 |
| Papirusztekercs maradványok |
Fitz József egyetemi könyvtáros 1930-ban azt írta, hogy a könyv nem más, mint az írás és a szöveget rögzítő anyag találkozása. Az idők folyamán mindig változott az anyag (hordozó) és az eljárás, amellyel az írás rögzítésre került. Ha a könyvek történetének kezdetére gondolunk, mindannyiunknak eszébe jutnak az anyagtáblák, a papirusztekercsek, a kínai babuszkötegkönyvek, vagy a pergamentekercsek és a kódexek.
 |
| Agyagtábla |
Egyes elméletek szerint a könyv szó a fa szóval van összefüggésben, és abból eredeztethető, így például a görög Biblion, a latin Liber, az angolszáz Boc, a német Buch szavainkat. Meg kell különböztetnünk a kéziratokat és a géppel sokszorosított szövegeket. A mai nyomda elődje a középkorban a kolostorok és a másolószerzetesek voltak. A 14-15. században a papír kiszorította a pergament. Gutenberg 42 soros bibliája megváltoztatta az egész európai kultúrát.
Bibliofil könyv a nyomtatás és az e-könyv tükrében
A nyomdászat forradalma nemcsak állandósította a szöveget, hanem széles körben tette elérhetővé az ismereteket és gyors közlést tett lehetővé. A papír egyharmaddal olcsóbb megjelenési forma volt, mint a kézirat. A példányszámok folyamatosan emelkedtek, és egyre díszesebb fametszeteket alkalmaztak. A kézi előállítást a XIX. századra végleg felváltotta a tömeges nyomtatás. A bibliofil könyvek külön kategóriaként maradtak fent, előállításukat a XX. század végén is a kézi szedés és a kézi kötés jellemezte.
Az internet megjelenésével, napjainkban, az e-könyvek hódítanak új megjelenési formaként. Az e-könyvek hordozója a digitális fájl, megjelenítő felülete az e-papír, olvasásához megfelelő elektronikai eszköz szükséges. A kézműves termékek iránti érdeklődést a tömegtermelés és az elektronikus eszközök elterjedése újra felerősítette, a könyvek sem kivételek, hiszen egyfajta „tükrei” az emberiség, a tudomány hagyományának és fejlődésének. Az értékek megőrzése és közvetítése a könyvtárak kiemelt feladata. A bibliofil kiadványok megjelentetése manapság egyre ritkább és drágább, ezekhez a dokumentumokhoz nehézkes a hozzáférés. A megjelent kiadványokat célszerű megörökíteni internetes oldalakon, hogy fontosságukra felhívjuk a figyelmet, és hogy segítsük a megismerésüket.
A nyomdászat forradalma nemcsak állandósította a szöveget, hanem széles körben tette elérhetővé az ismereteket és gyors közlést tett lehetővé. A papír egyharmaddal olcsóbb megjelenési forma volt, mint a kézirat. A példányszámok folyamatosan emelkedtek, és egyre díszesebb fametszeteket alkalmaztak. A kézi előállítást a XIX. századra végleg felváltotta a tömeges nyomtatás. A bibliofil könyvek külön kategóriaként maradtak fent, előállításukat a XX. század végén is a kézi szedés és a kézi kötés jellemezte.Az internet megjelenésével, napjainkban, az e-könyvek hódítanak új megjelenési formaként. Az e-könyvek hordozója a digitális fájl, megjelenítő felülete az e-papír, olvasásához megfelelő elektronikai eszköz szükséges. A kézműves termékek iránti érdeklődést a tömegtermelés és az elektronikus eszközök elterjedése újra felerősítette, a könyvek sem kivételek, hiszen egyfajta „tükrei” az emberiség, a tudomány hagyományának és fejlődésének. Az értékek megőrzése és közvetítése a könyvtárak kiemelt feladata. A bibliofil kiadványok megjelentetése manapság egyre ritkább és drágább, ezekhez a dokumentumokhoz nehézkes a hozzáférés. A megjelent kiadványokat célszerű megörökíteni internetes oldalakon, hogy fontosságukra felhívjuk a figyelmet, és hogy segítsük a megismerésüket.
Lipták Pál és a Békés Megyei Könyvtár bibliofil kiadványai
A világ legkisebb boldogságai címmel nyílt 2014. május 29-én Lipták Pál műveiből Hajdú László és a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményében lévő festmény kiállítás.
Lipták Pál festőművész, lokálpatrióta, könyvtárigazgató, aki egész életét elkötelezte az értékek összegyűjtésének megőrzésének és közvetítésének. Egészen korán elköteleződött a festészet, az irodalom és a könyvtár iránt. Magánemberként figyelemre méltó néprajzi gyűjteménye volt, festményei méltán tartanak érdeklődésre számot az utókor számára, és nem utolsó sorban kiemelkedő tevékenységet folytatott a könyvtárügy terén. Nevéhez fűződik az ország első megyei könyvtára - Békés Megyei Könyvtár, 1952.03.09., hálózati munkájáért Kossuth-díjat kapott.
De nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása, az ország első zenei könyvtára, számos, Békés megyei települési könyvtár (Doboz, Mezőhegyes) kialakítása, gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel, szem előtt tartva az olvasók érdekeit: minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. Egyedi tervei alapján készültek el az 1985-ben megépítésre került Békés Megyei Könyvtár épülete, elrendezése, belső kialakítása, az ott elhelyezett polcok, a vas-beton szerkezet. A könyvtári szolgáltatások terén is elkötelezett volt: igazgatása alatt nem állhattak rendetlenül a könyvek a könyvespolcokon, szigorúan megkövetelte a rendet. Akik tőle tanulták a könyvtáros hivatást, azok ezt a szeretet és elkötelezettséget adták át: Varga Gáborné Ili, Timkó Jánosné, Éva osztályvezetők, a teljesség igénye nélkül, az utódok igyekeznek követni azt az értéket, és példa értékű munkát, amit a nagy elődöknek köszönhetünk. Békéscsabán volt könyvtáros Féja Géza, Lipták Pál, Dr. Ambrus Zoltán, akik mind kiemelkedő alakjai és országosan elismert hírű szakemberei voltak a hazai könyvtárügynek.
A Poesis Hungarica sorozat
Lipták Pál az irodalmi munkássága is jelentős volt: nevéhez kötődik a Poesis Hungarica sorozat. A kötetek az akkori kortárs irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki, Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével, néhány kötet illusztrációját ő maga készítette el. A kötetek a könyvtár nyomdájában igényes munkával készültek, egyedi papírra, kézi kötéssel, hagyományos kézi szedéssel, egyedi betű típusokkal. A szerzők között találjuk többek között Jókai Annát, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Pilinszky Jánost, Székely Magdát, Weöres Sándort, Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Sarusi Mihályt, Vészi Endrét.
A kiadványokról a bmkbibliofil.blogspot.hu címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.
Ha napjainkban egyre kevesebb a hagyományos nyomdai technikával elkészített, igényes formában megjelenő bibliofil kiadvány, kiemelten fontos, hogy ezek a mind tartalmukban és megjelenésükben egyaránt ritka és igényes kötetek elérhetőek legyenek a weben, illetve a digitális megőrzés a közvetítés mellett egyben archiválja is a hagyományos formában megjelent bibliofil kiadványokat.
Kellemes időtöltést - ismerkedést kívánok a bibliofil könyvek világával!
Lipták Pál festőművész, lokálpatrióta, könyvtárigazgató, aki egész életét elkötelezte az értékek összegyűjtésének megőrzésének és közvetítésének. Egészen korán elköteleződött a festészet, az irodalom és a könyvtár iránt. Magánemberként figyelemre méltó néprajzi gyűjteménye volt, festményei méltán tartanak érdeklődésre számot az utókor számára, és nem utolsó sorban kiemelkedő tevékenységet folytatott a könyvtárügy terén. Nevéhez fűződik az ország első megyei könyvtára - Békés Megyei Könyvtár, 1952.03.09., hálózati munkájáért Kossuth-díjat kapott.
De nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer kialakítása, az ország első zenei könyvtára, számos, Békés megyei települési könyvtár (Doboz, Mezőhegyes) kialakítása, gyermek és zenei részlegekkel, világos, tiszta könyvtári terekkel, szem előtt tartva az olvasók érdekeit: minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. Egyedi tervei alapján készültek el az 1985-ben megépítésre került Békés Megyei Könyvtár épülete, elrendezése, belső kialakítása, az ott elhelyezett polcok, a vas-beton szerkezet. A könyvtári szolgáltatások terén is elkötelezett volt: igazgatása alatt nem állhattak rendetlenül a könyvek a könyvespolcokon, szigorúan megkövetelte a rendet. Akik tőle tanulták a könyvtáros hivatást, azok ezt a szeretet és elkötelezettséget adták át: Varga Gáborné Ili, Timkó Jánosné, Éva osztályvezetők, a teljesség igénye nélkül, az utódok igyekeznek követni azt az értéket, és példa értékű munkát, amit a nagy elődöknek köszönhetünk. Békéscsabán volt könyvtáros Féja Géza, Lipták Pál, Dr. Ambrus Zoltán, akik mind kiemelkedő alakjai és országosan elismert hírű szakemberei voltak a hazai könyvtárügynek.
A Poesis Hungarica sorozat
A kiadványokról a bmkbibliofil.blogspot.hu címen olvashatnak bővebben az érdeklődők. A blog célja, hogy elérhetővé tegye ezeket a ritka és bibliofil köteteket a nagyközönség számára.
Ha napjainkban egyre kevesebb a hagyományos nyomdai technikával elkészített, igényes formában megjelenő bibliofil kiadvány, kiemelten fontos, hogy ezek a mind tartalmukban és megjelenésükben egyaránt ritka és igényes kötetek elérhetőek legyenek a weben, illetve a digitális megőrzés a közvetítés mellett egyben archiválja is a hagyományos formában megjelent bibliofil kiadványokat.
Kellemes időtöltést - ismerkedést kívánok a bibliofil könyvek világával!
Lukoviczki Anna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése