A Harvard Business Review (HBR) egyike azoknak a könyvtárakban elérhető publikációknak, melyben az üzleti szférával kapcsolatos kérdéseket lehet keresni. Az egyéni előfizetőik száma nagyon magas. Olvasói bepillantást nyerhetnek az üzleti világba és az Akadémia vezetőinek legfrissebb elképzeléseibe. Hallgatóik számára pedig az itt publikált cikkekből állítják össze a kurzusokhoz szükséges tananyagot.
Amikor az EBSCO 2000-ben szerződést kötött a
HBR-rel, akkor megegyeztek abban, hogy az adatbázisból tananyag nem lesz
elérhető. Ez 2009-ig érvényben is volt. Ebben az évben azonban a
Harvard elhatározta, hogy más egyetemi könyvtárakkal együtt néhány cikket extra díj ellenében tananyagként használnak a
továbbiakban.
Ez az ötlet 2013-ban újra felszínre került és ekkor
már a HBR el is készítette az 500 cikkből áll „csak olvasható”
EBSCO Business Source nevű adatbázist. A HBR 500 teljes listája az
American Library Association (ALA) weboldaláról érhető el. A
könyvtárak számára előfizetési díj térítése után van
lehetőség a cikkek teljes szövegű elérésére ($ 10,000-$
200,000 évente).
A 2013-as Chicagoban megrendezett American Library Association (ALA) Konferencia
vitatémája volt a HBR 500 cikkeiért fizetendő díj. A
konferenciát megelőzően az BUSLIB (Az üzleti könyvtárak fóruma)
oldalán már elkezdődött a posztolás ez ügyben, az ALA éves
gyűlésén pedig már a Reference and User Services Association (RUSA) (Referensz és Felhasználói
Szolgáltatások Egyesülete) is kifejezte tiltakozását.
Sok könyvtár ugyanis túl magasnak tartja az előfizetési díjat. 2013 decemberében Stephanie McReynolds (üzlet és menedzsment könyvtáros) és Scott Warren írt egy bejegyzést a Syracuse-i Egyetemi Könyvtár blogon, melyben az áll, hogy nem kívánják tovább igénybe venni a HBR 500 szolgáltatását.
Andy Speckman, a Brigham Young University könyvtárosa és a BRASS elnöke úgy véli, hogy a HBR politikája a akadémiai normák mellett az ipari normákat is sérti.
Sok könyvtár ugyanis túl magasnak tartja az előfizetési díjat. 2013 decemberében Stephanie McReynolds (üzlet és menedzsment könyvtáros) és Scott Warren írt egy bejegyzést a Syracuse-i Egyetemi Könyvtár blogon, melyben az áll, hogy nem kívánják tovább igénybe venni a HBR 500 szolgáltatását.
Andy Speckman, a Brigham Young University könyvtárosa és a BRASS elnöke úgy véli, hogy a HBR politikája a akadémiai normák mellett az ipari normákat is sérti.
Hogyan gondolkodnak a könyvtáron kívül?
Nem csak a könyvtári közösségeket háborította fel
a kiegészítő díj. Joshua Gans, a Torontói Egyetem professzora,Das Narayandas és James J. Hill professzor érvelésére, mely a Financial Times-ban jelent meg a HBR a
következőképpen reagált: a cikkek továbbra is elérhetők
maradnak a kutatók számára és a kutatások használatához. Ők
csupán az eszközöket korlátozták. Úgy tűnik, hogy a
felsőoktatási intézmények egyszerűen az iskolákról a
könyvtárakra terhelték a fizetést.
Az EBSCO álláspontja
Mi az Ebsco álláspontja a BRASS/RUSA állításáról?
Az EBSCO szóvivője nem kívánta kommentálni az esetet. Véleményük szerint ez igazából a Harvard Business Review Publishing elve, nem az EBSCO-é.
Az EBSCO szóvivője nem kívánta kommentálni az esetet. Véleményük szerint ez igazából a Harvard Business Review Publishing elve, nem az EBSCO-é.
Világítsuk meg az ügyet egy másik szemszögből
A Syracuse könyvtárosai is rámutattak arra, hogy a rossz példát mutat a Harvard a könyvtárak számára. Mi történik ha másik kiadót keresnek? Az addigi egység felbomlana, ezáltal csökkenne az EBSCO gyűjteményének az értéke. A Harvard szemléletének megváltoztatása nagyon komoly, nehéz feladat lenne.
Elképzelhető, hogy ha a könyvtárak nem döntöttek volna úgy, hogy fizetik a díjat, akkor törölték volna az előfizetésüket a HBR-nél és a professzorok kihagyták volna a tananyagból az itt kínált cikkeket.
Elképzelhető, hogy ha a könyvtárak nem döntöttek volna úgy, hogy fizetik a díjat, akkor törölték volna az előfizetésüket a HBR-nél és a professzorok kihagyták volna a tananyagból az itt kínált cikkeket.
Nyitott hozzáférés a Harvardon
Érdekes tény, hogy a Harvard Egyetem ott van az élvonalban
az akadémiák nyitott hozzáférés mozgalmában. Bár az üzleti iskolai esettanulmányok és jegyzetek, a HBR-ben publikált cikkek nem alkalmazzák a Harvard Open Access politikáját.
2013 májusában az intézmény Peter Suber-t nevezte ki az OA mozgalom vezetőjévé. A projekt ösztönző hatással volt a Harvardon belül és kívül egyaránt.
Az üzleti világ profitorientált és az akadémia nyílt hozzáférésű elköteleződése meglepő kettősséget mutat.
2013 májusában az intézmény Peter Suber-t nevezte ki az OA mozgalom vezetőjévé. A projekt ösztönző hatással volt a Harvardon belül és kívül egyaránt.
Az üzleti világ profitorientált és az akadémia nyílt hozzáférésű elköteleződése meglepő kettősséget mutat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése