Privátszféra és magány
Az internet megjelenésével olyan másfajta világ jött létre a valós világunkkal párhuzamosan, amely virtuálisnak nevezhető és ahol a felhasználók virtuális tevékenységeket folytathatnak. Ott mindenki egyenlő mértékben tud érvényesülni társadalmi hovatartozástól függetlenül, aki rendelkezik infokommunikációs eszközökkel, illetve képes használni azokat. Kezdetben az anonimitás miatt kényelmesen és biztonságosan használhatta a különféle fórumokat és oldalakat bárki anélkül, hogy kiderült volna a személyes kiléte. A közösségi oldalak, különösen a Facebook előretörésének köszönhetően az anonimitás egyre inkább megszűnik, mert névre szóló profiloldalak létrehozására kötelezik a felhasználókat. Sőt egyre több internetes oldal szabályozza azt, hogy a felületükön a Facebook fiókkal lehessen eszmecserét vagy bármilyen tevékenységet folytatni. Mindazok a dolgok, amelyek az otthon biztonságában megmaradhattak úgy 20 éve, most könnyen kikerülhetnek a nagyvilágba bárki által. Maguk a felhasználók meggondolatlanul osztanak meg saját magukról, illetve bárki másról akár személyes jellegű információkat is, és ezáltal sérül a privátszféra. A különféle közösségi oldalak, főleg a Facebook sikeresen el tudja érni azt, hogy a felhasználók függjenek tőlük, és kényszert érezzenek minél sűrűbb látogatásra és aktivitásra. Továbbá a felhasználók képesek személyes kapcsolatot létesíteni egymással, ha másként nem tudnak vagy nem akarnak. Ugyanakkor megvan az a veszély benne, hogy nem érzik szükségét a való világban való kapcsolattartásnak, illetve elhanyagolják egyes emberi kapcsolataikat, akár közeli rokonokkal, akár olyan személyekkel, akik nincsenek is fent ilyen oldalakon, mondhatni, hogy aki nincs fent, az nem létezik. Így a tartalomszolgáltatónak - ha már az információbiztonsággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik - arra kell törekednie, hogy tiszteletben tartsa mindenkinek a privátszféráját, felhívja mindenki figyelmét a különféle veszélyekre, és arra, hogy ne függjenek nagyon az internettől és a közösségi oldalaktól.
Birtoklásvágy
Az interneten fellelhető tartalmak a hagyományos adathordozókkal szemben megfoghatatlanok, de a felhasználók mégis birtokba akarják venni őket valahogy. Ennek sokféle módja van. Böngészőbe beépíthető könyvjelző, közösségi könyvjelző, linkek jegyzettömbbe való mentése útján is elmenthetik a digitális tartalmakhoz vezető linkeket. A sokféle közösségi oldal, köztük a Facebook is lehetővé teszi, hogy az érdekesnek talált oldalakat, cikkeket, blogbejegyzéseket egyszerűen és kényelmesen gyűjthesse, rendszerezhesse és megoszthassa az átlagfelhasználó. Ámbár ennek az a problémája, hogy a linkek valahogy elveszhetnek, akár olyan módon is, hogy újra kell telepíteni az operációs rendszert a böngészővel együtt, vagy úgy, hogy az internetes digitális tartalmak egyszerűen megszűnnek. Ha megszűnik az adott cikk, akkor a felhasználó hiába keresi a neten, vagy a gyűjtött link már a hiányos oldalra mutat. Ezért a tartalomszolgáltatóknak ügyelni kell arra, hogy a digitális tartalmakat folyamatosan elmentsék, és baj esetén lehessen pótolni azokat. Továbbá a felhasználói számára lehetősége kell biztosítani arra, hogy magukévá tehessék valahogy a bejegyzéseket vagy szellemi termékeket, hogy bármikor újra elővehessék, megtekinthessék vagy felhasználhassák azokat.
Képességek fenntartása, fejlesztése
A korábban megemlített, függőséggel járó jelenség az állandó jelenlét kényszere, ami azt jelenti, hogy a felhasználónak minél sűrűbben kell lennie a virtuális térben ahhoz, hogy naprakész legyen. Mert ha egyetlen egy napot is kihagy, akkor már sok mindenről lemarad. Ez még az emberek közötti virtuális kapcsolatartásra is érvényes, amikor az egyik fél sokáig vár, akkor a másik fél hajlamos megsértődni és azt feltételezni, hogy nem tiszteli a másikat eléggé. Hogy mennyi időről van szó, az sokmindentől függ, többek között az adott szituációtól, beszédtémától, feltett kérdéstől, partnerektől. Lehet akár egy nap is, vagy akár egy óra, vagy pár perc is. A tartalomszolgáltatóra is igaz ez a jelenség azért, mert ha nem frissül folyamatosan, nem tölti fel rendszeresen a naprakész és aktuális tartalmakat az adatvédelmről és az internetes környezetben lévő veszélyekről, akkor a felhasználók hajlamosak otthagyni a portált. Így arra kell törekednie, hogy folyamatosan informáljon az újdonságokról, de ne túl sűrűn, mert az egyhuzamban érkező rengeteg információ is ugyanúgy elriaszthatja az embereket. Lényegében véve haladnunk kell a korral, mivel új technológiák, új szolgáltatások megjelenésével új veszélyek is társulnak. Figyelmeztetni kell például arra is, hogy legújabban a Facebook vírusok terjednek a közösségi oldalakon, amelyek akár az otthoni gépeket is megfertőzhetik. Ám az adatvédelmi szempontból a naprakészséggel óvatosan kell bánni, mert a felhasználótól nem várható el, hogy az életének minden pillanatát megossza a nagyközönséggel. Könnyen sebezhetővé válik az az ember, aki túl sokat oszt meg magáról.
Továbbá a tartalomszolgáltató is képes legyen arra, hogy a tömeget valahogy megmozgathassa valamilyen közös cél érdekében, mint mondjuk, hogy legyen nagyobb felelősségtudatuk a privátszférájukat illetően. Ugyanis a mai közösségi oldalak képesek nagyobb mozgalmak létrehozására, amelyben az azonos érdeklődésű emberek könnyen megtalálhatják egymást. Szervezhetnek találkozókat, eseményeket, fórumokat tarthatnak egymás között, sőt, bizonyos célokat együtt könyebb elérni. Akár a kívülállók számára is hangot adhatnak a létezésüknek és véleményüknek.
Hozzáadás
Ahogy szó volt róla az imént, a virtuális közösségben rejlő erő olyan hatalmas tud lenni, hogy gyakorlatilag bármilyen célt képes elérni. Ezek az emberek egymásra vannak utalva, és egymást a virtuális világban sokkal könnyebben meg tudják találni, amire még 20 éve nem is gondoltak volna. A tartalomszolgáltatásnak az lenne a fontos feladata, hogy kihasználja ezt a fajta előnyt arra, hogy mindenki tisztában legyen az internetes világban rejlő veszélyekkel, és ennek megfelelő magatartást tanúsítson. Biztosítani kell azt is, hogy a közösség tagjai egymás között meg tudják osztani a témával kapcsolatos újdonságokat, tanácsokat, tippeket, el tudják mesélni, hogy milyen kár érte a privátszférájukat és az adatvédelemet, és ennek megfelelő orvoslatot tudjanak eszközölni. Ha szükséges, még jogi segítséget is tudjanak nyújtani.
Összegzés
Ma már nem csupán azt mondjuk, hogy az emberek interneteznek, mint mondjuk tíz éve, a közösségi oldalak és egyéb jelenségek előretörésének köszönhetően ez a terminológia kezd egyre inkább elhalványulni. Inkább azt mondjuk, hogy valaki Facebookozik, csetel, blogol, Twitterezik, YouTubeozik és hasonlók. Ezek a részegységek az internet koherens részét képezik, és külön érdemes megemlíteni őket. Ha a valós életből vett hasonlattal élünk, nem elégszünk meg azzal, hogy valaki a városban van, mert a városnak különféle területei vannak, így inkább azt mondjuk, hogy vásárolni ment a Kökibe, mozizik a Mammutban, bowlingozik az Árkádban, állatkertbe ment a Városligetbe. A tartalomszolgáltató rendszer képes legyen olyan mértékben erősödni és befolyást szerezni az interneten, hogy sok felhasználó külön megemlítse őt, mint egyfajta tevékenységet vagy jelenséget. Továbbá fontos az is, hogy megragadja a virtuális világban rejlő lehetőségeket, és felhasználja a jóra, amiért létezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése