Többnyelvűség a tartalomszolgáltatásban

Az információ hozzáférhetőségét tekintve rendkívül fontos tényező a nyelv, amely az információt hordozza. Egy online adatbázis bármilyen fejlesztést elvégezhet, akármilyen magas minőségű szolgáltatást nyújthat, azonban ha a felhasználó nem ismeri azt a nyelvet, amelyen a szolgáltatott tartalom elérhető, akkor nem fogja igénybe venni azt. A nyelv akaratlanul is remek eszköz lehet arra, hogy információt rejtsünk el.

Amennyiben tehát egy online adatbázis nemzetközi szintű érdeklődésre tart számot, többnyelvű hozzáférést kell biztosítania az általa szolgáltatott tartalomhoz. Azonban felmerülhet a kérdés, hogy a globalizált világunkban, amikor a nyelvtanulás egyre növekvő fontosságú, mi szükség van a többféle nyelvre történő fordításra? Miért nem elég, ha korunk lingua francáját, vagyis az angol nyelvet alkalmazzuk?

Ha a célközönség PhD hallgatókból, egyetemi oktatókból és tudósokból tevődik össze, akkor elég is lehet ez az egyetlen nyelv, hiszen a tudományos világban az angol a minden résztvevő által beszélt közös nyelv. Azonban amennyiben ennél szélesebb körű vagy csak más a célközönségünk, akkor érdemes megvizsgálni azt a kérdést, hogy milyen nyelvekre történő fordításra lehet még szükség, ugyanis egy, az EU által 2012-ben elvégzett felmérés azt mutatja, hogy bár a legtöbb országban egyre növekszik az idegen nyelveket beszélők száma, egyes országokban mégsem beszélhetünk magas százalékokról. Az EU 2012 tavaszán végezte el a nyelvtudásra vonatkozó felmérését az akkori 27 tagállamában, az ahhoz kapcsolódó jelentést pedig 2012 júniusában tette közzé Europeans and their languages (Európaiak és nyelveik) címen.

Anyanyelvek megoszlása Európában

A felmérés szerint az EU népességét tekintve a legszélesebb körben beszélt anyanyelv a német (16%), amelyet az olasz és az angol követ (13%), majd a francia (12%), az utánuk következő helyen pedig a spanyol és a lengyel áll, mindkettő 8%-kal. Az európaiaknak azonban csak kicsit több mint a fele vallja azt, hogy legalább egy nyelvet beszél az anyanyelvén kívül. Az öt leggyakrabban beszélt idegen nyelv a következő: angol (38%), francia (12%), német (11%), spanyol (7%) és orosz (5%). Azonban ennél kevesebben vallják azt, hogy a nyelvtudásuk elég folyóiratok olvasásához vagy a hírek követéséhez. A szolgáltatott tartalomtól is függ az, hogy hány embernek elég a nyelvtudása a megértéshez, hiszen nem mindegy, hogy egy képleírásról van szó, vagy az európai integrációról szóló szövegről.

Az Európai Unió egyaránt támogatja a többnyelvűséget az EU-s állampolgárok esetében, azaz fontosnak tartja, hogy az emberek igyekezzenek nyelveket tanulni a kölcsönös megértés elősegítése érdekében, amelynek az európai gazdaságban is nagy a szerepe. Másrészt pedig alapelve, hogy minden EU-s állampolgár számára az anyanyelvén elérhetővé kell tenni az Európai Unió joganyagait illetve a vele kapcsolatos információkat. A felmérésben részt vevők 81%-a egyetértett abban, hogy az EU országaiban beszélt nyelveket egyenlőként kell kezelni. Ma az EU-nak három munkanyelve (angol, francia, német), azonban 24 hivatalos nyelve van. Annak érdekében, hogy minden nyelven elérhetővé tegyék a joganyagokat, az EU belső fordító szolgálatot üzemeltet. Ezen kívül pedig az EU támogatja a nyelvi sokféleség fenntartását is.

A következőkben három, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó tartalomszolgáltatót vizsgálok meg a többnyelvűség tekintetében: Europeana, Liberation Route és CVCE.

Az Europeana, vagyis az európai kulturális alkotások digitalizált gyűjteményeinek közös felülete, az EU multimédiás elektronikus könyvtáraként támogatja a többnyelvűséget, például olyan programok segítségével, mint az Európai Bizottság eContentplus programjának részét képző EuropeanaConnect (2009-2011), amely az EU 24 nyelvéből tízre történő fordítást támogatta (angol, francia, német, olasz, lengyel, spanyol, holland, magyar, svéd és portugál). Az Europeana szolgáltat ezen kívül is még több nyelven felhasználói felületet, metaadatokat, böngészést és keresést, magukat a digitalizált dokumentumokat azonban kevésbé, hiszen azok annál a közreműködő intézménynél maradnak, amely a metaadatokat szolgáltatta róluk. Az Europeana oldaláról csak link mutat ezekre. Jelenleg az közel sem jelenthető ki, hogy a fordítás ezekre a nyelvekre csak megközelítőleg is teljes lenne, azonban legalább szándék és a cél létezik és megvalósítás alatt áll.

Idegennyelv-tudás

A CVCE egy, az európai integráció történetével foglalkozó szervezet, amely saját kutatásait és az európai integráció történetének meghatározó szereplőivel készített interjúit teszi közzé. Jelenleg három nyelven elérhetők tartalmai: franciául, angolul és németül. Ez a három nyelv – ahogy az már a korábbiakban is említésre került – az öt legszélesebb körben beszélt európai anyanyelv közt van, az idegen nyelvek tekintetében pedig az első három helyet foglalja el; sőt az Európai Uniónak, vagyis az európai integráció legfőbb intézményének is ez a három a munkanyelve. Ugyanakkor a három nagyon messze áll az Európában beszélt nyelvek számától. A CVCE-nek érdemes lenne megfontolni más nyelvek bevonását is. Az olasz például ugyanannyi ember anyanyelve Európában, mint az angol, az olaszoknak azonban csak a 38%-a beszél legalább egy más nyelvet is. A lengyel és a spanyol nyelvek is az öt legszélesebb körben beszélt anyanyelv közé tartoznak, a lengyeleknek 50, a spanyoloknak 46%-a beszél csak idegen nyelvet. Ráadásul, világviszonylatban a mandarin után a második leggyakrabban beszélt anyanyelv a spanyol. 

A Liberation Route egy holland intézmény, amely a második világháborúval, Európa nyugati szövetségesek általi felszabadításával és mindezek hosszan tartó következményeivel foglalkozik. Csakúgy, mint az Europeana, a célközönséget a lehető legtágabban értelmezi: látogatókat vár a világ minden tájáról kortól, nemtől és foglalkozástól függetlenül. Ennek megfelelően jelenleg 5 nyelven (angol, német, francia, holland, lengyel) érhető el a weboldala és a teljes gyűjteménye, valamint ahogy az már a lengyel nyelven történő szolgáltatásból is látszik, felismerték, hogy nem feltétlen elegendő a három legszélesebb körben ismert nyelvre fordítani, és a továbbiakban még bővíteni is tervezik a nyelvek sorát.

Tehát, ha európai viszonylatról beszélünk, a három fő nyelv (angol, német, francia) mellett ajánlott megfontolni az olasz, a lengyel és a spanyol nyelveken történő tartalomszolgáltatást is. Amennyiben pedig nemcsak Európából várunk felhasználókat, akkor a kínai és az orosz nyelvek is megfontolásra érdemesek. Ami a magyar nyelvet illeti, bár a magyarok állnak nyelvtudás tekintetében messze a legrosszabbul Európában (35% a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya), mivel csupán 13 millió ember anyanyelve, így a legtöbb nemzetközi érdeklődésre számot tartó intézménynél nem merül fel, hogy magyarra fordítsanak, ez alól kivétel az Europeana. Az Europeana azon listáján, melyen azt tüntetik fel, hogy mely országokból érkezik a legtöbb felhasználó, Magyarország a tizedik.

A fordítás tárgyát tekintve javasolt annak a hosszú távú célnak a kitűzése, hogy minden szolgáltatott tartalmat átültessünk a célnyelvre, ne csak a metaadatokat vagy a felhasználói felületet, hanem minden dokumentumot. Ajánlott azonban mindezt fokozatosan elvégezni: első lépésben az előbb említetteket, majd az esetlegesen szolgáltatott rövid összefoglalókat. Ez utóbbiak hasznosak lehetnek például olyan középiskolásoknak, akik bár tanulnak nyelveket, nyelvtudásuk még nem eléggé megbízható. Az utolsó lépés pedig a teljes tartalom lefordítása. Amennyiben az adott tartalomszolgáltató videókat is közzé tesz, akkor érdemes azokhoz feliratot, illetve – mivel a feliratok nem tudnak mindent szó szerint visszaadni – egy interjú esetében például lefordított írott szöveget készíteni.

A fordítás – főleg, ha egy nagyobb gyűjteményről van szó – rendkívül költséges lehet. Érdemes körültekintően eljárni a kérdésben, hogy a lehető legköltséghatékonyabban történjen a tartalom más nyelvekre történő átültetése. A költségek minimalizálása érdekében önkéntes fordítókat és fordító szakos hallgatókat is alkalmazhatunk. Az önkéntes fordítás eléggé elterjedt tevékenység – hazánkban is. Csupán meg kell találni azokat a fórumokat, ahol elérhetünk lelkes önkénteseket. A hallgatók elérése érdekében javasolt kapcsolatok kiépítése és fenntartása olyan egyetemekkel, melyek fordítókat képeznek. Az együttműködés mindkét fél számára gyümölcsöző lehet. A fordító szakos hallgatók kapnak fordítandó anyagot az óráikhoz, a szakdolgozatukhoz, vagy a szakmai gyakorlatukat is teljesíthetik az adott intézménynél. Az intézmény pedig megbízható fordításokat kaphat cserébe. Ezen kívül a gyűjtemény népszerűsítésére is alkalmas egy ilyen jellegű együttműködés, azaz kiváló marketingeszköz.

A minőség és a koherencia biztosítása érdekében fontos, hogy az intézmény ellássa a partnereit irányelvekkel, terminológiai adatbázissal és fordítómemóriával. Emellett pedig lektorok alkalmazása mindenképpen ajánlott, bár így sem biztos, hogy azonnali átnézésre lehetőség nyílik. Ilyenkor alternatív megoldás lehet a fordítások címkézése, amely esetben a felhasználó eldöntheti, hogy szeretné-e használni a még nem jóváhagyott fordításokat. Ha költségcsökkentésről van szó, sokakban felmerülhet a gépi fordítás gondolata, azonban a gépi fordítás esetében közel sem beszélhetünk olyan fejlettségi szintről, hogy helyettesíthetné az emberi munkát. Profi, tapasztalt fordítók alkalmazása esetén a leginkább biztosított a minőségi végeredmény, azonban egyben ez a legköltségesebb lehetőség is. Amennyiben ezt választjuk, dönthetünk amellett is, hogy belső fordítót alkalmazunk, illetve ki is szervezhetjük ezt a tevékenységet.

A minél több nyelven történő tartalomszolgáltatás egyértelműen javítja a gyűjtemény hozzáférhetőségét, és látogatásokat generál. Mielőtt egy adott tartalomszolgáltató arról döntene, hogy mely nyelvekre fordítsa le szolgáltatott tartalmait, érdemes áttanulmányozni a hasonló gyűjtemények eljárását, földrajzi látogatottsági adatait, valamint az említett EU-s felméréshez hasonló, nyelvekről szóló kutatásokat, mert nem feltétlen érdemes például olyan országok hivatalos nyelvére fordítani, amelyek lakóinak 90 százaléka beszél idegen nyelveket (pl. Hollandia, Dánia, Luxemburg).