Technológiai és megvalósítási szempontok

Mielőtt a tartalomszolgáltató valami nagy dologba vágna, hogy komplett honlapot hozzon létre mindenféle funkciókkal és extrákkal, először jól át kell gondolnia a dolgokat. Ugyanis bármennyire is büszkék lehetünk a kész műre, megvan az a veszélye, hogy a kutya se kíváncsi rá, illetve a felhasználók elégedetlenek. Ezért a tervezési szakaszban elő kell állni valamilyen prototípussal, mondjuk egy kezdetleges honlappal, amit felmuthathatunk a közönségnek kipróbálásra és a visszajelzésük alapján fejlesztjük ki a végleges honlapot. A minimálisan működőképes termék egyszerű, statikus HTML weboldalból állhat előre generált sémával, vagy az általunk készített dizájnnal. A honlapszerkesztés során beépíthetünk különféle ingyenes pluginokat is, hogy ne legyen túlságosan nagy erőfeszítés részünkről. Esetleg használhatunk még web 2.0 alapú ingyenes tartalomszolgáltatót, mint pl. a Google Bloggere. A lényeg az, hogy tudja a közönség, nagyjából hogy néz majd ki a szolgáltatásunk. Létezik még olyan megoldás is, hogy videó formájában bemutatást tartunk, hogy hogy néz majd ki a végleges tartalomszolgáltató honlapja. Ez egyfajta szimulált program lenne, amely mögött nincs nagy programozói, weblapszerkesztői munka, erőkifejtés, illetve elvesztegetett idő. Kép és videoszerkesztővel animációt hozunk létre, azt lerendereljük egy videofájlba és a közönségnek prezentáljuk, végül pedig megállapíthatjuk, hogy mennyire tetszet nekik. Szóval kitüntetett figyelmet kell szentelnünk a potenciális ügyfelek felé, és ki kell elégíteni az igényeiket. Kezdetben ne csináljunk nagy dolgot, hanem kis dologgal induljunk, tehát kevés funkcióval mutatkozzunk be, majd idővel fokozatosan egyre nagyobb léptékkel haladjunk előre.
Ha már belevághatunk a tényleges honlapszerkesztésbe, akkor érdemes web 2.0 alapú dinamikus tartalomszolgáltatást létrehozni, amelyben maga a közönség is aktívan tud tevékenykedni, amellett, hogy mi hasznos információkat megoszthatunk benne. Legyen lehetőség a bejelentkezésre, akár a szolgáltatásba történő regisztráció, akár a Facebook vagy a Google fiókon keresztül. A kommentelésen kívül címkézhetnek, üzenhetnek és megoszthatnak tartalmakat más közösségi platformokon jó, ha maguk is tudnak tartalmat generálni, avagy a honlapunkon belül cikkeket létrehozni, szerkeszteni, megosztani, továbbá képeket és videókat is beágyazni. A lényeg az, hogy a témánkba vágó dolgok legyenek. Kompatibilis legyen az olyan nagy közösségi szolgáltatásokkal, mint pl. Facebook, Google+, Twitter és YouTube, ahol nagyon sok felhasználó van jelen, és így nagy valószínűséggel sok embert nyerhetünk meg a tartalomszolgáltatásunkhoz. A tartalomszolgáltatásunk jelen legyen az ilyen oldalakon is, tehát a saját honlapunkon kívül rendelkezzen még Facebook oldallal is. Az is nagyon fontos, hogy minél kevesebb pénzt költsünk a marketingre, mert ha olyan jó a tartalomszolgáltatásunk, akkor még virálisan is terjedhet, tehát maguk a felhasználók egymás között terjeszthetik. Az intenzív marketingkampány sajnos csak ideiglenes megoldás, egy időre megfoghatja a nagy tömeget, de aztán gyorsan elfelejtik. A lényeg az, hogy hónapról-hónapra növekvő látogatottságot érjünk el. Ennek eléréséhez a korábban megtárgyalt igényfelmérés szükséges, így a felhasználók számára megfelelő termékkel vagy szolgáltatással nagy dolgot érhetünk el.

A fejlesztés során mindig figyeljünk a közönség reakciójára. Van hogy mi hasznosnak találunk egy bizonyos funkciót, ami senkinek sem kell, és olyan is van, hogy mindenkinek szüksége van olyanra, amiről még álmodni sem mertünk volna. Biztosítsuk némi kapcsolattartást a tartalomszolgáltatók, fejlesztők, illetve segítő munkatárs felé. Ugyanis a felhasználóknak lehetnek olyan problémái, amik során sérül a személyiségi joga, és ennek megfelelő segítségre vagy szakemberre lehet szükség. Valós idejű üzenetváltást, magyarán chatelést is lehetővé kell tenni, és meg kell teremteni az anonimitást is, ha szükséges. Akkor se csodálkozzunk amiatt, hogy nem a privátszférájuk megsértése okán fordulnak hozzánk, hanem egészen más okból, mint pl. megkísérli az öngyilkosságot, egyedül van, a gyermekét csúfolják-bántják, anyagi gondjai vannak, alkoholista, kábítószerezik és segítségre van szüksége. Tehát előfordulhat egészen más célcsoport megjelenése, amire nem is számítottunk, de ne zárkózzunk el ezk elől se. Szóval a megszerzett tapasztalatunk alapján kell kialakítanunk a tartalomszolgáltatásunkat, és ennek megfelelő szakembereket kell foglalkoztatnunk, hogy rendesen működjünk és segítsünk másoknak, ha kell. Az is lehetséges, hogy a közönségnek nincs szüksége tartalommegosztási funkcióra, hanem valamilyen lelki segélyvonalra, mint pl. telefonálás, e-mailezés, chatelés. Annak megfelelő kezelőfelületet kell szerkeszteni, programozni.

Ha már nagy látogatottságot sikerült elérnünk, akkor a reklámozási lehetőséget érdemes beépíteni a tartalomszolgáltatásunkba, ami által bevételre tehetünk szert és ezt a forrást felhasználhatkuk még több felhasználó megszerzésére és további informatikus munkatársak felvételére, akik tovább csiszolgatják a honlapunkat. Még ha véglegesnek is tűnik a termékünk, akkor se feledkezzünk meg semmiképp az emberekről, továbbra is figyeljük, milyen igényeik, panaszaik vannak és ennek megfelelően folyamatosan formáljuk a szolgáltatásunkat, pakoljunk bele olyan funkciókat, amelyek szükségesek, és vessük el, ami nem kell.