Kortárs magyar irodalom 2.

A kortárs irodalom terjesztésére szolgáló felületek az Internet megjelenése előtti időkben meglehetősen változatosak voltak. Az 50-es években az elsődleges szerepet a nyomtatott sajtó, illetve a különböző irodalmi társaságok töltötték be; ezeket a későbbiekben a rádió és a televízió nyújtotta lehetőségek egészítették ki.

A szocializmus idején a kiadók, a könyvkereskedelem és a folyóiratok majdnem teljesen állami kézben voltak. A cenzúra bevezetése miatt bizonyos tartalmak és szerzők egyáltalán nem kaptak lehetőséget a megjelenésre. Az irodalmi élet ennek ellenére igen élénk volt: a fővárosban és vidéken számos irodalmi folyóirat jelent meg, melyekben többek között sok fiatal kortárs szerző munkái is helyet kaptak. A tartalmak szűrése csak a 60-as évek végén lazult, mikor néhány kiadó már saját hálózatában terjeszthette kiadványait.

A rendszerváltás után hatalmas mennyiségű, az előző érában tilalmasnak számító irodalom került publikálásra, amelyre jelentős kereslet is volt; ennek következtében sorra alakultak az új kiadók, és a folyóiratok választéka is nagymértékben bővült. A piacon megjelentek az első magánkiadású kötetek. Ezt az időszakot pár év elteltével rohamos hanyatlás követte: a 90-es évek közepére a nagy állami vállalatok csődbe mentek, illetve számos kiadót és könyvterjesztő vállalatot is be kellett zárni; egész falvak, sőt városok maradtak könyvesboltok nélkül. A kormány könyvkiadást segítő kulturális alapok létrehozásával igyekezett a helyzeten javítani, ez azonban nem jelentett tartós megoldást a kialakult válsághelyzetre. A 2000-es évek elejére néhány nagy könyvkiadó és könyvterjesztő hálózat vette át az uralmat, melyek napjainkra egyre inkább veszteségesnek mutatkoznak.

Szemle 2014. ősz/tél

Bonn, M.: Tooling up : scholarly communication education and training.

 [Felkészülés a tudományos kommunikáció oktatására]

 In: College & Research Libraries, 2014. Vol. 75. No. 3., pp.132-135.

 Ref.: Gáspár Anita
Breeding, M.: Digital Archiving in the Age of Cloud Computing
 [Digitális archiválás a felhő rendszerek korában]

 In: Computers & Libraries, March 2013, Vol.33., No.8., pp. 23-26.

 Ref.: Ferencz Gáborné Zsuzsa
Tang, Y., & Tseng, H.W.: Distance Students' Attitude toward Library Help Seeking
 [Távoktatásban részt vevő hallgatók hozzáállása a könyvtári segítségkéréshez]

 In: The Journal of Academic Librarianship, May 2014, Vol. 40, No. 3-4, pp. 307-312.

  Ref.: Böhm Karolina
Allen, Ethan J. &  Weber, Roberta K.: The Library and the Web: Graduate Students’ Selection of Open Access Journals for Empirical Literature Searches

 [A könyvtár és az internet: Mesterszakos hallgatók nyílt hozzáférésű folyóirat és empirikus irodalom keresései]

 In: Journal of Web Librarianship, July 2014, Vol. 8, No. 3, pp. 243-262.

 Ref.: Böhm Karolina

Glasser, Sarah: Providing perpetual access : results of a survey
 [A folyamatos hozzáférés szolgáltatása]

 In: Library Resources & Technical Services 2014, Vol. 58., No. 3., pp. 144-152.

 Ref.: Darabosné Maczkó Beáta

Gore, H.: Massive Open Online Courses (MOOCs) and Their Impact on Academic Library Services: Exploring the Issues and Challenges.
 [Tömeges nyílt online kurzusok (MOOC) és azok a könyvtári szolgáltatásokra gyakorolt hatása: Új problémák és kihívások]

 In: New Review of Academic Librarianship, February 2014, Vol. 20, No. 1, pp. 4-28.

 Ref.: Böhm Karolina
Hu, D., Luo, A., & Liu, H.: Open Access in China and its Effect on Academic Libraries.

 [Nyilt hozzáférés Kínában és annak hatása a felsőoktatásban]

 In: The Journal of Academic Librarianship, (2013). 39(1), 110-112.

 Ref.: Tampu Ferenc
McDermott, Irene E.: Show, don’t tell : data visualisation for libraries
 [Mutasd, ne mondd!]

 In: Online searcher 2014, Vol. 38., No. 4., pp.35-37.

 Ref.:  Darabosné Maczkó Beáta
Kelley, K., Leatherman, C.C., Rinna, G.: Is it Really Time to Replace Your ILS with a Next-Generation Option?
[Eljött-e az ideje, hogy lecserélje integrált könyvtári rendszerét egy modernebb megoldásra?]

 In: Computers & Libraries, October 2013, Vol.33., No.8., pp. 11-15.

 Ref.: Ferencz Gáborné Zsuzsa
Kluzek, M.: A practical guide to e-journal and e-book supply – a UK perspective.
[Gyakorlati kalauz e-folyóiratok és e-könyvek szolgáltatásához: egy brit példa]

 In: Interlending & Document Supply, 2014. Vol. 42. No. 1., pp.13–15.

 Ref.: Gáspár Anita
Más-Bleda, A. [et al.]: Successful researchers publicizing research online : an outlink analysis of European highly cited scientists' personal websites.
 [A sikeres kutatók online népszerűsítik eredményeiket: gyakran idézett európai tudósok egyéni honlapjainak elemzése.]

 In: Journal of Documentation, 2014. Vol. 70. No. 1., pp. 148-172.

 Ref.: Gáspár Anita
Moyer, J.E., Thiele, J.: E-books and readers in public libraries: literature review and case study.

 [E-könyvek és e-olvasók a nyilvános könyvtárakban: irodalmi áttekintés és esettanulmány]
 In: New Library World, 2012, Vol. 113, No. 5-6., pp. 262-269.

 Ref.: Ferencz Gáborné Zsuzsa
Pekka Olsbo: Does openness and open access policy relate to the success of universities?
 [A nyitottság és a nyílt hozzáférés összefüggésben van az egyetemek sikerével?]

 In: Information Services & Use, 2013, Vol. 33., pp. 87-91.

 Ref.: Darabosné Maczkó Beáta

Van Duinkerken, W., & Kaspar, W. A.: Talking to Ourselves: Librarians' Responsibility to the Public.

 [Beszéljünk magunkról: könyvtárak felelősége a közösség iránt]

 In:  The Journal of Academic Librarianship, (2013). 39(5), 369-370. 

 Ref.: Tampu Ferenc

Milyen lehetőségeket rejt magában az OR-ZSE könyvtára? 2.

Minden kezdet nehéz…

Kezdetben - az internet elterjedése előtt - még elég körülményes volt a zsidóság megismeréséről való informálódás. Bár az érdeklődés megvolt, de az ehhez szükséges infrastruktúra kialakulása még váratott magára az 1990-es évekig. A rendszerváltás után bekövetkező társadalmi változások és a vallásos élet felpezsdülésének hatására a magyarországi zsidóság reneszánszáról beszélhetünk már. A rendszerváltás lehetővé tette a zsidóság szabad megélését és hatására felélénkült a zsidó közösségi élet. Egyre több zsidó kezdett a zsidó vallás, hagyomány és kultúra iránt érdeklődni. 1989-90-től volt egy felívelő szakasz, amikor kuriózum volt a zsidó kultúra, mint minden olyan kezdeményezés, ami épp tabu volt a diktatúra idején. Különböző zsidó kiadványok jelentek meg, folyóiratok indultak el. Megnövekedett az érdeklődés az örökségvédelem két legfontosabb intézménye, a Magyar Zsidó Múzeum és a Magyar Zsidó Levéltár iránt is.

Szakácskönyvtár 2.

Honlapom témája mindig időszerű volt és az is lesz, amíg az emberiség enni és főzni fog. Az internet világa előtt a régi és új szakácskönyvekről szóbeszéd útján értesültünk, és a periodikákban jelentek meg leginkább hírek, kritikák velük kapcsolatosan: napi-, heti és havi lapok könyvajánló és főzős rovataiban. A téma jelen volt az országos és a szűkebb helyi sajtóban egyaránt. Ez az utóbbi két évtizedben visszaszorult, köszönhetően az internetnek és a televíziónak, ahonnan a sütni-főzni szeretők gyorsan  és könnyedén rengeteg recepthez, konyhai fortélyhoz juthatnak hozzá. Talán túl bő is a választék, és ki tudja mennyire hitelesek egy felmerült problémára adott válaszok pl. a hurka sütése ügyében. A szakácskönyvek bemutatása ma a tematikus médiában jelenik meg legfőképp: televíziós csatornán, folyóiratokban, és az internetes gasztroblogokon, hírportálok gasztro rovatában, kritikusok lapjain, könyves oldalakon - leggyakrabban a felkapott sztárséfek, gasztrobloggerek és más hírességek könyveit mutatva be.

Egy irigylendő könyvtár eredete

A Columbiai Egyetem új könyvtára, a Tudomány és Mérnöki Könyvtár a legújabb példája annak, hogy egy könyvtár hogyan támogatja a tudományos kutatást és tanulást. Az új épület egy meglévő földszintes házra épülve tökéletesen megfelel céljainak.

Nyilt hozzáférés Kínában és annak hatása a felsőoktatásban

A Nyílt Hozzáférés a kínai felsőoktatási könyvtárak jövőjévé vált. A kormány támogatásával és a Nyílt Hozzáférés előrehaladtával egyre több felsőoktatási könyvtár kötelezi el magát Kínában a Nyílt Hozzáféréshez való csatlakozásra. A Nyílt Hozzáférés gyors fejlődése nemcsak a tradicionális tudományos kommunikáció modelljét változtatta meg és a tudományos információ szabad áramlását hozta el, hanem a felsőoktatási könyvtárak minden területén érezteti hatását beleértve az ő szerepüket, állományukat, technológiájukat és szolgáltatásaikat.

A Warhammer 40k mint antiutópia 2.

A warhammer 40.000 először egy terepasztalos stratégiai játék volt, melyet a Britt Games Workshop adott ki és Rick Priestley készített 1987-ben. Ez egy olyan játék, amiben két (vagy több) ember játszik egymás ellen egy terepasztalon, kis méretű figurákkal. Talán a sakkhoz lehet kicsit hasonlítani, csak itt nagyobb szerepet játszik a szerencse. A játékhoz szükséges figurákat darabokban, festetlenül lehet beszerezni, így mindenki a saját szája íze szerint dekorálhatja és állíthatja be a katonáit, járműveit.

Zeneíró programok 2.

Az internet előtt és a számítógépek előtt csak egyetlen módja volt a zeneírásnak: a zeneszerző leült az íróasztalához, elővett egy kottafüzetet és egy tollat, majd nekiállt leírni a fejében lévő dallamokat. S mint a “sima” írás esetében, a zeneírásnál is évszázadokon keresztül kellett így tennie a szerzőnek. A kotta beszerzése meg nem túl meglepő módon úgy történt, hogy az ember fogta magát és elment a zeneboltba, ahol megvette a kívánt mennyiségű kottafüzetet.

Börtönfilmek 2.

Webes környezetben a legrészletezőbb börtönfilm listát az IMDB adja. Természetesen más témájú filmekhez is ad elemző leírást a weboldal. Az IMDB-n különböző felhasználók top 10-es börtönfelsorolásait találhatjuk. A börtönfilmes lista bővül és persze a filmek rangsora is változik. 

A magyar oldalak közül a Filmmagazin és a Filmvilág, ahol érdemes keresni, de a Filmkatalógus is megér egy próbát. Habár utóbbi egy félig meddig fórumszerű weboldal és éppen ezért megvan az esélye annak, hogy az oda kommentelők tévednek, hiszen nem szakavatottak a témában. A port.hu, mely kritikákat is közöl és fórumot a felhasználóknak, jó példa erre.

Szakácskönyvtár 1.

 Rengeteg szakácskönyvvel találkozhatunk nap mint nap. Hihetetlen a kínálat a könyvkiadás ezen területén, mindig van valami trend, és folyamatosan jönnek az új szakácskönyvek a nyomdákból. A valós és virtuális könyvesboltokban órákat is eltölthetünk a keresgéléssel – lehet, hogy egyszerűbb lenne kikölcsönözni egy könyvtárból, és ha bevált, akkor megvenni! A BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár a Budapesti Corvinus Egyetem három budai karának könyvtára, melyek egyike az Élelmiszertudományi Kar. Ennek megfelelően kötelespéldányként nagyon sok szakácskönyvet kap a könyvtár, így szinte külön gyűjteményt alakíthatnánk ki a szakácskönyvekből. Erre az állományrészre irányítom a figyelmet blogommal, mivel nem csak felsőoktatási, hanem nyilvános könyvtárként is működünk. Kedvcsinálóként már meglévő és leendő látogatóink részére régi és új, elavult és trendi, hétköznapi és ünnepre való szakácskönyveket fogok bemutatni a könyvtár állományából. Megvizsgálom őket kívülről, belülről - hasznos-e, érthető-e, vagy „csak” szép, és jól esik olvasgatni -, és ha időm engedi főzök is belőle (környezetem örömére).

Darabosné Maczkó Beáta

/ További bejegyzések

Kortárs magyar irodalom 1.

Napjaink irodalma számos olyan kérdést vet fel, melyek teljes körű megválaszolására nem, vagy csak igen kevesen vállalkoztak. Ennek oka főleg az, hogy a kortárs irodalom arculata folyamatos változásban, átalakulásban van; jelenleg is rengeteg irányzat és elképzelés verseng egymással, melyek céljaikban és megjelenési formáikban gyakran igen ellentmondásosak. Talán nyugodtan mondhatjuk, hogy ezen a területen még semmi sincs kőbe vésve: az internetes és egyéb fórumokon,rendezvényeken, valamint irodalmi weboldalakon számos irodalmi csoport és személy teszi közzé munkásságát, illetve vitatkozik erről a nagyon is élő és változékony témáról. Az online és nyomtatásban megjelenő irodalmi folyóiratok számos pályázatot írnak ki, aminek következtében az irodalmi életben újabb és újabb nevek, stílusok, elképzelések jelennek meg.

Mit tekinthetük kortárs irodalomnak? Milyen vélemények, irányzatok keverednek, ütköznek? Milyen társadalmi jelenségek, váktozások, külső hatások idézték elő mai arculatát? Kik azok a szerzők, akik munkásságát irányadónak tekinthetjük? Milyen lehetőségei vannak egy amatőr alkotónak az érvényesülésre? Alkothatunk-e objektív ítéletet saját korunk irodalmáról, és ha igen, milyen támpontjaink vannak?

Román koncepciók a moldvai csángó-magyarokról a II. ezredfordulón

A moldvai csángómagyarokról nagyon sok kutatási eredmény született. Főleg az utóbbi évtizedekben egyre többen éreztek történelmi felelőséget az iránt, hogy a szorványban élő magyarságot fel kell karolni, meg kell menteni, múltjukról, kultúrájukról beszélni, írni, terjeszteni kell. A témát főleg a magyarság szempontjából, szemszögéből közelítették meg. Azonban ez egyoldalúnak tünhet, hiszen a többnyire asszimilált moldvai magyarság múltjára ma már egyre hangsúlyozottabban igényt tart a román fél is. A múlt század második felében kidolgozták “mesterséges” román eredetelméletüket, melyben belekapaszkodva történészek, újságírók, közéleti személyiségek stb. próbálják bizonyítani eme kis népcsoport román gyökereit, eredetét, kultúráját.

Szerzői jog és könyvtár 2.

A szerzői jog nem tartozik azon témák közé, amelyet különösebben nagy érdeklődés övezett volna az Internet előtti időkben. Természetesen foglalkoztak vele jó néhányan: az Artisjus szakemberei, kiadók, rádiók, mindazok, akik művészeket menedzseltek és természetesen akadtak szakjogászok is. Mégis, mindez meglehetősen távol esett a mindennapoktól.

A könyvtárakban sem volt kiemelt téma a szerzői jog, hiszen a könyvtár a megvásárolt könyvvel a törvény értelmében azt tehetett, amit akart, számtalanszor kölcsönözhette, bármeddig állományban tarthatta vagy éppen kiselejtezhette. Másolásra nem igazán volt mód, senkinek nem jutott volna eszébe kézzel másolgatni egy könyvet, sőt még az oldalak lefotózásának lehetősége sem hozott lázba senkit.

A szerzői joggal kapcsolatos irodalom ezért főleg a szakkönyvekre korlátozódott. A vonatkozó törvényeket a jogi anyagok tartalmazták, a médiában csak akkor jelent meg ez a téma, ha éppen valami botrány volt körülötte.

Milyen lehetőségeket rejt magában az OR-ZSE könyvtára?

Szubjektív válogatás a könyvtár folyóirataiból, könyveiből, kiadványaiból.

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) könyvtárához naponta fordulnak olyan kérdésekkel a zsidó kultúra iránt érdeklődő olvasók, kutatók, de igen gyakran az egyetem hallgatói is, hogy milyen érdekességeket, kutatási lehetőségeket rejt magában a könyvtár, vagy hogy milyen irodalmakat, újdonságokat, érdekességeket tud ajánlani valamely adott témához. Az is gyakori, hogy külföldön élő magyarok keresik fel a könyvtárat azért, mert itt-ott hallottak már egyedi és gazdag gyűjteményéről, és arról hogy vannak olyan könyveink, nyomtatványaink, illetve folyóirat ritkaságaink, amik a világon csak itt elérhetők fel. Sokan azért jönnek, hogy felkutassák a zsidó gyökereiket, szülőhelyük és családjuk történetét, illetve hogy a zsidó kultúrával ismerkedjenek zsidóként vagy nem zsidóként. Gyakran fordulnak az OR-ZSE könyvtárához a különböző egyetemeken tanuló vagy oktató kutatatók is, akik különböző szakirodalmakat keresnek szakdolgozatukhoz, disszertációjukhoz, illetve a zsidó zenével, művészettel, történelemmel, holokauszttal foglalkozó előadásaikhoz, cikkeikhez. A könyvtárban minden ehhez szükséges anyag megtalálható, s ezért kiváló forrást, illetve kiindulópontot nyújthat az olvasóknak, látogatóknak az őket érdeklő területeken.

Földtan gyerekeknek 1.

Egyre kevesebben érdeklődnek a természettudományok iránt. A Magyar Tudományos Akadémia és a felsőoktatási intézmények törekvései, hogy különböző programokkal tájékoztassák és csábítsák a fiatalokat ezirányú továbbtanulásra.

A gyermekeknek a földtan  megismerése, megismertetése általában a középiskolában kezdődik és ezen belül a földrajz órán. Sokat számít, hogy mennyire ambíciózus a tanár. 

Megfigyelhető, hogy a családban akkor terelődik a figyelem a természettudományok felé, ha a szülő, nagyszülő is hasonló érdeklődésű, illetve valamilyen rokon szakmája van (pl. geofizikus, térképész, paleontológus, bányász, stb.). Ebben az esetben már  a gyermeket, akár 2 éves kortól viszik a múzeumokba, kirándulni a természetbe és barlangi túrákon vesznek részt.

A könyvtár és az internet

Az internetes adatbázisok és a szakirodalmi keresést segítő alkalmazások, mint például a Google Scholar, felbecsülhetetlen lehetőségeket nyújtanak a hallgatók számára, azonban bizonyos veszélyekkel is járnak, ugyanis általában nem teszik lehetővé a találatok szűrését a szakértői értékelések alapján, így nagyobb felelősséget helyeznek a hallgatókra, akiknek önállóan kell kiválogatniuk a megbízható publikációkat. Az elmúlt években a digitális, nyílt hozzáférésű publikáció eszköze egyre elfogadottabbá vált tudományos körökben: Coonin és Younce 2010-es felmérése azt találta, hogy az ilyen fajta publikációkat a természettumányok és a társadalomtudományok terén egyaránt a tudományos kommunikáció elfogadott eszközeként tartják számon.

Szerzői jog és könyvtár 1.

Könyvtárosként nap mint nap szembesülök azzal, hogy a szerzői jogok betartása és a könyvtár alapvető küldetése, az információ-megosztás sokszor ellentmondásos. Jó lenne, ha a kecske is jóllakhatna és a káposzta is megmaradhatna.

Talán a legnagyobb probléma ezen a területen az információhiány és az elnéző viselkedés. Sokan nem tudják, mi az, amit nem lenne szabad megengedni az olvasónak. Aligha várhatjuk el az olvasóktól, hogy szabálykövetőek legyenek, ha mi, könyvtárosok nem mutatunk példát.

Gyakorlati kalauz e-folyóiratok és e-könyvek szolgáltatásához: egy brit példa

Az e-folyóiratok és e-könyvek beszerzése igen költséges. A könyvtárak ezért szeretnének az e-forrásokat megosztani egymással könyvtárközi kölcsönzés és dokumentumszolgáltatás keretében. Az e-folyóiratok jól illeszkednek a hagyományos könyvtárközi kölcsönzési munkafolyamatokba. Licenceikben előfordul utalás a dokumentumszolgáltatás feltételeire, legtöbbször engedélyezve azt.

Tömeges nyílt online kurzusok (MOOC) és azok a könyvtári szolgáltatásokra gyakorolt hatása

A tömeges nyílt online kurzusok célja az ingyenes vagy olcsó oktatás biztosítása közösségi média vagy közösségi hálózatok felhasználásával. Először 2008-ban, a kanadai University of Manitoba-n jelentek meg, ahol blogok, wikik, fórumok és Facebook csoportok segítségével állítottak össze egy kurzust, amire több mint 2.200 hallgató iratkozott fel. A MOOC négy jellemzője által írható le: (i) nincsen korlátozva a regisztrációk száma, így az a 100.000-t is elérheti; (ii) az esetek többségében teljesen nyitott, nincsen előkövetelménye és ingyenesen hozzáférhető; (iii) teljes métrékben online, személyes részvételre nincsen szükség; és (iv) egy pedagógiailag megtervezett tanulási folyamatot foglal magában. A MOOC további jellemzője, hogy globálisan alkalmazható, mivel a tananyagok és az előadások elérhetősége nincsen egy adott időponthoz kötve, így egy adott kurzuson egyszerre vehetnek részt a világ legkülönbözőbb tájairól a hallgatók.

A sikeres kutatók online népszerűsítik eredményeiket: gyakran idézett európai tudósok egyéni honlapjainak elemzése

A tanulmány elsőként elemzi a gyakran idézett tudósok intézményi webes jelenlétének linkelési jellegzetességeit annak megállapítása végett, milyen webes forrásokat használnak a tudósok közleményeik elérhetőségének biztosítására.

1996 óta számos vizsgálatot végeztek a webes hivatkozások mérésére tudománymetriai szempontból.

Tudjuk, hogy minden tudós másképp használja az internetet. Barjak 2006-ban kimutatta, hogy csaknem egy évtizeddel ezelőtt, a fiatalabb tudósok többet használták az Internetet, mint az idősebb tudósok és a férfi tudósok nagyobb valószínűséggel volt saját weboldala, mint a női tudósoknak.

A tanulmány célja, hogy feltárja a gyakran idézett európai tudósok linkelési szokásait, mégpedig online publikációs listájuk és munkahelyi személyes weboldaluk alapján.

Felkészülés a tudományos kommunikáció oktatására

A szerző adjunktus az University of Illinois- Urbana Champaign’s Graduate School -on.

A tudományos kommunikációhoz kötődő kompetenciák iránt egyre nagyobb az igény, és a tudományos kommunikációban való jártasság alapvető fontosságú a  felsőoktatási könyvtárosoknál. Számos könyvtár keres szakértő munkatársakat, akik a tudományos kommunikációt segítő szolgáltatásokat tudnak nyújtani, ami egyúttal feltételezi, hogy jól beszélik a tudományos kommunikáció nyelvét, kezelni tudják az előtte álló kihívásokat és élni tudnak lehetőségeivel. Több területen járatos szakemberekre és specialistákra egyaránt szükség van. A specialisták feladatkörébe tartozik kollégáik megismertetése a tudományos kommunikáció változásaival, ugyanakkor tanulnak is azoktól, akik e változásokra reagáló könyvtári programokat fejlesztenek ki.

Beszéljünk magunkról: könyvtárak felelősége a közösség iránt

Dewey filozófiájának lényege, hogy egy demokráciában az oktatási intézmények és a civil társadalom közösen felelős abban, hogy a tudomány eljusson a társadalom tagjaihoz. Az iskolák (akár magán, akár államiak) szociális intézményként kell működjenek úgy, hogy befolyásolni és előmozdítani tudják a társadalmi reformot. Kuh, George és Dewey filozófiája hangsúlyozza a hallgatók, az egyetemek és a társadalom viszonyának a fontosságát. Nem zárkozhatnak be elefántcsont tornyaikba sem a hallgatók, sem az egyetemek, mert akkor elveszítik befolyásukat és vezető szerepüket a tudomány közvetítésében.

Mégis az oktatási intézményeknek legtöbbször nincs kapcsolatuk a társadalommal, amikor csak a tudományra koncentrálnak a kutatás, oktatás és szolgáltatás fejlesztésére.

E-könyvek és e-olvasók a nyilvános könyvtárakban: irodalmi áttekintés és esettanulmány

A Kindle 2007-es piacra kerülése óta az e-olvasó tömegtermékké és a nyilvános könyvtárakban megkerülhetetlen tényezővé vált. A digitális kölcsönzés már nem lehetőség, hanem alapkövetelmény: nemcsak az e-könyvekre van igény, hanem az e-olvasókra is. Az e-olvasók ára drámaian csökkent, ez biztató trend, már csak azért is, mert sok könyvtárban ódzkodnak a drága és sérülékeny eszközök kölcsönzésétől.

Távoktatásban részt vevő hallgatók hozzáállása a könyvtári segítségkéréshez

A kutatás egy közepes méretű egyetem (Jacksonville State University) 220 távoktatásban részt vevő hallgatója között végzett internetes felmérést, amelyben azt kívánta kideríteni, hogy hogyan viszonyulnak a hallgatók a könyvtári segítségkéréshez. A segítségkérés folyamatába beletartozik a kezdeti döntés a segítségkérésről, a potenciális segítő(k) azonosítása, a kérdések megfogalmazása és továbbítása, illetve a kapott válaszok kiértékelése. A távoktatás fogalmát a Southern Association of Colleges and Schools Commission [Főiskolák és iskolák déli szervezetének bizottsága] definíciója alapján úgy határozták meg, mint „olyan formális oktatás, amelynek folyamán az oktatás (hallgatók és oktatók interakciója) többsége az egyes kurzusok alatt anélkül megy végbe, hogy az oktatók és a hallgatók ugyanazon a helyen lennének.”

Eljött-e az ideje, hogy lecserélje integrált könyvtári rendszerét egy modernebb megoldásra?

Érdemes-e a jól bevált integrált könyvtári rendszer helyett egy új, felhő alapú szolgáltatást bevezetni? A Western Michigan University (WMU) könyvtárosai erre a kérdésre keresték a választ, amikor egy széles körű közvélemény-kutatást készítettek, 77 könyvtár részvételével.
Az alapos kutatást indokolta, hogy a szakirodalomban kevés esettanulmány áll rendelkezésre, az új rendszerek szolgáltatói pedig érzékelhetően túldicsérik az árujukat.

Digitális archiválás a felhő rendszerek korában

A digitális információ sérülékeny. Miután egyre több adatot tárolunk ebben a formában, egyre nagyobb a kihívás, hogy ezeket hosszú távon is megőrizzük. Nagyobb cégeken belül az adatok megóvásáról gondoskodik az IT osztály, de azok az adatok, amelyek intézményi kereteken kívül keletkeznek, már nincsenek ilyen védelem alatt. Tény, hogy manapság már ritkábban mennek tönkre számítógépeink, de ez nem jelent tökéletes biztonságot. A váratlan eseményekre fel kell készülni, úgy, hogy adatainkat nem egy helyre mentjük el: célszerű két, földrajzilag elkülönített helyet választani. Ezt a felhő-szolgáltatások révén valósíthatjuk meg: ilyenek például a Dropbox, a SkyDrive és a Google Drive. A felhő-szolgáltatás azonban csak akkor érhető el, ha Internet-kapcsolattal rendelkezünk. Továbbá, a felhőben tárolt adatok sincsenek tökéletes biztonságban, nem elég csak oda menteni fontos anyagainkat.

Információbiztonsági kérdések a hagyományos médiában

Az internet megjelenése előtt egész mást jelentett az információbiztonság és az azzal kapcsolatban elkövetett jogsértés, mint manapság. Az emberek személyes adatai sokkal kevésbé voltak veszélyben. A legnagyobb veszélyt legfeljebb az jelentette, ha valakinek ellopták a személyes iratait, pl. a személyigazolványát, mert azzal vissza lehetett élni. Az ezzel kapcsolatos jogsértések közül a legsúlyosabb volt a ma is ismert okirathamisítás.

Az adatvédelem kérdésével kapcsolatban a személyes adatok a világháló előtt még csak az ezzel megbízott, megfelelő szintű illetékességgel rendelkező adatkezelők kezében voltak, és nagyon kicsi volt az esélye annak, hogy a kiszivárgás során a nagyközönség számára is elérhetővé válnak. Erre az egyik jó példa a kórházi "adatbázis", amikor papírkartotékokon tárolták a betegekről szóló információkat, mint például név, születési idő és hely, anyja neve, lakcím, betegsége. A magánszemélyek is általában papíralapú hordozókon tárolták a saját információkat, mint például a fényképeiket, amelyek meg tudtak maradni az otthon biztonságában, így nem fenyegetett az a veszély, hogy sérül a privátszférájuk. Amikor még nem volt mindennapos gyakorlat az internetezés, addig főleg az jelentette a problémát, hogy a különféle adathordozók kézről-kézre, illetve gépről-gépre jártak, hogy hozzá tudjanak az emberek férni az adatokhoz, viszont a rajtuk lévő vírusokkal meg is lehetett fertőzni a számítógépeket. Akkoriban leginkább a floppy, a CD és a winchester jelentette a legfontosabb adathordozót.

Börtönfilmek

A börtönfilmek témája nem igazán ritka, de nem is mondható annyira gyakori előfordulásúnak, mint a napjainkban vetített populáris filmek. Persze ettől még fel-felbukkan, de könyvalakban nem túl gyakori a börtönfilmekkel foglalkozó mű. Az Amazon felületén - mely tudvalevőleg szinte minden létező tudományágat, illetve műfajt képviselő mű olvasztótégelye - kutakodva találtam egy angol nyelvű könyvet a börtönfilmekről. Bruce Crowther Captured on film: the prison movie (fashion designers) című mű volt az, amit a prison film kulcsszót beütve találtam és ez is egy elavult, 1990-es kiadás. Úgy gondolom, hogy offline felületen periodikumok különkiadásában, esetleg tanulmányokban lehet találkozni gyakrabban ezzel a témával, de filmlexikonokban is, csak ezek a filmlexikonok nyilván nem kizárólag a börtönfilm termést reprezentálják, hanem minden más egyéb témájú filmet is és egy rövidebb vagy hosszabb időtartamra vonatkozóan.

Bejegyzések a témában.

Szandtner Dániel

Zöld könyvtárak

Manapság egyre több tanulmány és kutatás olvasható, amiben a tudományos élet szakemberei felhívják figyelmünket az ember okozta környezetkárosításra. Évről-évre vészjóslóbb eredményeket közölnek a károsodás mértékéről. Blogom célja elsősorban, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatos építkezésre és annak fontosságára a 21. században. Kezdetben tisztázom a fogalmakat és alapismereteket, majd olyan intézmények (főként könyvtárak) bemutatása következik, amelyeket valamilyen szempont alapján zöld intézménynek nevezünk. Szeretném, ha minden a téma után érdeklődő találhatna hasznos és új információt a blogon. Célom, hogy megismertessem az embereket a zöld könyvtárakkal, fenntartható fejlődéssel valamint a környezettudatosságról általában.

- Bejegyzések e témában

Minden, ami vámpír

Sok könyv jelent meg az ezredforduló első éveiben, melyek hősei a középkor rettegett vámpírjai, de más, emberibb tulajdonságokkal felruházva.

A könyvek nagy sikert arattak elsősorban a fiatal olvasók körében, nem egy közülük az eladási listák élére került. Például Alkonyat, Vámpírnaplók, True Blood, Vámpírakadémia. A nagy sikernek köszönhetően a filmipar is felfigyelt az új típusú vámpírokra, és rövid időn belül több könyv feldolgozásra került, akár sorozat formájában is.

Több internetes oldal létezik, amelyek külön-külön foglalkoznak egy-egy alkotással vagy esetleg a vámpír történetek egy csoportját mutatja be. A kutatásnak a célja, hogy minden, amit a vámpírokról és a róluk készült alkotásokról tudni érdemes egy helyen legyen megtalálható.

A téma nemcsak a rajongóknak szól, hanem a könyvtárosoknak, kutatóknak és mindazoknak, akik elkezdtek vagy már kicsit is érdeklődnek ez iránt.

Erasmus - Porto

A 28000 diákkal rendelkező Portoi Egyetem 13 karára minden évben rengeteg magyar diák érkezik. Sokan kalandvágyból jelentkeznek, vannak akik a nyelvtanulás miatt, de akadnak olyanok is, akik karrierlehetőséget látnak a tanulmányi programban és végleg szeretnének külföldön letelepedni. Bár kezdetben az egész Erasmus program egy „jó bulinak” tűnhet, akik felkészületlenül vágnak neki egy ismeretlen országnak, azokat könnyen érhetik kellemetlen meglepetések.
Ez fokozottan igaz Portugáliára, ahol nem minden az, aminek látszik… Bár rengeteg élménybeszámoló kering a neten, ahol egyaránt olvashatunk negatív és pozitív tapasztalatokról is, vannak dolgok, amikre nem lehet ezekből felkészülni. Olyan információkat fogok megosztani azokkal, akik hosszabb időt terveznek eltölteni Portoban, melyek segítségével már az utazás előtt képet kaphatnak az ottani életről.

Czeglédi Ádám

A vikingekről 1.

A mai világban is fontos, hogy tisztában legyenek az emberek a múlt eseményeivel, mivel ez alakította és mindmáig alakítja a jövőt. Már a X. század is tele van meghatározó dátumokkal és népekkel egyaránt. Az egyik leghírhedtebbek és legrettegettebbek a vikingek voltak. Skandináv származású kereskedő, hajós és harcos nép voltak, akik a VIII. és a XI. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Több névváltozatuk elterjedt: normann (mely északi embert jelent), rusz vagy varég.

Különböző területekre ma is hatással van művészetük, vallásuk és egyben kultúrájuk is, mert a világon számos helyet bejártak. Nevük hallatán elsőre mindenkinek a sárkányfejes hajók és a szavas sisak jut eszébe. Bár sajnos az utóbbi egy tévhit... a régészek sosem találtak arra leletet, hogy a vikingek hordtak volna ilyenfajta sisakokat.

A Warhammer 40k megjelenési formái és szerepe, mint antiutópia

A Warhammer 40.000 univerzuma egy rendkívül gazdag, gótikus stílusú fantasy sci-fi univerzum. Mivel ez az univerzum terepasztalos stratégiai játékként kezdte és a marketingre később se fektettek túl nagy hangsúlyt, ezért (bár mostanra már aránylag széles körben ismertté vált) sajnos az átlagemberek kis valószínűséggel fognak megismerkedni vele.

Pedig számtalan megjelenési formája van. A terepasztalos verzión kívül készült belőle többek között társas játék, kártya játék, asztali szerepjáték, animációs film, könyvek garmadája, számítógépes játékok (és most fut az Eternal Crusade alpha tesztje, ami egy Warhammer 40k MMORPG lesz) és még sokminden más.

Ez az univerzum egy antiutópia, mely magába foglalja bolygónk eddigi történelmének minden negatívumát, mint például a komisszárokat, a faji megkülömböztetést, a keresztes hadjáratokat és még számtalan mást. Így képes egy tükröt tartani az emberi faj elé és megmutatni, hogy mi mindent rontottunk el eddig. Éppen ezért érdekes, hogy ezt mely megjelenési formái tudják a lehető leghitelesebben visszaadni és, hogy ezeknek milyen hatásuk lehet az emberekre.

Jelnyelv-tanulás

Mi a jelnyelv? Van-e nemzetközi jelnyelv? Vannak-e a jelnyelvben nyelvjárások? Mi a daktil ábécé? Mi a fonomimikai ábécé? Mik azok az idiómák? Hol tanulhatod a jelnyelvet? Milyen szintjei vannak? Mennyibe kerül egy kurzus? Milyenek a tanórák? Milyen a jelnyelvvizsga? Milyen feladatokat kaptok? Milyen segédeszközöket használj a tanulásnál?
Társadalmunkban létezik a hallássérültek csoportja, akiknek/akikkel a hangzó nyelven történő kommunikáció komoly nehézségeket okoz. A jelnyelv segítségével megszűnnek azok az akadályok, amiket számos esetben diszkréten felrónak a hallók, amikor hallássérülttel kell kommunikálniuk: “Áh... Nem értem, amit mond, úgyhogy inkább nem is beszélek vele!...”, vagy ”Nem akartam már harmadjára is visszakérdezni, hogy mit mondott, úgyhogy inkább csak bólogattam!” A hallássérültekkel kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy alapvetően sokkal jobb kedélyű és közvetlenebb emberek, mint átlagos társaik, szeretnek társaságban lenni, és nagyobb arányban sportolnak, mint bármelyik másik társadalmi csoport – talán ezért sem szabad  megvonnunk magunkat ilyen egyéniségek megismerésétől.

Kortárs gyermekkönyv-kínálat

Napjainkban a gyermekkönyvek fontosak az olvasóvá nevelés megalapozásában. Nem mindegy, milyen típusú könyveken nőnek fel a kisgyermekek. A mi feladatunk, hogy olyan mesekönyveket adjunk a kezükbe, melyekből jó dolgokat tanulhatnak. Manapság sok az agresszív mese a televíziókban, melyek rossz hatással vannak a kisgyermekek fejlődésére. Gorombák, durvák, interaktívak lesznek tőlük. 

Ez a téma elsősorban a szülőket, testvéreket, óvónőket és pedagógusokat foglalkoztatja. Sajnos kevés az olyan weboldal, mely megfelelően összefoglalja azokat a mesekönyveket, melyeket érdemes a gyermekek kezébe adni vagy felolvasni nekik. Természetesen a kiadók reklámozzák kiadványaikat, arra ösztönözve, hogy náluk vásároljuk meg a könyveket, viszont fontos lenne, hogy legyenek olyan blogok, tematikusan felépített weboldalak, melyek nem haszonszerzésre törekszenek, hanem tanácsot, iránymutatást szeretnének adni.

Információbiztonsági kérdések a XXI. században

A 21. században érvényben lévő információbiztonsági kérdések különösen kritikusak a magánszféra és adatvédelem területén. Többek között fel kell hívni arra a figyelmet, hogy milyen kockázatok vannak a világhálón való megjelenés során, és hogyan kell védekezni a különféle veszélyek ellen.

Beszélni kell még az iskolai erőszakról, sextingről, cyberbullyingről és sok más virtuális világban történő negatív magatartási formákról is, amik napjaink súlyos problémáját jelentik, és az internet térhódítása következtében felerősödtek. Mindezek a jelenségek egyre nagyobb jelentőséget kapnak a mi világunkban, akár tudjuk róluk, akár nem, hiszen manapság a legmodernebb számítástechnikai eszközök és közösségi szolgáltatások használata nagy divatnak örvend elsősorban a fiatalok körében, és a digitális világ észrevétlenül beférkőzött mindannyiunk életébe. A lényeg az, hogy az emberek minél aktuálisabb és minél hasznosabb infókhoz nyerjenek hozzáférést, aminek a célja, hogy tájékozottak legyenek.

Mese krónika 1.

Az emberek a kezdetektől fogva figyelnek gyermekeikre. Óvni akarják őket, késleltetni felnövésüket, húzni az időt, hogy minél jobban felkészítsék a nagybetűs életre. Ennek a felkészítésnek az egyik legősibb formája a mesék mesélése. A mesék az idők folyamán változtak, formálódtak, átíródtak, aszerint, hogy a felnőttek hogyan gondolják helyesnek, szórakoztatónak, tanítónak. A mesék tanulságát nevelő célzattal használják, de a nevelési igények koronként változnak.
A változások visszaköszönnek a generációk változásában. A változás még több változást generál és a mesék változása, újraértelmezése szükségessé válik. Az újraértelmezések révén újradefiniáljuk magunkat, próbáljuk megérteni a körülöttünk lévő világot. Néha, azonban az újraértelmezés csak visszanyúlás az eredeti történethez. A sok változás alatt az emberek elfelejtik az eredeti mesét és az eredeti tanulságot, szükségessé válik az erre való emlékezés - egy új formában.

Pőcze Viktória

Az elemzés további bejegyzései

Zeneíró programok

A zeneíró programokat (angolul: scorewriter program/software) az emberek azon kis csoportja használja, amelynek kifejezett érdeklődési köre a zeneszerzés, ennek következtében egy nagyon kicsi csoportról beszélhetünk. Ám kijelenthető, hogy e kis közösség mégis hihetetlenül nagy hatással van az emberieségre, hisz az nap mint nap hallgatja az általuk írt zenéket.

Ezért érdemes lehet megtekinteni, illetve megismerni azokat a programokat, amelyekkel létrehozzák a műveiket. Ez természetesen nehéz feladat, és nemcsak azért, mert mára már rengeteg ilyen program van, hanem mert az emberek többsége nem ismeri ezek használatát, valamint a használatához szükséges zenei alapoknak sincsenek birtokában.

Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában - 2013/2014

Az ELTE BTK KITI és az ELTE Egyetemi Könyvtár közös kutatása.

Projektleírás, részletek

Projektvezető: Fodor János Ph.D.

A résztvevő hallgatók:
Ács Fanni; Aladics Anna; Berecz Katalin; Brém Zsuzsa; Dubniczky Zsolt; Dudarjev Vitalis; Eötvös Péter Mátyás; Földházi Melinda; Franczelné Bor Mária; Juhász Veronika; Keresztfalviné Ilyés Renáta; Kovács Klaudia; Krekk Zsanett; Lackó Soma; Lukoviczki Anna; Meleg Tímea; Misán Valéria; Nyujtó Imre; Orbán Zsófia; Pacsirta Szilvi; Palásti Gábor; Pegán Anita; Petics Mária; Piller Mónika; Simon Eszter; Smuta Regina; Szabó Dóra; Szabó Fruzsina; Szabó Katalin; Szarka Bea; Szigeti Bernadett; Szöllősy Gabriella; Tarr Zsófia; Török Júlia; Uri-Kovács József; Várkonyi Mária; Záhorszki Péter; Zalavári Noémi.

Eredmények:
A kutatás eredményeinek összefoglalása a TMT 2014. júliusi-augusztusi összevont számában jelent meg:

• Fodor János: A megosztó hivatás: Könyvtári jelenlét a Facebook közösségi oldalon 2013/2014-ben TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁS 61:(7-8) pp. 275-294. (2014)

kutatásiNapló 2014. tavasz/nyár

Kutatások

Bácsi Fanni Ágnes - térítéses könyvtári szolgáltatások:
 A térítéses szolgáltatások felmérése
 A beiratkozási díjat befolyásoló tényezők, és az azon felüli szolgáltatások díjszabása
 A zenei könyvtárak helye a könyvtári- és a törvényi szabályozás világában
Baliga Violetta Lilla - nemzeti könyvtárak digitalizálási projektjei:
 Digitalizálás Kelet-Európában
 Digitalizálás Skandináviában - Norvégia
 Digitalizálási startégia és gyakorlat - nemzetközi összegzés
Barton Dávid - infografika:
 Nyílt kezdeményezések hasznosítása - infografika
 Nyílt mozgalmak fejlődése - infografika
 Open access, open source és open data üzleti hasznosítása
Gujzer Zsuzsanna - finn könyvtárügy:
 Könyvtárépítészet Finnországban - tapasztalatok
 Zöldkönyvtár

Hegedűs Anita - nemzetiségi jogok:
 Érvényesülés a könyvtárakban
 Nemzeti és etnikai kisebbség = nemzetiség
 A nemzetiségek (kulturális) jogai
 A nemzetiségek könyvtári ellátása során felmerülő problémák
Jancsikity Erzsébet - olvasáskultúra a Monarchia-beli fürdőhelyeken:
 Olvasáskultúra a Monarchia-beli fürdőhelyeken
Kalmár Csilla - IFLA:
 Konferenciabeszámolók és ajánlók az osztályozás világából
 Az FBRB adatmodell
 Az FRAD és az FRSAD adatmodellek ismertetése
Peresztegi Krisztina - az olvasói elégedettség mérése:
 Aktuális helyzet a magyarországi könyvtárakban
 A könyvtárosok véleménye - tapasztalatok a segítőkészséget illetően
 Vizsgálati szokások könyvtártípusonként és régiónként
 Olvasói elégedettség mérés külföldön
Szakolczi Gabriella - porcelánfestés a weben:
 Információforrások áttekintése
 Porcelánfestés a videómegosztókon
 A porcelánfestés jelenléte a közösségi weben

Szemle 2014. tavasz/nyár

Ballard, Terry: Lost in the Cloud.
 [Elveszett a felhőben] / Szabó Katalin
Ballard, Terry: When Google take away
 [Amikor a Google elvesz] / Szabó Fruzsina
Boyd, Danah: It's complicated: the social lives of networked teens.
 [Tinik bonyolult szociális élete a neten] / Meleg Tímea
Carey, John: Before and After Networked Science.
[Tudományos diskurzus a hálózattudomány megjelenése előtt és után] / Krekk Zsanett
Coffman, Steve: So Now What? : The Future for Librarians.
 [Most mi lesz? A könyvtárosok jövője] / Kalmár Csilla
Chow, Anthony S. [et al.]: The Information Needs of Virtual Users: A study of Second Life Libraries.
 [Könyvtárak a Second Life világában] / Orbán Zsófia
Darling, Vicki: Reader developments in New Zealand Public Libraries.
 [Az olvasáskultúra fejlesztése az új-zélandi könyvtárakban] / Szakolczi Gabriella
Flaherty, Mary Grace: Consumer Health Information Provision in rural Public Libraries: A comparison of Two Library Systems.
 [Az egészségügyi online-offline tájékoztatási források és formák összehasonlítása az Amerikai Egyesült Államokban] / Laczkó Soma
Herther, Nancy K.: Goodreads : Social Media Meets Readers Advisory.
 [Online könyvajánlás és a Goodreads találkozása] / Földházi Melinda
Hughes-Hassel, Sandra: Multicultural Young Adult Literature as a Form of Counter-Storytelling.
 [A fiatal felnőttek multikulturális irodalma, mint niche elbeszélő irodalom] / Várkonyi Mária
Jaeger, Paul T.  - Bertot, John Carlo  - Gorham, Ursula: Wake Up the Nation: Public Libraries, Policy Making, and Political Discourse.
 [A közkönyvtárak és a politika kapcsolata az USA-ban] / Szabó Dóra
Justice, Laura M.; Piasta, Shayne B.; Capps, Janet L.; Levitt, Stephanie R.; Columbus Metropolitan: Library-Based Summer Reading Clubs: Who Participates and Why?

[Nyári könyvtári olvasóklubok – ki és miért csatlakozik?] / Bácsi Fanni Ágnes
Lipschultz, Dale: Gaming @ Your Library
 [A könyvtár, mint játéktér] / Peresztegi Krisztina
McBride Felter, Laura: Collecting, organizing and communicating medical information.
 [Az egészségügyi információ összegyűjtése, szervezése és kommunikációja.] / Brém Zsuzsanna
McDermott, Irene E.: Free Web-Based Apps for Libraries. 
 [Ingyenes, web-alapú programok - könyvtárak számára] / Hegedűs Anita
McDermott, Irene E.: Theater Websites and Apps.
[Színházi honlapok és mobil alkalmazások] / Jancsikity Erzsébet
McDermott, Irene E.: Trolls, Cyberbullies, and Other Offenders : Dealing With Antisocial Behaviour on the Internet.
Molnár Gábor Tamás: Világirodalom a modernség után. A kortárs elbeszélő irodalom oktatásához és értelmezéséhez. / Jancsikity Erzsébet [Trollok, cyber-szivatók és egyéb bűnösök - antiszociális viselkedés az interneten] / Peresztegi Krisztina
Nancy K. Herthe: Today’s self-publishing gold rush, complicates distribution channels.
 [A rohamosan terjedő saját kiadás összekuszálja a terjesztési csatornákat] / Palásti Gábor
Ojala, Marydee: Clues Concerning Harvard: Open or Closed for Business? 

 [Aggodalmak a Harvardon: Nyilvános vagy előfizetős adatbázis üzleti információk eléréséhez?] / Petics Mariann
Ostrowski, Carl: "The Choice of Books": Ainsworth Rand Spofford, the Ideology of Reading, and Literary.
 [Mely könyvet válassza az olvasó? - Olvasásfejlesztés a Kongresszusi Könyvtárban] / Szakolczi Gabriella
Polanka, Sue: Open Access Ebooks. 
 [Open access e-könyvek] / Barton Dávid
Rasmus, Daniel W.: Uncertainty and the Future of Libraries.
 [A könyvtári jövőkép bizonytalansága] / Smuta Regina
Sabelhaus, Linda; Cawley, Michelle: Searching for News Online: Challenging Traditional Methods. 

 [A hagyományos módszerek kihívásai.] / Bácsi Fanni Ágnes
Sharp, Crystal: Beyond Glamour 
[A glamúr mögött] / Gujzer Zsuzsanna
Skarstein, Vigdis Moe: The Bookshelf: digitisation and access to copyright items in Norway.
[Hozzáférés a szerzői jogokkal védett művekhez Norvégiában] / Baliga Violetta Lilla
Stock, Gary: News URLs Tell Their Own Stories.
 [Az új típusú URL-ek] / Kalmár Csilla
Takle, Marianne: The Norwegian National Digital Library. 
 [A Norvég Nemzeti Digitális Könyvtár] / Baliga Violetta Lilla
Thaler, Richard H. & Tucker, Will: Smarter information, smarter consumers. 
 [Okosabb információ, okosabb fogyasztók] / Barton Dávid
Thorhauge, Jens: Ein breites Spektrum – Das Konzept für die moderne Bibliothek in Deutschland und Dänemark.
 [A német és dán könyvtárak modern koncepciója] / Dubniczky Zsolt
Tonne, Ingjeborg – Phil, Joron: Literacy education, reading engagement, and library use in multilingual classes.
 [Írás-olvasásoktatás, olvasás iránti elkötelezettség és könyvtárhasználat a többnyelvű osztályokban] / Lukoviczki Anna
Witt, Steven:  Merchants of Light: The Paris Library School, Internationalism, and the Globalisation of a Profession 
 [A Párizsi Könyvtáros Iskola - Fény Európában] / Dudarjev Vitális
Williams, Shirley A. - Terras, Melissa M. -  Warwick, Claire: What do people study when they study Twitter? Classifying Twitter related academic papers.
[Mit vizsgálnak a kutatók, amikor a Twittert vizsgálják?] / Gujzer Zsuzsanna
Wleklinski, Joann M.: DonorSearch - A robust prospect research tool. 
 [DonorSearch – támogatás-kutató eszköz] / Hegedűs Anita

Bibliofil kötetek - Lipták Pál és a Békés Megyei Könyvtár

Papirusztekercs maradványok

Fitz József egyetemi könyvtáros 1930-ban azt írta, hogy a könyv nem más, mint az írás és a szöveget rögzítő anyag találkozása. Az idők folyamán mindig változott az anyag (hordozó) és az eljárás, amellyel az írás rögzítésre került. Ha a könyvek történetének kezdetére gondolunk, mindannyiunknak eszébe jutnak az anyagtáblák, a papirusztekercsek, a kínai babuszkötegkönyvek, vagy a pergamentekercsek és a kódexek.

Szavak a vásznon

Sokan idegenkednek attól, hogy az általuk olvasott történet, az elképzelt szereplők és helyszínek, valaki más fantáziája alapján öltsön testet egy filmben. A könyvadaptációk egy fontos élménytől fosztják meg a nézőket, mivel elveszik általuk a képzelet, a fantázia világa. A film maga a látvány, így nincs szükségünk az agyunk és a képzeletünk tornáztatására. De milyen hatással van ez ránk nézőkre, azokra, akik egyben olvasók is, és azokra, akik egyáltalán nem olvasnak?

"Ahová lépek, könyvtárterem"

A mozgókönyvtárak múltja évtizedekre nyúlik vissza, miközben célja nem változott. A dokumentumok felhasználókhoz való eljuttatásának módja viszont rendkívül színes képet mutat, ugyanis a megközelítés történhet: lovon, szamáron, elefánton, tevén, hajón, biciklin, buszon és villamoson is.

 

A világ első mozgókönyvtára 1905-ben indult útjára az Egyesült Államokban kétlovas szekéren, 2560 kötettel. Magyarországon ugyanakkor elsőként könyvárvillamosok indultak útnak Budapesten. Később a hazai viszonylatban lovas szekerekkel ellentétben szamarak segédkeztek a Fővárosi Könyvtár állatkerti kirendeltségén.

Témaelemzés - Nyitott könyvszekrények

Az utcákon, közösségi tereken itt-ott lehet látni egy szabadon használható szekrényt, ami könyvekkel van megpakolva. Erre a jelenségre nincs egységes megnevezés, alkalmazható a nyitott könyvespolc, könyvmegálló és könyvszekrény kifejezés. Talán mindegy, hogy hívjuk, de a lényeg, hogy ingyenes használatával szolgálja az olvasás népszerűsítését és a közösségi együttműködést. Blogomban arra törekedtem, hogy összegyűjtsem és jellemezzem egy oldalon a magyarországi helyeket, amivel egy ezzel a témával foglakozó gyűjtőoldalt kívántam létrehozni (eddig ugyanis ilyen nem létezett, a hiányt akartam pótolni). Hogy milyen lehetőségek rejlenek még ebben a blogban, hogyan lehet a használókat információkkal segíteni, a blog követésére ösztönözni, és esetleg rávenni a véleményezésre, közös szerkesztésre is, és végső soron hogyan lehetne ezt a jelenséget minél többekkel megismertetni, ez elemzésem kulcskérdése. Semmiképp sem elhanyagolható téma, hiszen ami az olvasást szolgálja, arra érdemes időt és elemzést fordítani.

Témaelemzés - Mozgókönyvtárak

A mai könyvtári terminológiában mozgókönyvtár, olyan könyvtárt jelent, amely „esetenként valamely közkönyvtár részlege, amely különlegesen felszerelt szállítóeszközöket használ annak érdekében, hogy közvetlenül juttathasson el dokumentumokat és szolgáltatásokat a használókhoz, a könyvtár épületében való hozzáférés alternatívájaként”[1] Modern meghatározásának alapja az esélyegyenlőség értelmében született. A mozgókönyvtárak múltja évtizedekre nyúlik vissza, miközben célja nem változott.

Blogom több cél teljesítése érdekében jött létre. Egyrészt igyekszik egy átfogó, történeti bemutatást adni, és a témával kapcsolatos szakmai jellegű ismeretek is hivatott összegyűjteni, feldolgozni. Törekszem továbbá aktuálsi információkra, tudnivalókra felhívni a figyelmet, nyomon követni azokat. A témában rejlő lehetőségeket figyelembe véve, és a színes, hiteles információk szolgáltatása révén valós igények kielégítése valósulhat meg.

Témalemezés - Könyvtáros sztereotípiák

A Könyvtároskép blog a könyvtáros szakmát érintő és sok esetben sújtó sztereotípiákkal foglalkozik. Könyvtárosok számos irodalmi alkotásban és filmben megjelennek, rendkívül sokféle ábrázolásban. A kép változó attól függően, hogy mikor született az adott mű. Összességében azonban kijelenthető, hogy nagyon ritkán festenek rólunk pozitív vagy helytálló képet. Mindezt megfigyelve érdekes lehet, hogy mi áll mindennek a hátterében. Blogomban a különböző könyvtáros sztereotípiák irodalmi alkotásokban, filmekben és az interneten való megjelenését és kialakulását mutatom be.

Korunk nagy kihívása: az olvasásnépszerűsítés

A XXI. századot az információ uralja. Minden ember arra törekszik, hogy minél több információt, minél gyorsabban, és lehetőleg még mások előtt tudjon meg. Igaz ez a sajtó, és különösen az internet világára, ahol a közösségi oldalak, blogok és wikik segítségével pillanatok alatt megoszthatunk bármilyen információt több száz, sőt több ezer emberrel. Így a tudás könnyen és gyorsan terjeszthető.

Témaelemzés - Photoshop művészet, trükkök és tippek

A Photoshop a technikai fejlődés egyik új vívmánya, a fényképezés és a számítógépes technológia összeolvadásából jött létre. Létrehozójának célja a digitális képszerkesztés fejlesztése volt, amelynek egyéb funkciói is kialakultak. A legismertebb funkciója ma a képretusálás, nemcsak a híres személyek, hanem saját képeinken is. A Photoshop alkalmas még animációk, rajzok és műalkotások létrehozására is. Ezeket a funkciókat kevesen ismerik, így ezeket mutatom be. A cél, hogy bemutassam az olyan fotósokat és művészeket, akik ezzel a programmal hoznak létre művészi alkotásokat. Az egyes képek elkészítésének trükkjeit is bemutatja a blog, amely leginkább a Photoshop funkciót ismerők számára használható fel a leginkább.

Photoshop művészet, trükkök és tippek

   A Photoshop a képmanipulálás profi eszköze, amelynek megalkotása két fivér, John és Thomas Knoll  nevéhez kötődik. Az Apple Mac Plus szürkeárnyalatos megjelenítési hiányossága adta az ötletet számukra egy saját képszerkesztő program megalkotásához. Ma ez a legismertebb eszköze a retusálásnak és fotó szerkesztésnek. A PS előtti időszakban is számos eszköz létezett a képmanipulálásra, és a fotózás őskorában is léteztek bizonyos technikák a képek megváltoztatására.

   Egy 150 ezelőtt készült képen is találkozhatunk a módosított részletekkel, ezeket a Photoshop és más modern technikai eszközök segítsége nélkül formázták meg. Rengeteg kép született a művészeti, reklám, érzelmi vagy politikai okból. Ezeknél a képeknél a művész kézügyessége és kreativitása a legfontosabb.

Amikor a Google elvesz

A Google megszületése óta számos olyan alkalmazás vált elérhetővé a felhasználók számára, amelyek később nyomtalanul eltűntek. Ezek az alkalmazások nemcsak az átlag felhasználók számára voltak hasznosak, hanem az információszolgáltatással foglalkozó szakemberek számára is.

Az iGoogle 2013-as megszüntetése felhozta a régen elfeledett Google alkalmazások emlékét, így most azoknak a rövid életét elevenítsük fel röviden.  Ez a válogatott lista csak azokat az alkalmazásokat tartalmazza, amelyeket más termékekkel nem helyettesítettek, vagy egy új szolgáltatás teljesen átvette a helyüket, így azok örökre kikerültek a Google termékpalettájáról.

Témaelemzés - Az olvasásra ösztönző programok és eredményeik

Blogom témájának az olvasásnépszerűsítő programok bemutatását választottam. Igyekszem hírt adni a hazai programokról, akciókról, melyek a könyveket és az olvasást helyezik előtérbe, de egy-két külföldi példának is szorítok helyet, hogy szélesebb képet kapjunk a témáról.
A programok kapcsán figyelembe veszem, hogy milyen reklámmal hívták fel magukra a figyelmet, milyen helyszíneken, milyen programokkal jelentkeztek, és volt-e bármilyen utóéletük.
Eleinte a régebbi, már lezajlott programokról gyűjtöm össze, és teszem közzé az információkat, de ha közben, vagy a későbbiekben aktuális hírekről is tudomást szerzek, természetesen azokat is ismertetem.

Témaelemzés-Digitalizálási projektek

Blogom azzal a céllal jött létre, hogy a hazai digitalizálási projektek összegyűjtésem egy közös felületre. Elsősorban azokat a projektekre koncentrálva, melyek szöveges dokumentumokat digitalizálnak. Célom, hogy egy közös felületen megismertessem azokat a kezdeményezéseket, melyeket hazai könyvtárak és szervezetek tettek annak érdekében, hogy online felületen is elérhetővé tegyék a dokumentumokat.

Témaelemzés - Szélrózsa

Az információs robbanás miatt rengeteg inger, információ és minket nap mint nap. Az óriásplakátoktól a szubliminális ingerekig rengeteg hatást fogadunk be minden pillanatban, bár nagy részüket nem tudatosan "fogyasztjuk". A könyvtárosok dolga többek között az is, hogy ebben az információdzsungelben segítség, eligazítsák a nehezebben tájékozódókat, ösvényeket vágjanak nekik, amiken haladhatnak.
A kulturális élet terén is rengeteg információ zúdul az emberekre. Budapesten pedig, ami kultuális szempontból is az ország fővárosa, különösen. A blog célja ezek közül egy szubjektív válogatást adni: olyasmit közölni, amire érdemes odafigyelni, tudatosítani. A tartalom szolgáltatása közben igyekszik a minőségi és a tömegkultúra, a sokakat érdeklő, de mégis értéket képviselő programok, ajánlások, játékok között egyensúlyozni.

Aggodalmak a Harvardon: Nyilvános vagy előfizetős adatbázis az üzleti információk eléréséhez?

A Harvard Business Review (HBR) egyike azoknak a könyvtárakban elérhető publikációknak, melyben az üzleti szférával kapcsolatos kérdéseket lehet keresni. Az egyéni előfizetőik száma nagyon magas. Olvasói bepillantást nyerhetnek az üzleti világba és az Akadémia vezetőinek legfrissebb elképzeléseibe. Hallgatóik számára pedig az itt publikált cikkekből állítják össze a kurzusokhoz szükséges tananyagot.

Színházi honlapok és mobil alkalmazások

A cikk bevezetőjében Irene McDermott egy személyes színházi élményéből indul ki, s leszögezi, hogy a színház „varázslata” csak egy adott időpontban és valóságos helyszínen lehetséges. Ennek a helyhez és időhöz kötött élménynek az ellenpontja az internet, mely térben és időben távoli helyszíneket és embereket hoz össze, sőt az interneten keresztüli kommunikáció is lehetséges. Természetesen a színházat nem lehet helyettesíteni, azaz nincsenek színházi „alkalmazások” (apps), melyek helyettesítenék a színházi élményt.
Vannak azonban olyan alkalmazások, melyek megkönnyítik a színészek és a színházi szakemberek munkáját. (Bár a színészek általában nem szeretika technikát…)

Világirodalom a modernség után

A Könyves szakképzés füzetei sorozatban megjelent könyv egyedi és hiánypótló szakmunka az irodalomtörténeti kézikönyvek és tanulmánykötetek tömkelegében.
Nyíltan felvállalja, hogy nem törekszik teljességre, és nem tekinthető a huszadik század második felét bemutató reprezentatív kiadványnak sem. Elsősorban konkrét pedagógiai tapasztalatokon alapuló irodalomtankönyv és oktatási segédlet. A szerző a Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola felkérésére készítette el ezt a könyvet, mely az iskola tantervében szereplő világirodalom tantárgy tantervéhez igazodik. Olyan rendhagyó vállalkozás, mely pedagógia célzattal szól a huszadik század második felének világirodalmáról. A célközönség elsősorban a bölcsészettudományok iránt érdeklődő középiskolát végzett fiatal felnőttek csoportja.

A nemzetiségek könyvtári ellátása során felmerülő problémák

A kisebbségnek a „többségbe” integrálódása az élet valamennyi területén megoldandó feladatok hosszú sora elé állítja mind a fogadó, mind az „érkező” felet. Talán maga a kifejezés – integrálódás – sem helyes, hiszen egyoldalú erőfeszítést sejtet, melynek során a kisebbségként jelen lévő nemzet feladata, hogy észrevétlenül belesimuljon az őt fogadó ország szokásrendszerébe, társadalmába, gyakorolja annak jogszabályait, elfogadja az értékrendszerét, megismerkedjen a hagyományaival stb.

Témaelemzés - Sportrajongói oldalak élete, közösségformáló szerepe

A Rajongószocio egy sportrajongói oldalakat elemző blog, amely a sport, a társadalmi lélektan és a szociológia ötvözeteként mutatja be a különböző 'fan-attitűdöket' és az oldalak közösségi életét.
A mai társadalom kifejezetten összetett világát sokféle szemszögből lehet vizsgálni. A sport témaköre egy külön szegmenst ölel fel, amely az emberek kikapcsolódását és szórakozását biztosítja, legyen szó magáról a sportok űzéséről vagy csupán a sportokért való rajongásról. Az általam létrehozott blog és annak tartalma igyekszik érdekességeket nyújtani és hírt adni a sport világához köthető emberi megmozdulásokról és megnyilvánulásokról mind az átlag emberek, mind pedig a témában jártas egyéneknek. Társadalmi funkcióját tekintve a tartalom a “sport mint közösség- és személyiség formáló eszköz”-re helyezi a hangsúlyt, példákat szolgáltatva a sportrajongók társadalmi összetételéről és felépítéséről. A tartalom egyik részében saját cikkeken keresztül mutatom be a sport rajongással és - mondhatni - fanatizmussal kapcsolatos társadalmi szerkezetet és véleményeket, néhány esetben sztereotípiákat ,mindezt saját tapasztalatok és gondolatok alapján. A blog tartalmának másik részében nagyobb különböző sport rajongói, illetve sporttal foglalkozó facebook oldalak társadalmi összetételéről és online világáról nyújtok egy kisebb felvázolást, különféle általam kitalált vizsgálatokból és kutatásokból. Ezeken keresztül kaphatunk valamilyen átfogóbb képet arról, hogy a mai világban milyen szinten vesznek részt az emberek a sport-élet online felületein, milyen összetétellel, milyen megnyilvánulásokkal és fan-attitűdökkel. Ezzel együtt fontos a kifejtett téma “társadalmi motiváló közeg” szerepköre, amelyet szintén elemzek a blogolás során.