A Nyílt Hozzáférés a kínai felsőoktatási könyvtárak jövőjévé vált. A kormány támogatásával és a Nyílt Hozzáférés előrehaladtával egyre több felsőoktatási könyvtár kötelezi el magát Kínában a Nyílt Hozzáféréshez való csatlakozásra. A Nyílt Hozzáférés gyors fejlődése nemcsak a tradicionális tudományos kommunikáció modelljét változtatta meg és a tudományos információ szabad áramlását hozta el, hanem a felsőoktatási könyvtárak minden területén érezteti hatását beleértve az ő szerepüket, állományukat, technológiájukat és szolgáltatásaikat.
A Nyílt Hozzáférés mozgalom 2003-ban indult el Kínában annak eredményeként, hogy a tudományos kutatás ugrásszerűen megnőtt a 20. században. A folyóirat előfizetések magasak voltak, így a felsőoktatási könyvtárak, intézmények el kezdték támogatni világszerte a Nyílt Hozzáférést. Ennek egyik példája, hogy 2010-ben létrejött Kínában a Nemzeti Akadémiai Nyílt Hozzáférési Folyóirat Platform (CAS-OAJ), mely arra biztatta a tudományos réteget, hogy tegyék elérhetővé online folyóirataikat. A platform 180 folyóiratot és 65 millió tudományos publikációt tartalmaz. Egy másik példa az intézményi repozitoriumak létrejötte. Néhány felsőoktatási könyvtár létrehozta az intézményi repozitoriumokat, hogy a széles közösség számára elérhetőek legyen a tudományos szakirodalom. A directory of Open Access Repozitories – OpenDOAR – és a Registry of Open Access Repozitories – ROAR nyilvántartása szerint ma 80 intézményi repozitorium van Kínában. Ilyenek például a Honkong-i Egyetem Intézményi Repozitoriuma vagy a Xiamen Egyetem Intézményi Repozitoriuma. A harmadik példa a Nyilt Hozzáférésre a felsőoktatási könyvtárak honlapja, mely biztosítja a kapcsolódást a nyílt hozzáférésű folyóiratokhoz és az Intézményi Repozitoriumokhoz, mint például a DOAJ (Directory of Open Access Journals), PubMed Central (PMC), OpenDOAR és a ROAR.
A Nyílt Hozzáférés hatása a felsőoktatási könyvtárakra igen jelentős, hiszen megváltoztatta azok szerepét a globális információ piacán. A hagyományos kiadói modellnél a könyvtár szerepe az információ gyűjtése, feltárása, tárolása, megőrzése és szolgáltatása. Ezen kívül a könyvtárak közvetítők voltak a kiadók és a kutatók között. Ezzel ellentétben a Nyílt Hozzáférésű kiadói modellben a felsőoktatási könyvtáraknak megnőtt, illetve kiszélesedett a felelőségük, hiszen ők maguk lettek a tudományos anyagok prominens kiadói. Tehát a Nyílt Hozzáférés Kínában egy sokkal olcsóbb alternatívát kínál a szakfolyóiratok kiadásában. A felsőoktatási könyvtárak nyílt hozzáférésű anyagokat integrálnak állományukba, mely elérhető a kutatók számára. Kínában a felsőoktatási könyvtárak akárcsak más hasonló intézmények világszerte nem csupán a tudomány, gondolkodás portáljai, hanem támogatói, pártolói és közvetítői a Nyílt Hozzáférés mozgalomnak segítve használóikat a Nyílt Hozzáférés koncepciójának megértésében.
Fentiek értelmében elmondható, hogy a nyílt hozzáférés a felsőoktatási könyvtárak jövője Kínában, mely megváltoztatta szerepüket azáltal, hogy elsődleges felelőségükké ás feladatukká a nyílt hozzáférésű anyagok megőrzését tette.
Hu, D., Luo, A., & Liu, H. (2013). Open Access in China and its Effect on Academic Libraries. The Journal of Academic Librarianship, 39(1), 110-112. doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.acalib.2012.11.009
Készítette: Tampu Ferenc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése