Tömeges nyílt online kurzusok (MOOC) és azok a könyvtári szolgáltatásokra gyakorolt hatása

A tömeges nyílt online kurzusok célja az ingyenes vagy olcsó oktatás biztosítása közösségi média vagy közösségi hálózatok felhasználásával. Először 2008-ban, a kanadai University of Manitoba-n jelentek meg, ahol blogok, wikik, fórumok és Facebook csoportok segítségével állítottak össze egy kurzust, amire több mint 2.200 hallgató iratkozott fel. A MOOC négy jellemzője által írható le: (i) nincsen korlátozva a regisztrációk száma, így az a 100.000-t is elérheti; (ii) az esetek többségében teljesen nyitott, nincsen előkövetelménye és ingyenesen hozzáférhető; (iii) teljes métrékben online, személyes részvételre nincsen szükség; és (iv) egy pedagógiailag megtervezett tanulási folyamatot foglal magában. A MOOC további jellemzője, hogy globálisan alkalmazható, mivel a tananyagok és az előadások elérhetősége nincsen egy adott időponthoz kötve, így egy adott kurzuson egyszerre vehetnek részt a világ legkülönbözőbb tájairól a hallgatók.

Évekkel ezelőtt még ritkaságszámba mentek az ilyen kezdeményezések, ma már több MOOC-ot is akkreditáltak és egyetemi képzéseken belül, kreditért végezhetők, tehát minden jel arra utal, hogy a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak majd a tömeges online kurzusok. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a könyvtár és a könyvtáros nem képzik részét az ilyen kurzusoknak, valójában fontos szerepük van az információáramlás elősegítésében. A könyvtárosnak a felsőoktatás változását követve „tanácsadó könyvtárossá” kell válnia, aktív szerepet vállalva a kurzusok megtervezésében és lebonyolításában.
A MOOC sikeréhez a könyvtáros hozzájárulhat a megfelelő források kiválasztásában való részvétellel, az információkeresési stratégia kidolgozásával, megfelelő kulcsszavak, keresőszavak azonosításával, a szükséges vagy hasznos adatbázisok és kiegészítő források azonosításával és a szükséges adatok elérhetőségének értékelésével. Ahhoz, hogy a könytáros ilyen minőségében hatékonyan segíthesse a kurzus megszervezését, feltétlenül szüksége van informatikai és digitális ismeretekre, hiszen azok nélkül képtelen lesz kiválasztani a kurzus témájának és várható létszámának megfelelő online alkalmazásokat. Ezen felül a könyvtáros négy főbb kihívással fogja szembetalálni magát: (i) a tantestület befolyásolása; (ii) a szerzői jogvédelem; (iii) a távszolgáltatások biztosítása; és (iv) a hallgatók szokatlanul magas száma, illetve változatossága. Elmondható, hogy a könyvtári szolgáltatások rendszerét alapjaiban kell megváltoztatni a MOOC-ok használatához, ezt a jelenséget nevezi Peltier-Davis „Könyvtár 2.0”-nak. Fontos, hogy „tanácsadóként” a könyvtáros ne alárendelt szerepet töltsön be, hanem a tudását és a külsős perspektíváját aktívan beépítsék a kurzus megtervezésébe. A megtervezésen és lebonyolításon túl a könyvtárosoknak akár az oktatásban is részt kell venniük, hiszen rendelkeznek azzal a tudással, amire MOOC-ok esetében különösen nagy szükség van: a szükséges információk felkutatása, a különböző platformok közötti hatékony navigáció és az információk szelektálása és analizációja.


Gore, H.: Massive Open Online Courses (MOOCs) and Their Impact on Academic Library Services: Exploring the Issues and Challenges [Tömeges nyílt online kurzusok (MOOC) és azok a könyvtári szolgáltatásokra gyakorolt hatása: Új problémák és kihívások] In: New Review of Academic Librarianship, February 2014, Vol. 20, No. 1, pp. 4-28. / Böhm Karolina