keresés

2014. november 28., péntek

Szerzői jog és könyvtár 2.

A szerzői jog nem tartozik azon témák közé, amelyet különösebben nagy érdeklődés övezett volna az Internet előtti időkben. Természetesen foglalkoztak vele jó néhányan: az Artisjus szakemberei, kiadók, rádiók, mindazok, akik művészeket menedzseltek és természetesen akadtak szakjogászok is. Mégis, mindez meglehetősen távol esett a mindennapoktól.

A könyvtárakban sem volt kiemelt téma a szerzői jog, hiszen a könyvtár a megvásárolt könyvvel a törvény értelmében azt tehetett, amit akart, számtalanszor kölcsönözhette, bármeddig állományban tarthatta vagy éppen kiselejtezhette. Másolásra nem igazán volt mód, senkinek nem jutott volna eszébe kézzel másolgatni egy könyvet, sőt még az oldalak lefotózásának lehetősége sem hozott lázba senkit.
A szerzői joggal kapcsolatos irodalom ezért főleg a szakkönyvekre korlátozódott. A vonatkozó törvényeket a jogi anyagok tartalmazták, a médiában csak akkor jelent meg ez a téma, ha éppen valami botrány volt körülötte.




Talán még emlékeznek néhányan, hogy a világsikerű Lambada című dal ennek kapcsán került be a hírekbe: azok, akiket elsőként szerzőnek tartottak, valójában hallották valahol a dallamot, de nagyvonalúan „népzenének” tartották és nem keresték meg az eredeti szerzőket. Természetesen, miután a Lambada világsiker lett, jelentkeztek az eredeti szerzők és meg is kapták az őket megillető jogokat és a pénzüket.



Hasonló, kicsit már újabb eset volt a Rapülők együttes Szívzuhogás című dala, ebben Geszti Péter, a szerző felhasználta több magyar író verseit, köztük Szabó Lőrinc egyik művét is. A költő fia tiltakozott, ezért ki is vették a dalból a kifogásolt részletet. Személy szerint én sajnálom, hogy így történt, mivel a Geszti Péter által kiválasztott versek példátlan nyilvánosságot kaptak, és ezt versek kapcsán csak nagyon ritkán mondhatjuk el.

A fénymásoló alapjaiban változtatta meg ezt a mai szemmel nézve igen egyszerű helyzetet. A fénymásoló szalonokban a diákság nemcsak az órai jegyzeteket másoltatta, hanem egész tankönyveket is, a folyóiratokból már nem vágták ki borotvával az érdekes oldalakat a kevésbé lelkiismeretes olvasók, hanem másoltak. Így már nem kellett megvenni az eredeti műveket, ha azokat túlságosan borsos árért adták a könyvesboltok, elég volt másoltatni egy könyvtári példányt.
A számítógép elterjedése is megváltoztatta a joganyag hozzáférhetőségét. A kiadók havonta frissített CD-ket küldtek a könyvtáraknak, ügyvédi irodáknak, ezek tartalmát könnyen és gyorsan lehetett keresni.

A legnagyobb változást azonban az Internet hozta. Ma már online elérhetőek a törvények, sokszor a szakkönyveket is elérhetjük e-könyv formátumban; de ha ragaszkodunk a papír alapú könyvhöz, akkor 24 órás szállítással megrendelhetjük az Amazon.com jóvoltából. Az Internet egyben a megosztás lehetőségét is jelenti, ez pedig teljesen új helyzeteket hozott létre a szerzői jog területén. Aki megosztott és másolt, jogsértővé vált, a jogtulajdonosok kezében nem voltak eszközök arra, hogy jogaikat érvényesítsék. Hirtelen mindenkit érdekelni kezdett a szerzői jog.
Ez vezetett oda, hogy ma már számtalan helyen találhatunk joganyagot, azok magyarázatát, kommentárjait. Fórumok foglalkoznak az ide tartozó kérdésekkel, a nagy könyvtárak saját jogászt foglalkoznak, aki felügyeli, hogy a könyvtárban folyó munka jogtiszta legyen. Sok segítséget nyújthatnak a témához kapcsolódó blogok is.
Az egyetemek tanfolyamokat szerveznek azoknak, akik nem jogot tanulnak, de valamilyen módon mégis érdemes tudniuk, mit is jelent ma a szerzői jog. Nemcsak könyvtárosok, hanem feltörekvő fiatal szerzők, tanárok, rádiósok és még számtalan szakma képviselői érdeklődnek az ilyen képzések iránt.
Ma, amikor a szerzői jog gyakorlatilag mindenkit érint, aki valaha is ült számítógép előtt, minden fórum, ahol információt lehet találni erről a témáról, fontos és szükséges.

Aki szeretne még magyar nyelvű blogot olvasni szerzői jogi témában, az bátran nézzen körül itt és itt.

Ferencz Gáborné Zsuzsa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése