Témaelemzés - Nyitott könyvszekrények

Az utcákon, közösségi tereken itt-ott lehet látni egy szabadon használható szekrényt, ami könyvekkel van megpakolva. Erre a jelenségre nincs egységes megnevezés, alkalmazható a nyitott könyvespolc, könyvmegálló és könyvszekrény kifejezés. Talán mindegy, hogy hívjuk, de a lényeg, hogy ingyenes használatával szolgálja az olvasás népszerűsítését és a közösségi együttműködést. Blogomban arra törekedtem, hogy összegyűjtsem és jellemezzem egy oldalon a magyarországi helyeket, amivel egy ezzel a témával foglakozó gyűjtőoldalt kívántam létrehozni (eddig ugyanis ilyen nem létezett, a hiányt akartam pótolni). Hogy milyen lehetőségek rejlenek még ebben a blogban, hogyan lehet a használókat információkkal segíteni, a blog követésére ösztönözni, és esetleg rávenni a véleményezésre, közös szerkesztésre is, és végső soron hogyan lehetne ezt a jelenséget minél többekkel megismertetni, ez elemzésem kulcskérdése. Semmiképp sem elhanyagolható téma, hiszen ami az olvasást szolgálja, arra érdemes időt és elemzést fordítani.

   1. Téma és választása

Célom tehát az volt, hogy összegyűjtsem, képekkel ellátva bemutassam egy webfelületen azoknak a nyitott könyvszekrények helyzetét és fellelhetőségeit, akik olvasni szeretnének. Tájékozódhatnak, merre is található az adott könyvszekrény, hogy lehet megközelíteni, és hogy ne érje őket váratlanul kellemetlen meglepetés, a blogon  még előtte információkat szerezhetnek az állapotokról.

Azért hasznosak ezek a létesítmények, hogy azok is olvashassanak, akik nem engedhetik meg maguknak a könyvtári beiratkozást vagy új/használt könyv vásárlását. A megfelelő színvonalhoz persze az kell, hogy rendesen működjön a becsületalapú szolgáltatás.

Ezek a közösségi terek nemcsak az olvasás népszerűsítéséért vannak, hanem egyfajta összekovácsoló, nevelő erejük van: elveszek valamit, de vissza is teszek másnak, hogy ő is tudjon olvasni.

A projektemben a könyvszekrényekről adott információkon túl (hol van, hogy lehet elérni, hogy néz ki, milyen és mennyi könyv van, stb.) arra is buzdítanám az olvasókat, hogy véleményezzék ők is a könyvszekrényeket, írják le, szerintük milyen fontos olvasmány található épp ott, abban a gyűjteményben, hátha valaki azt keresi. Ehhez persze az kell, hogy a blog széles közönséghez jusson el.

Ugyanakkor a blogom arra is alkalmas, hogy közelebb hozzam a felhasználókhoz ezt a fajta, talán még sokaknak ismeretlen lehetőséget úgy, hogy történeti alakulásának és külföldi példáinak érdekességeivel is megismertetem őket. A végső, talán idealisztikus cél, hogy megértsék, megtanulják a használatát, becsületesen alkalmazzák, és így a gondos közönség számára egyre több létesítmény jöhetne létre és  szolgálhatná megfelelően a jó ügyet.

Hogy miért is választottam a témát? Röviden úgy tudnám összefoglalni, hogy az olvasásra buzdítás, a tájékoztatás és ennek a nagyszerű kezdeményezésnek magyarországi népszerűsítése miatt. 

2. Kinek szól, mi a szerepe?

A nyitott könyvespolcok, könyvmegállók és könyvszekrények célja, hogy azok is olvashassanak, akik nem engedhetik meg maguknak az új/használt könyv vásárlását, vagy nem része életmódjuknak a könyvtárba járás, esetleg aznapra, vagy utazásuk idejére akarnak csak spontán kiválasztani egy könyvet időtöltésként.

  

A véletlen és esetleges találkozás az elvihető könyvekkel lehetővé teszi, hogy akik régóta keresnek egy kedves könyvet, épp itt fogják megtalálni. A könyvtárolók ugyanakkor még  fel is hívják a figyelmet az olvasásra, mint időtöltési lehetőségre.

A téma egyaránt foglalkoztatja az olvasással, könyvtárhasználattal foglalkozókat és a közösségi terekkel, urbanisztikával és csoportos viselkedéssel foglalkozó szakembereket.

Tartalomszolgáltatásom hiánypótlás célját képezi. Azért van rá szükség, hogy az Interneten fellelhető, vagy nem található könyvszekrényekről információkat biztosítson egy oldalon, összefoglalóan, átláthatóan. Ha bárki kedvet kap egy ilyen használatához, egyszerűen tájékozódhat a lehetőségekről. Ezt megkönnyítendő, a blog alkalmas címkék elhelyezésére, amikkel megszűrhető a tartalom. Aki csak az óbudai helyszínekre kíváncsi, az az óbudai helyszíneket listázza ki, akik a külföldi érdekességekről szeretnének információkat, azok a külföldiek között böngészhetnek. Továbbá a blog azt a szerepet is betölti, hogy véleményezhetik, megoszthatják megfigyelésüket, tapasztalatukat, ami azt is elősegíti, hogy ne csak az én véleményem legyen olvasható. A bejegyzéseim legtöbbje saját megfigyeléseken alapszik, így manipulálhatja az olvasót. De ezt ki lehet küszöbölni a hozzáfűzött más véleményekkel és mellékelt képekkel. Érdekességként és interaktivitásként egy kérdés is szerepel a blogomon, ami szintén a felhasználók véleményére kíváncsi arról, hogy tetszik-e nekik a könyvszekrény intézménye, használnák-e, esetleg használták-e, vagy nem támogatják. Megfigyeléseim alapján megállapíthatom, hogy ilyen gyűjtőoldal erről a témáról nem létezik az Interneten. A Facebookon található még az óbudai könyvszekrényeknek oldala. De ez az egész a témának csak egy kis szeletét képezi. 

3. A tartalom és téma viszonya

Projektem egyik vonala, a nyitott könyvszekrények bemutatása teljes mértékben elsődleges információk közléséből áll. Felkeresem a helyszínt, lefényképezem, megfogalmazom saját megállapításaimat a látottakról. A cím és nyitvatartás közlését követően a megközelítés megsegítésére tömegközlekedési lehetőségeket sorolok fel, illetve a még egyszerűbb megtalálásért térképet integrálok be, helyi támpontokat nyújtok. Minimálisan itt is felhasználható forrásmegjelölésként a gondozó könyvtár honlapja, ajánlója, nyitvatartása, alacsony mértékben cikkek is születnek már ezekről a létesítményekről, amelyek tükrözhetik más véleményét (így nem csak az enyém szerepel a blogban). A másik vonal, a külföldi, vidéki jellegzetességek bemutatása, a könyvtárolók kialakulásának története magában hordozza a másodlagos információk használatát - ezeket sajnos én magam nem tudom személyesen megfigyelni. A blogon az érdekességekkel szemben inkább a hasznos bemutatásra helyezem a hangsúlyt, így a mérleg inkább az elsődleges információk oldalára billen.

Segítségemre vannak a projektben a könyvtárak által működtetett, üzemeltetett honlapok, valamint hagyatkozom néhányszor a könyvszekrényt használók megkérdezésére is. 

   

Ez a véleményezési irány pedig nem elhanyagolható. A lehetséges hozzászólásokban az új helyszínek ajánlása, a régiek jellemzése azt teszi lehetővé, hogy ne egy szempontú tartalomközlés álljon rendelkezésre, hanem a használók egymást is informálják, segítsék, együtt építsenek ki egy használói közösséget. Erre pedig a blog felülete a legalkalmasabb. Tehát a véleményekre, reakciókra szeretném a későbbiekben a projektet kihegyezni. Kíváncsian várom a blogomban feltett kérdésre (szavazásra) a válaszok arányát is.

Témámba kicsit belopózik az irodalom is: milyen művek, műfajok, de elsősorban milyen jelentős alkotások színesítik a könyvtároló állományát.

4. A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében
    

Tartalomszolgáltatásom egyedi értéket képvisel, lévén a témában még nem született átfogó, összegző oldal a weben. Ebből következik, hogy blogommal ezt a hiányt betöltve egyedi információkat biztosítok. Az olvasás - amelyhez immár a nyitott könyvszekrények is hozzájáruló erőt képviselnek - széles tömegek számára meghatározó tevékenység. A témában való elmélyülésben segítségre lehetnek Youtube videók, melyek szerves részévé válhatnak a posztnak a videó beintegrálása opció segítségével. Mivel a témáról szóló anyagok a neten kis számban és szétszórva találhatók (akár egy nyitvatartás vagy egy blogposzt az egyik könyvszekrényről), ezért megtalálásuk nehézkes, és mindig maradnak olyanok, amelyek kimaradnak a vizsgálatból. Teljességre törekedve én ezen kívánok változtatni, akár ezek összeszedésével vagy új ismeretek közlésével.

            

Akinek fontos az olvasás és könyvszeretet, az könnyedén szerezhet könyvet egy nyitott könyvszekrényből. Széles tábort érdekelhet a téma, így a blogom is sokaknak szól, nem egy szűk csoportnak. Mindannyian az olvasók közösségét alkotjuk, ezért a blogom hangvétele is közvetlen, baráti, de mégis igényes, ugyanis úgy vélem, az olvasásnál már csak a minőségi szöveg olvasása a jobb. A blogomat igyekszem áttekinthető felülettel biztosítani, lehetővé téve a gyors tájékozódást. Ezt a Mi ez? címkével segítem: itt általános összefoglalót nyújtok egy posztban a nyitott könyvszekrények működésének rendszeréről, hogy azok, akik nem ismerik még ezt a jelenséget, könnyedén megérthessék a lényeget. Ezen kívül még egy megszólítást, 2-3 mondatos ismertetőt is elhelyeztem a blogomban. Ezzel is, illetve rövid bemutatkozásommal a közvetlenséget, nyitottságot kívánom elmélyíteni. A blog lehetőséget biztosít a véleménykifejtésre komment formájában, de a jobb oldalon feltett kérdésben ellenszenvüket is ki tudják fejezni csupán egy kattintással (amennyiben nem látják a nyitott könyvszekrények értelmét, hangot adhatnak ennek anonim módon). A téma további kifejtése lehetséges, újabb szekrények létrejöttével és a régiek újbóli meglátogatásával, tehát kimeríthetetlen.

Az idő szempontjából, mivel az aktuális állapot már a következő napra is megváltozhat, egy folyton változó, sosem stagnáló jelenségről van szó. Minden kisebb-nagyobb változásról biztosított állapotfrissítés lehetetlen lenne: a blog túlzásba esne a posztok számával és a közölt információmennyiséggel, jómagam pedig nem is bírnám véghezvinni a napi tudósítást. Fél éves, éves helyzetbemutatás véleményem szerint a legideálisabb. Ugyanakkor a változás mellett vannak állandó adatok is: nyitvatartás, elhelyezkedés, megközelíthetőség. Hasznos összegyűjteni és a jövő számára biztosítani a múltbéli állapotot: láthatóvá válik a fejlődés, hanyatlás, amiből később következtetéseket lehet levonni. 

Blogomban törekedtem az átlátható felületen túl a barátságos dizájnra. A könyvespolcos háttér a legjobban illő választás a nyitott könyvszekrények témájához. A posztokban saját fényképeimet közlöm azokról a helyszínekről, amiket meg tudtam látogatni. A fényképeken igyekszem a szekrény elhelyezkedését és környezetét, tartalmát is visszaadni. A mellékelt figyelemfelkeltő, tájékoztató táblák is érdekesek lehetnek, amelyek a szekrény falára, üvegére vannak akasztva.  

Hasonló gyűjtőoldalt, amely magyar vonatkozású, nem találtam. Pár posztot fel lehet lelni, amely egy nem kifejezetten ezzel foglalkozó, hanem határterületi témájú (olvasás, könyvek) blogokban született meg. Osztrák területen találtam egy weboldalt, amely az ausztriai nyitott könyvszekrények helyzetével foglalkozik. Megtalálható a Facebookon is, több mint 4000 fő a követője. A weboldalon 2012. február elejével megszakadt a bejegyzések fonala, ellenben a Facebookon olykor posztolnak képeket, eseményeket, leírásokat természetesen német nyelven. Meglátásom szerint a Facebook-jelenlét igen előnyös, a magyar helyzetről is készíthető lenne ilyen (az Óbudai Könyvmegállóknak és a KÖKIbeli nyitott könyvespolcnak van Facebook-oldala, igaz utóbbi novemberben frissült utoljára).

5. Szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében

A web mindenképpen egy óriási olvasó- és alkotótábort jelent. Van, aki aktívan hozzájárul a gyarapodáshoz, és van, aki csak passzívan megfigyeli. A tartalomszolgáltatás, amit ezúttal én is végzek, az alkotási oldalt képviseli. A bloggal hozzájárulok ahhoz, hogy az olvasóközönség (az olvasás szeretete köti őket össze) megismerhesse az olvasás egy újabb szegmensét, a nyitott könyvszekrényekét. A blogok lehetővé teszik, hogy az olvasók kifejtsék rajtuk aktivitásukat: véleményezzék a témát, a blogolót, így ez az én blogomnál is érvényes. Személyes tapasztalatokat, a nyitott könyvszekrényekről alkotott meglátásokat én magam is szívesen várnék, egyik posztomban fel is hívom erre a figyelmet. A téma, mely annyira még nem ásta bele magát a köztudatba, fontos lenne a kultúra szempontjából. A média felkarolásával még többekhez juthatna el, és talán rendeltetésszerűbben használnák, ha bekerülne a köztudatba. A média azonban elhanyagolja, illetve késve mutatja be (több mint két éve jelent meg az első ilyen szekrény Budapesten, és azóta úgy látom, nem érzékelhető nagyobb aktivitás a médiából, talán csak az Index cikkét tudnám ide sorolni, ami összeválogatta többféle nemzet állapotát.)

Ugyanakkor a véleményezésen túl, ami eddigi tapasztalatom szerint nem élvez népszerűséget, más módszereket is alkalmazni kell, nem lehet csak a véleményekre várni. A felhasználó elé kell menni. Ennek legjobb eszköze a Facebook. A blogposzt megosztásával elérhetem, hogy az ismerőseim közötti érdeklődők elolvassák, esetleg megosszák az ő ismerőseiknek, vagy csoportnak (volt már utóbbira példa, hogy egy ismerősöm felhívta a figyelmet a blogomra vidéki könyvtárosok csoportjában). Tehát így aktívan, célirányosan irányíthatom az információ áramlását, és nem passzívan azt várom, hogy a Google keresésből havi 1-2 látogató idetévedjen. Azonban hogy ne csak az én ismerőseimhez jusson el, felmerült bennem egy Facebook-oldal indításának ötlete összefogva az összes magyarországi, főleg budapesti, kisebb mértékben külföldi példákat, és egyéb érdekességeket.

6. A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében

A tájékozódás megkönnyítése érdekében a Google Térkép emelendő ki. Ott, ahol először számolok be a könyvszekrény hollétéről, körülményes megérteni az irányokat, járműveket, átszállási lehetőségeket anélkül, hogy egy térkép ne segítene. A térképen megkeresett cím (ahol a nyitott könyvszekrény van) a Google Térképen egy jelzőponttal kiemelésre kerül, majd a térkép és a jelölés html kódját kell a blog html felületébe beilleszteni a kívánt helyre, így a szöveg után, mint egy kép, ott szerepel majd a megjelölt térkép. Ahonnan pedig továbbléphetünk a teljes Google Térképre, nagyobb nézetre, és az útvonalat is könnyen meg lehet tervezni. A beágyazott kicsi térképrészlet nagy segítség a kiinduláshoz a tájékozódás, útvonaltervezés tekintetében.

A Youtube-on számos videó található a magyarországi vagy külföldi nyitott könyvszekrények reklámozásáról, ismertetéséről, de olyan is akadt, ami a könyvszekrény alakulását mint egy projektet ismertette. A blogposztba is feltölthető egy ilyen videó igen egyszerűen, csak a linkjét kell bemásolni, a felhasználók pedig a posztból egyből rákattinthatnak és megnézhetik. Szórakoztató módszer ez arra, hogy jobban megismerjük a szekrények háttértörténetét, működését, de hasznos is, ugyanis messzi, külföldi példák is találhatóak. Pár posztomba integráltam én is kapcsolódó Youtube videót, amiben (régi videó lévén) akkori információkat, benyomásokat figyelhetünk meg és összehasonlíthatjuk a mostani helyzettel. 

Harmadik web 2.0-s eszköz, amit véleményem szerint az általam vizsgált tartalom népszerűsítésében, terjesztésében és rendszerezésében használhatunk, az az Instagram nevű képmegosztó. Közösségi oldal, mint a Facebook (aminek előnyét és lehetőségeit már fentebb, korábbi pontokban ismertettem), és ezért széles közönséghez juthat el rajta keresztül az információ. Bevonhatók az Instagramon a magyar felhasználók: ha valamelyik könyvszekrénynél járnak, akkor lefényképezhetik és a megfelelő hashtaggel (#) ellátva a hasonló témájú, megjelölésű képek közé kerülhet. Így könnyedén figyelhető, hogy hogyan is változott a szekrény állománya, vagy a legutóbbi kép szerint milyen állapot lehet most ott. A legaktualizáltabban így lehetne követni a változásokat. ( A #könyvmegálló jelölésre már egy kép található.) Természetesen fel kell hívni a figyelmet erre a hashtagre, hogy beépüljön a köztudatba és alkalmazzák az okostelefon-felhasználók, akik arrajártukkor egy kattintás után máris feltölthetik a képet az oldalra. Esetleg létrehozható lenne profil a könyvszekrényekre, az összes magyarországira, budapestire, vagy csak külön a könyvmegálló hálózatra. Itt folyamatosan közzé kellene tenni képeket a szekrényről, és akik követik és érdeklődnek, biztosan értesülhetnek az aktuális helyzetről.

7. A szolgáltatás és a komplex tájékoztató rendszerek tervezési koncepciója

A webes tartalomszolgáltatás során két pillérre kell figyelni. Egyfelől meg kell tartania a tartalomszolgáltatónak a hitelességét úgy, hogy saját tudását, tapasztalatait, élményeit osztja meg. Másrészt pedig lehetővé kell tenni különböző csatornákon a felhasználók aktivitását hozzászólás, reagálás, saját ötletek megosztásának formájában. Ez a kulcsa a mai web 2.0-s rendszereknek. Típusai, a blogok, mint a személyes tartalom szolgáltatására és közösségi felület teremtésére alkalmas oldalak magukban rejtik ezt a két pillért. Azonban önmagában ez nem elég, hanem figyelmet kell fordítani a megfelelő minőségű és mennyiségű, hozzáadott értéket birtokló tartalomra. A túlzott információszolgáltatás káoszt eredményez, és épp ezért, a blogposztok számával is meg kell őrizni az egyensúlyt (épp ezért nem szolgáltathatok információt minden nap vagy minden héten az egyes könyvszekrények állapotáról, mert a hatalmas halmazból nem lehetne kiszűrni a lényeges információkat.) Ki kell emelni a lényeges és hiteles tájékoztatás elemeit, értékelni kell őket, és el kell érni, hogy a felhasználók megbízzanak bennem. Ezt úgy lehet elérni, ha megismerik bizonyos mértékig a blogolót, felismerik szaktudását és hitelességét. Így válhat egy blog hasznossá, értékessé, ami a komplexitásból és egyediségből ered. Így érhető el a kreativitással, ügyesség bizonyításával a siker. 

Ugyanakkor a használók érezzék magukat otthon a felületen, könnyen tájékozódjanak, érezzék a felület "barátságosságát", és lehetőség legyen a válogatásra, hozzákapcsolódásra, hozzászólásra. Másrészt nem csak az egyes felhasználó-profilok kapcsolódhassanak itt össze, hanem helyet kapjanak más szakértők is, ami emelheti a hitelességet, relevanciát. A bloggal mind a blogoló, mind a hozzászóló, szerkesztésbe bekapcsolódó sajátjának érezheti a tudást, birtokolja azt, ami örömet válthat ki belőlük. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy a tartalom a világhálón könnyedén áramolhat, mások által való felhasználása nem korlátozott. Így volt ez az én blogommal is az Index hivatkozása esetében. Ezt az áramlást azonban nem is érdemes meggátolni, ugyanis a minél szélesebb közönséghez, minél több felhasználóhoz, potenciális hozzászólóhoz való eljutás a tartalomszolgáltatás hitelességének, és végső soron a sikerének feltétele.

Orbán Zsófia