A mozgókönyvtárak múltja évtizedekre nyúlik vissza, miközben célja nem változott. A dokumentumok felhasználókhoz való eljuttatásának módja viszont rendkívül színes képet mutat, ugyanis a megközelítés történhet: lovon, szamáron, elefánton, tevén, hajón, biciklin, buszon és villamoson is.
A világ első mozgókönyvtára 1905-ben indult útjára az Egyesült Államokban kétlovas szekéren, 2560 kötettel. Magyarországon ugyanakkor elsőként könyvárvillamosok indultak útnak Budapesten. Később a hazai viszonylatban lovas szekerekkel ellentétben szamarak segédkeztek a Fővárosi Könyvtár állatkerti kirendeltségén.
A mozgókönyvtárak célja a könyvtárral nem rendelkező településeken élők számára különböző közlekedési "eszközökkel" a könyvtári dokumentumok hozzáférhetővé tétele érdekében. Mai értelemben az elsődleges könyvtári funkciók mellett, a könyvhöz való hozzáférésen túl, a mindennapi igények, az információszolgáltatás árnyalt, sokrétű lehetőségeit igyekszik kielégíteni.
Az Európai Uniós és állami támogatású pályázatoknak köszönhetően több mozgókönyvtár kezdhette meg szolgáltatását hazánkban. Az ”Ahová lépek, könyvtárterem - Mozgókönyvtárak” blog bemutatja a Baranya megyei Könyvtárbusz Projekt kapcsán a kiviteléz körüli sikeres menedzsment fontosságát is.
A mozgókönyvtárakról általánosságban elmondható, hogy eltérő feltételek között hasonló funkciókat látnak el. A használói kör összetétele arról tanúskodik, hogy ezekkel a szolgáltatásokkal sikerült azokat az embereket elérni, akik igazán rászorulnak. A vidéki életminőség javítása, az információhoz és a műveltséghez való egyenlő hozzáférés elve, valamint a szociális funkció igen hangsúlyos, így az ellátás megszűnése csapás lenne a helyieknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése