A blogot elsősorban kulturális cikkek, eszmefuttatások, ismertetések és bemutatások gyűjtőhelyének szántuk, másodsorban pedig inspiráló gondolatok gyűjtőhelyének, ahova azért is be-benézhet az olvasó, hogy lelkesítő szavakkal töltődjön fel a hétköznapi rohanás során. Mivel a könyvtár ma már nem csak és/vagy nem elsősorban a könyvekről szól, indokoltnak tűnt, hogy a figyelem fókuszát egy kissé eltávolítsuk az olvasástól illetve az azt hordozó formától, és a szórakozás/kikapcsolódás egyéb formáit is górcső alá vegyük, hiszen a legtöbb könyvtáros ma már művelődésszervezői és programtervezői tevékenységet is ellát.
A tapasztalat ismét megmutatta számomra, hogy blogot vezetni idő- és energiaigényes feladat, különösen, ha az ember saját tartalmat szeretne előállítani, nem pedig másokét újra közzétenni. Ennélfogva a másodlagos célok és közlések (az inspirációs idézetek és bejegyzések) produkálása folyamatos volt a blogon, szemben a saját tartalom közlésével.
Az is nyilvánvaló lett, hogy a kezdeti célkitűzések túlmutattak annál, amit a ráfordítható idő- és energia lehetővé tett, így még a projekt végén is maradtak üres menüpontok a blog elképzelt felépítésében. Sem könyvtár-, sem szervezet-ismertetésre (illetve honlapjaik bemutatására) nem került sor a félév során.
Sikerült viszont időről időre bejegyzésekkel tarkítani a jeles napok menüpontját, ahol változatos témákkal (egyházi és állami ünnepek, híres költők évfordulói, közmegegyezéses emléknapok és világnapok) foglalkozott a blog.
Sikerült viszont időről időre bejegyzésekkel tarkítani a jeles napok menüpontját, ahol változatos témákkal (egyházi és állami ünnepek, híres költők évfordulói, közmegegyezéses emléknapok és világnapok) foglalkozott a blog.
A kultúr-tippek menüpont lett a legnépszerűbb a blogon. Itt olyan hasznos információkat igyekeztünk összegyűjteni, mint például melyik múzeumba mikor ingyenes a belépés, vagy olyan aktualitásokat, mint a klasszikus filmjelenetek versekkel alászinkronizált divatja.
A legidőigényesebb a különböző ajánlók összeállítása volt. Egy heti ajánló (tizennégy kiválasztott program, amelyet úgy válogatunk össze, hogy mindenfajta: színháztól a szabadtéri programokig, könyvtártól az alternatív helyszínekig, minden korosztálynak: legkisebb gyerekektől az idősekig szóló legyen köztük) összeállítása akár egy egész napot is igénybe vett, ha hét közben nem foglalkozott vele az ember. Egyetlen szempont szerint válogatni könnyű lett volna, a különféle elvárások egyensúlyban tartása azonban igazi zsonglőrmunka volt. Így néhány hónap és néhány elmaradás után teljesen fel is hagytunk vele, hogy inkább egy-egy programlehetőséget mutassunk be részletesebben és ajánljuk az olvasóknak.
Végezetül a legszabadabb rész, a "Gondolatok" menüpont alatt, ahol gyakorlatilag minden, kultúrával kapcsolatos eszmefuttatás vagy aktualitás helyet kapott. A statisztika szintén azt mutatta meg számomra, hogy ez a kissé szabadabb bejegyzéstípus is népszerű volt a blogra látogatók között. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a személyes és őszinte hangvétel közelebb állt az olvasókhoz a kultúra terén is, mint a kissé szárazabb, hivatalosabb vagy tudományosabb bejegyzéseink. Itt minden volt vegyesen: közös e-könyvírás ismertetése, könyves mémsorozat (Top Ten Tuesday), írók foglalkozásai a siker előtt, Eurovíziós Dalfesztivál, egyszóval bármi belefért.
Tanulságos közel másfél évig vezetni ezt a blogot. Sokkal több energiába került, mint előzetesen gondoltam volna, és sok mindenre megtanított: nem csak az online kommunikációs stíluson csiszolt, hanem elgondolkoztató tanulságokkal szolgált arra nézvést is, mi az, ami a tágan értelmezett kultúrával kapcsolatban többeket érdekel a világhálón. (Nem az Eurovíziós Dalfesztivál. Az írás és a könyvek annál inkább.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése