Gyógyulás képeken át: Vizuális művek a biblioterápiában

A biblioterápia hatása a gyógyításban régóta ismert, hiszen a szavak és a belőlük létrejövő különböző történetek már hosszú ideje segítik az embereket az általuk átélt nehéz élethelyzetek, problémák feldolgozásában, a megelőzésben és az önismeretük elmélyítésében. Eredetileg főként a szépirodalom, a regények és a versek jelentették a folyamat alapját, ám a kultúra és az olvasási szokások folyamatos változását látva, felmerülhet bennünk a kérdés: Vajon a gyógyító olvasásnak kizárólag a klasszikus szövegközpontú művekre kellene-e korlátozódnia?

A válasz egyértelműen nem. Bár a terápiás célú olvasás kiterjesztése nem új keletű, a vizuális művek szakmai felhasználása – mint ahogy azt a Graphic Medicine mozgalom és a különböző nemzetközi kutatások is alátámasztják – az utóbbi években él meg valódi fellendülést és szakmai elismerést. Ez bizonyítja, hogy a vizuális művek is képesek hasonló mélységű érzelmi bevonódást és önismereti folyamatokat elindítani, mint a hagyományos irodalom.

A projekt célja

Ennek a tervezett tartalomszolgáltatási projektnek a célja, hogy feltárja, miként válhatnak a vizuális művek, mint a manga, a manhwa, a manhua és a kortárs képregények a gyógyítás, pontosabban a biblioterápia hatékony eszközeivé. Emellett pedig, hogy összegyűjtsön egy olyan különálló gyűjteményt, ahol a különböző, erre a célra felhasználható vizuális művek problématípusok (pl.: gyász, önazonosság, szorongás) szerint kereshetők lesznek, ezt kiegészítve a szakma által beküldött és a gyűjtemény kurátorai által elfogadott terápiás óratervezetekkel. Ezáltal segítve és meggyorsítva a köztük való eligazodást és az eziránt érdeklődők, valamint a különböző szakemberek munkáját a megfelelő terápiás olvasmányok megtalálásában.

A vizuális művek és a bennük rejlő lehetőségek

A mangák és más vizuális művek egy sajátos hibrid műfajt képviselnek, ahol a szöveg és a kép együtt, egymást erősítve hoznak létre mély érzelmi és kognitív hatást az olvasókban. Az ezen művekben rejlő lehetőségek a gyógyításra nézve is sokrétűek lehetnek, hiszen:

• 
  Egy jól megrajzolt arckifejezés, egy testtartás, egy panelkompozíció intuitívabban és gyorsabban közvetíti az érzelmeket, mint egy hosszú, szöveges leírás. Ez különösen segíthet azoknak, akik nehezen tudják szavakba önteni saját érzéseiket, és nyitottabbak a vizuális ingerekre.
• A mai generációk számára nagyrészt a vizuális történetek jelentik az olvasást. Számukra egy webtoon, egy manga vagy egy manhwa karaktere, mint például a Who Made Me a Princess vagy a Your Letter szereplői, gyakran sokkal közvetlenebb azonosulási felületet kínálnak, mint egy szépirodalmi mű hősei. Ezzel a módszerrel áthidalhatók a fiatalok körében gyakran előforduló „nem szeretek olvasni” vagy „a könyvek unalmasak” típusú akadályok is, és ezáltal a gyógyulás egyik fontos alappillére, a szándék és a motiváció a változásra is könnyebben létrejöhet.
• A vizuális történetek gyakran komplex, érzelmi fejlődést, önazonosság-keresést, családi traumákat vagy megküzdést mutatnak be. A képi megjelenítés révén az olvasó nemcsak értelmezi, hanem látja és átéli a karakter érzelmi fejlődését, útját, ami katalizátorként működhet az olvasó saját önreflexiós folyamatában is.

Miért indokolt és hiánypótló ez a gyűjtemény?

A gyűjtemény létjogosultsága és indokoltsága, egyrészt abban áll, hogy módszertani bővítést jelenthet a különböző szakemberek, mint biblioterapeuták, könyvtárosok, pedagógusok és pszichológusok számára és megmutatja, hogyan lehet a vizuális műveket tudatosan beépíteni foglalkozásokba, könyvtári gyűjteményekbe vagy oktatási anyagokba. Másrészt, a vizuális médiumok bevonásával olyan fiatal felnőtt és tinédzser rétegek is megszólíthatóvá válnak, akiket a hagyományos irodalomterápiás eszközök nem feltétlenül érnek el. Végül, de nem utolsó sorban, megemlítendő a hazai tekintetben vett szakirodalmi hiányosság, ugyanis magyar nyelven gyakorlatilag szinte hiányzik az a tartalom, amely tudatosan, elméleti háttérrel és gyakorlati példákkal foglalkozik a vizuális művek biblioterápiás célokra való felhasználásával. Ez a gyűjtemény tehát ezen a területen kívánja betölteni ezt a fennálló hiányt.

Célközönség

A célközönségünk elsősorban: könyvtárosok, pedagógusok, biblioterapeuták, segítő szakemberek, valamint minden olyan vizuális kultúra iránt érdeklődő olvasó, aki hisz a történetek gyógyító erejében, hiszen ez a projekt arról szólna, hogy a vizuális művekben rejlő lehetőségekkel új utakat nyithassunk az olvasás és az önismeret területén.