Milyen szerepet tölt be, kinek szól, mi a célja?
Bejegyzéseimben ismertetem a projekteket, gyűjteményüket, működésüket, leírom a saját tapasztalataimat, melyeket használat közben észleltem.
Azért tartom ezt fontosnak, mert mára már az internetes tartalomszolgáltatás jelentőségét egyszerűen nem lehet túlbecsülni: a digitális könyvtárak, szövegarchívumok, képadatbankok és más hasonló online elérhető felületek ezer és ezerszámra teszik hozzáférhetővé például a klasszikus szépirodalmi műveket, a művészeti alkotásokat, vagy a tudományos publikációkat mindenki számára. Akinek van hálózatba kapcsolt számítógépe, a Föld bármely pontjáról és bármely időpontban el tudja érni a digitalizált dokumentumokat, amelyek teljes tartalmukban azonnal a felhasználó rendelkezésére állnak.
Viszony a hagyományos és a hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez
A digitalizált dokumentumok internet hiányában nehezen lennének elérhetők a felhasználók számára, legalábbis otthonról a saját számítógépükön keresztül. Azonban a könyvtári számítógépeken, adatbázisokból hozzá tudnának férni a felhasználók is, ha bemennek a könyvtárba. Ehhez azonban szükséges, hogy a felhasználó ismerje a könyvtárat, tudja, hogy melyik gyűjtemény melyik könyvtárban érhető el, hova is kell mennie, hogy a keresett tartalmat megtalálja. Internet hiányában nehéz lenne tájékozódni arról, hogy mit hol is kell keresni.
A digitalizált tartalmak létezéséről könyvtáros szakmai lapokból, illetve más folyóiartokból, a könyvtárak saját kiadású folyóirataiból (ha van) szerezhetnének információt az érdeklődők, de ahhoz, hogy magát a gyűjteményt is megismerjék el kellene menniük olyan intézményekbe, főként könyvtárakba, ahonnan el tudják érni az ottani számítógépekről.
Abban az esetben hblogbejegyzéseim nyomtatott formában, folyóiratokban jelenhetne meg, bár akkor nekem is nehezebb dolgom lenne, mert el kellene mennem a könyvtárakba.
Látható, hogy a digitalizálásnak ilyen formában nem lenne túl nagy haszna, hiszen aki könyvtárba megy, az már nyomtatott formában is meg tudja nézni és a kezébe tudja venni a kívánt dolumentumot. (kivéve ha állományvédelmi okok miatt digitalizálták a dokumentumokat).
A digitalizált, illetve digitális gyűjtemények adatbázisai általában a digitalizálást végző intézmények honlapjáról érhetők el. Hazánkban több digitalizálási projekt köthető az OSZK-hoz, de például a Debreceni Egyetemnek is van digitális archívuma.
A tervezett blogom illeszkedik a hálózati rendszer egészéhez, mert egy összefoglaló képet szeretnék nyújtani a már létező digitális gyűjteményekről, a saját tapasztalataim alapján.
Tartalom és téma viszonya
Blogomban leginkább elsődleges információkra támaszkodom. Elsődleges információnak tekintem azokat a webes felületeket, melyeken keresztül elérhetjük a digitalizált tartalmakat. Blogbejegyzéseimben bemutatom azokat a projekteket, intézményeket, adatbázisokat, archívumokat, melyek kapcsolódnak a hazai digitalizáláshoz. A blogom célja, hogy összegyűjtsem és ismertessem a hazai digitalizálási projekteket. Egy-egy intézményről, projektről több rövidebb blogbejegyzést tervezek, melyekben külön mutatom be a történetüket, gyűjteményüket, adatbázisaikat.
A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében
Blogom témájával az utóbbi években számtalan fórumon, weblapon, blogon lehet találkozni. Nekem az a célom vele, hogy rétegezetten szolgáltassak információkat az egyes projektekről. Először felszínes, gyors tájékoztató topikokat, általános információkat szolgáltatva a projektekről. Ezek a bejegyzések azok számára nem mondanak új információt akik képben vannak a digitalizálással kapcsolatos ügyekben, viszont azoknak akik csak most ismerkednek a témával jó kiindulási alap lehet. Az általam bemutatott projektek mindegyike saját weblappal is rendelkezik.
A blogon lehetőség van hozzászólásra, vélemények megosztására. Eddigi bejegyzéseim nem mutatnak semmilyen aktivitást.
A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében
A blogom hírét és tartalmát először a saját Facebook oldalamon oszthatnám meg, hogy az ismerőseim láthassák, hogy létezik egy ilyen felület is a témában. Illetve be lehetne tenni olyan Facebook csoportokba melyeknek tagjai könyvtárosok/ könyvtáros hallgatók.
A blog felhasználói aktivitását a kereshetőségének javításával, például a címkézéssel is lehetne növelni.
A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében
Elsőként a Facebook-ot emelném ki ahol megjelenhetne a blogom. A bejegyzéseket a saját oldalamon kívül csoportokban is lehetne népszerűsíteni. Azok a csoportok amelyikben kifejezetten a szakmával kapcsolatos információkat gyűjtik egy felületen érdekesnek találhatják a blogomat (bár új információkat valószínűleg nem közlök, hiszen eddigi bejegyzéseim inkább azoknak szólnak akik most ismerkednek a hazai digitalizálási projektekkel, illetve a digitalizálással).
A Youtube videómegosztón ebben a témában is találhatunk számos videót, melyek bemutatják a digitalizálás folyamatát.
A MaNDA-nak pédául saját Youtube csatornája van, melyet folyamatosan frissítenek.
Az oldal bejegyzéseit képekkel, kapcsolódó linkkel, videókkal lehetne színesíteni.
A szolgáltatás és a komplex tájékoztató rendszerek tervezési koncepciója
A webes tartalomszolgáltató rendszerek létrehozásánál két dologra kell figyelnünk. az első az, hogy ne veszítsük el hitelességünket és minőségi legyen a tartalomszolgáltatásunk, a második pedig az, hogy lehetőséget biztosítsunk a folyamatos felhasználói aktivitásra.
A bejegyzéseknek új, érdekes és aktuális információkat kell szolgáltatniuk, melyek összetett képet adnak az olvasók számára a témában.
Úgy gondoltam, hogy a hazai projekteket úgy mutatom be a blogomban, hogy egy-egy projektről több rövidebb bejegyzést készítek, így elkerülendő az, hogy egy bejegyzésben túl sok legyen az információ. A rövidebb topik-okat szerintem nagyobb kedvvel olvassák az emberek.
Petics Mariann
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése