Az ideális tartalomszolgáltatónak számos szempontnak kell megfelelnie. Jelen posztban három olyan területet tekintek át, amelyek egyrészt napjainkban kiemelt szerepet kell hogy kapjanak, másrészt gyakran okoznak problémát a szolgáltatóknak: a kommunikáció, a digitális tartalomszolgáltatás és a nyílt hozzáférésű tartalmak.
Egy egyetemi könyvtár számára, különös tekintettel az olyan könyvtárakra, amelyek igencsak specializált szakgyűjteményekkel rendelkeznek, rendszerint komoly kihívás az olvasók tájékoztatása a gyűjteménnyel és annak használatával kapcsolatban. Éppen ezért hatványozottan fontos a hatékony, valós idejű kommunikációs csatornák kiépítése a szolgáltató és a felhasználók között. Éppen ezért alkalmaz ma már számos külföldi és hazai könyvtár is online chat funkciót, amelynek segítségével a felhasználók közvetlenül a szakemberektől kaphatnak tájékoztatást. A chat funkció egyesíti a személyes kommunikáció és az online kommunikáció számos előnyét. Az ideális információáramlást segíti elő ezen felül a közösségi média integrációja, amely mára bevett szokás könyvtárak számára is, noha gyakran nem megfelelően alkalmazzák. Releváns tartalmak, például események, az intézményt érintő fontosabb hírek megosztása közösségi média felületeken (pl. Facebook) hatékony módja lehet az érdeklődők tájékoztatásának, mivel az intézmény hivatalos honlapját a felhasználók csak egy-egy konkrét információ felkutatásának céljából látogatják meg, így a napi hírek elkerülhetik a figyelmüket.
Digitális tartalom
A digitális tartalmak arányának növelése szintén elengedhetetlen részét képzi a modern és hatékony tartalomszolgáltatásnak. Bár a hagyományos tartalmak digitalizációja idő- és munkaerő-igényes folyamat, a későbbiekben csökkentheti az intézmény dolgozóinak terheltségét és – különösen ritka anyagok digitalizációján keresztül – növelheti az egyidejűleg kiszolgálható olvasók számát. A digitális tartalmak ideális célba juttatását két frontról szükséges megközelíteni. Egyrészt a szerzői jogvédelem alatt nem álló tartalmak terjesztéséhez könnyen kezelhető online felületre van szükség. Itt különösen fontos, hogy a keresési és böngészési funkciók megfelelő szűrési feltételeket is tartalmazzanak, felgyorsítva a keresési folyamatot és csökkentve az adatforgalmat. A szerzői jogvédelem miatt online közzé nem tehető tartalmak elérhetőségének biztosításáért fontos, hogy az intézmény megfelelő mennyiségű számítógépet bocsásson a felhasználók rendelkezésére, illetve, hogy a kérdéses tartalmakat a felhasználók saját eszközeikről is elérhessék az intézmény zárt belső hálózatán keresztül. Ennek megvalósítására kiváló példa az Izraeli Nemzeti Könyvtár, amely egyben a Jeruzsálemi Héber Egyetem könyvtáraként is szolgál. A könyvtár jelentős digitális gyűjteménnyel bír, melynek egyes részeit, például a digitalizált napilapokat, folyóiratokat bárki könnyedén dátum alapján kikeresheti az adatbázisban otthonról, míg a jogvédett tartalmakat, úgymint a zenéket, a könyvtár területén bárki elérheti akár a könyvtári számítógépeken, akár a zárt WiFi hálózatra csatlakozva saját eszközéről.
Nyílt hozzáférésű tartalmak
Az előző pontokhoz szorosan kapcsolódik a nyílt hozzáférésű tartalmak megosztása és ellenőrzése. Legyen szó akár szakfolyóiratokról, adatbázisokról, tankönyvekről vagy irodalmi művekről, a nyílt hozzáférésű tartalmak aránya folyamatosan növekszik és bár azok elérésére gyakran számos lehetőség adatik az érdeklődők számára, de szakértői segítséget a könyvtárakban kaphatnak. Éppen ezért az ideális egyetemi tartalomszolgáltató számára fontos, hogy szakemberei által ellenőrzött nyílt tartalmakat szolgáltasson, kiszűrve az alacsonyabb minőségű tartalmakat és garantálva, hogy csak jogtiszta tartalmak közül válogathatnak az olvasók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése