A Warhammer 40k mint antiutópia 2.

A warhammer 40.000 először egy terepasztalos stratégiai játék volt, melyet a Britt Games Workshop adott ki és Rick Priestley készített 1987-ben. Ez egy olyan játék, amiben két (vagy több) ember játszik egymás ellen egy terepasztalon, kis méretű figurákkal. Talán a sakkhoz lehet kicsit hasonlítani, csak itt nagyobb szerepet játszik a szerencse. A játékhoz szükséges figurákat darabokban, festetlenül lehet beszerezni, így mindenki a saját szája íze szerint dekorálhatja és állíthatja be a katonáit, járműveit.

A terepasztalos stratégiai játékok eredete egészen az ólomkatonázásig vezethető vissza. Az ólomkatonázás, bár már vagy 200 éve létező játékforma, a mai terepasztalosaktól mindössze a figurák anyagában tér el (a játékszabályok persze típusonként változnak). Bár faragott fa figurákkal már a középkorban is lehetett találkozni, erre a korszakra még nem volt jellemző a rendes, szabályok szerinti játék.
Fontos kiemelni, hogy itt most kifejezetten a terepasztalos, figurákkal történő, szabályok szerinti játékokról van szó. A társasjátékok (jóval régebbi eredetűek) és a hadvezérek stratégiai asztalai nem ide tartoznak (bár valószínű, hogy innen fejlődtek ki), mivel a társasjátékok, vagy nem figurákkal, vagy nem terepasztalon történnek és a szabályrendszerük is jóval kötöttebb, az utóbbi pedig nem csak egyszerűen  egy játék.
Ha valaki érdeklődik a terepasztalos játékok iránt, akkor ezt elsősorban érdemes a gyártók és az eladók honlapján tenni. Az eladók közül Magyarországon talán a legjelentősebb a Wargammers. Náluk gyakorlatilag a hobbihoz minden szükséges felszerelést be lehet szerezni. A másik legnagyobb eladó a Főnixcsarnok, ahol szintén minden szükséges eszköz beszerezhető. Mivel a Warhammer 40.000 a legnépszerűbb a terepasztalos játékok közül (Magyarországon megközelítőleg a játékosok 50%-a ezzel játszik), ezért ezt fogjuk a legnagyobb számban látni. A legismertebb gyártók elsősorban angliában vannak (sajnos az árszabás is ennek megfelelő). Ezek közzül megemlítendő a Forgeworld, ami kizárólag a 40k-val foglalkozik és a Games Workshop.
A rajongók számos rendkívül informatív oldalt hoztak létre, melyeken keresztül sokat tudhatunk meg nemcsak a játék(ok)ról, hanem magáról az univerzumról is. A játékkal foglalkozók közül az egyik a boardgamegeek. Az univerzummal, valószínűleg annak okán, hogy az olyan nem kicsi univerzumok, mint a Star Wars, eltörpülnek ellette (no nerdrage please), jóval több oldal foglalkozik. Ezek közül a legátfogóbb a Lexicanum, ahol a warhammer fantasy-ról is találhatunk információt. A Wikipedián is találhatunk róla erősen tömörített információt, bár jelen esetben érdemes figyelni a linkekre, mivel sok fontos részletet tartalmazhatnak. Említést érdemel még a számtalan facebook csoport, amit a témában alkotnak.
Említést érdemelnek még a különböző videók és filmek ebben a témában. Bár kevéssé informatívak, de annál látványosabbak. Ezek többnyire játékok trailerei, vagy cutscene-ek, de minden másodpercük egy látványorgia. Ilyen például az új Space Hulk Deathwing trailere, vagy a Dawn of War 2-é, vagy az exterminatus cutscene az utolsó Dawn of War-ból. A szabályt erősítő kivétel az Ultramarines movie, ami eléggé szégyenletesre sikeredett, tekintve, hogy az azt évekkel megelőző játékok trailerei és cutscenei, valamint az utána indult fan készítésü projekt, a Lord Inquisitor (kisfilm) trailerei is sokkal igényesebben lettek elkészítve.
Rendkívül fontos, hogyha úgy döntünk, hogy ezt választjuk hobbinkul, helyesen osszuk be a kiadásainkat, hiszen csak 1 ecset, ragasztó (modellragasztó!, a figurák dobozán leírják) és a szükséges festék ára magában elérheti az 5-7000 Ft-ot. Valamint rengeteg kiegészítő eszközt árulnak nem kifejezetten olcsón, amiket csak akkor érdemes megvenni, ha már kipróbáltuk ezt és úgy döntünk, hogy komolyabban is akarunk foglalkozni vele (pl.: egy kezdőnek nagy valószínűséggel nincsen szüksége 20.000 Ft-os mini modellező satura).

/ további bejegyzések

Albrecht Dániel