibliográfiai leírás általában tükrözi.  A mű kifejezésében történő bármely változás viszont új kifejezési formát eredményez. Például, ha egy nyomtatott könyvből hangoskönyv készül. Ugyanígy új kifejezési formának tekintjük a különböző nyelvű fordításokat és a revideált, módosított szövegeket is. Ismérvei: a kifejezési forma címe, műfaja, keletkezésének ideje, nyelve, terjedelme, környezete, kritikai fogadtatása.
    A megjelenési forma a kifejezési forma valamilyen fizikai megtestesülése. Ez az entitás a dokumentumtípusokat foglalja magában. Új megjelenési formáról akkor beszélünk, ha az előállítási folyamat a mű fizikai formájában változást eredményez. Ilyen változás lehet például az előzőektől eltérő betűtípus, méret, adathordozó, kiadás, borító. Ebből következően minden új kifejezési forma új megjelenési formát eredményez. Ismérvei: a megjelenési forma címe, szerzőségi közlés, kiadásjelzés, megjelenés helye, ideje, kiadó, fizikai hordozó, hordozó terjedelme, betűtípus, betűméret, lapszámozás.
  A példány a megjelenési forma egy darabja.  Sok esetben valóságos, kézzel fogható fizikai tárgyról van szó.  Ugyanazt a megjelenési formát több példány is szemléltetheti. Ebben az esetben az előállítási folyamat után, külső események következtében történt változásról beszélhetünk. Például újra kellett kötni az adott könyvet, vagy éppen egy a szerző által dedikált példányról van szó. Ismérvei: példányazonosító, jelölések/ajánlások (dedikációk), a példány állapota, a példány hozzáférési korlátai.
  Az első csoportban hierarchikus kapcsolat fedezhető fel: valamely mű egy vagy több kifejezési formában valósulhat meg. Egy kifejezési forma egy és csak egyetlen műnek a megvalósítása Valamely kifejezési forma megtestesülhet egy vagy több megjelenési formában; ugyanígy egy megjelenési forma megtestesíthet egy vagy több kifejezési formát. Egy megjelenési formát viszont egy vagy több példány szemléltethet; egy példány azonban csak egy és egyetlen megjelenési formát.

    Az entitások kettes csoportja (Group 2) a művel bármilyen kapcsolatba hozható személyeket, testületeket mutatja be.
    A személy alatt azokat az élő vagy elhunyt egyéneket értjük, akik egy mű létrehozásában érintettek, vagy ha a mű rájuk vonatkozik.
    A testület alatt azokat az egyedi névvel rendelkező szervezeteket értjük, akik egy mű létrehozásához hozzájárultak, vagy a mű róluk szól.
    A kettes ábrán látható, hogy az első és második entitáscsoport tagjai között ún. „felelősség-kapcsolatok” vannak. Ilyen például, hogy egy művet létrehozhat egy vagy több személy, illetve egy vagy több testület. Egy személy vagy egy testület viszont egy vagy több művet hozhat létre. Ehhez hasonlóan alakul a kapcsolat a csoport többi tagja és a személy, illetve testület entitás között, annyi különbséggel, hogy adott esetben megvalósítói, előállítói, vagy tulajdonosi kapcsolat áll fenn.

Az entitások második csoportja

Az entitások hármas csoportja (Group 3) a mű tárgyára vonatkozó járulékos entitásokat szemlélteti.

A fogalom azok az elvont fogalmak lehetnek, amelyek egy mű tárgyai lehetnek. „A tárgy azok az élő vagy élettelen anyagi dolgok, amelyek egy mű tárgyai lehetnek. Az esemény azok a cselekmények és esetek (történelmi események, korszakok, stb.), amelyek egy mű tárgyai lehetnek. A hely lehet azok a valóságos vagy képzeletbeli helyszínek, amelyek egy mű tárgyát képezhetik.

Az entitások hármas csoportja

 Az entitások harmadik csoportja és maga a mű között szintén meghatározható a kapcsolat. Valamely műnek tárgya egy vagy több fogalom, tárgy, esemény vagy hely lehet. Ugyanígy valamely fogalom, tárgy, esemény vagy hely egy vagy több mű tárgya lehet.

Felhasznált irodalom

 

DUDÁS Anikó: Forrásleírás és hozzáférés : Az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat (RDA) és kritikája = Könyvtári Figyelő, 58. évf. 4. sz. 2012. p. 727-750.

FRBR. In: Könyvtár.hu honlapja. [online] A hozzáférés módja: http://konyvtar.hu/wiki/FRBR (Utolsó megtekintés: 2014.03.17.)
 
Functional Requirements : the FRBR Family of Models. In: IFLA honlapja. [online] A hozzáférés módja: http://www.ifla.org/node/2016  (Utolsó megtekintés: 2014.03.17.)

HORVÁTH Tibor – PAPP István: Könyvtárosok kézikönyve 2. kötet Feltárás és visszakeresés. Budapest : Osiris Kiadó, 2001.