Kortárs magyar irodalom 2.

A kortárs irodalom terjesztésére szolgáló felületek az Internet megjelenése előtti időkben meglehetősen változatosak voltak. Az 50-es években az elsődleges szerepet a nyomtatott sajtó, illetve a különböző irodalmi társaságok töltötték be; ezeket a későbbiekben a rádió és a televízió nyújtotta lehetőségek egészítették ki.

A szocializmus idején a kiadók, a könyvkereskedelem és a folyóiratok majdnem teljesen állami kézben voltak. A cenzúra bevezetése miatt bizonyos tartalmak és szerzők egyáltalán nem kaptak lehetőséget a megjelenésre. Az irodalmi élet ennek ellenére igen élénk volt: a fővárosban és vidéken számos irodalmi folyóirat jelent meg, melyekben többek között sok fiatal kortárs szerző munkái is helyet kaptak. A tartalmak szűrése csak a 60-as évek végén lazult, mikor néhány kiadó már saját hálózatában terjeszthette kiadványait.

A rendszerváltás után hatalmas mennyiségű, az előző érában tilalmasnak számító irodalom került publikálásra, amelyre jelentős kereslet is volt; ennek következtében sorra alakultak az új kiadók, és a folyóiratok választéka is nagymértékben bővült. A piacon megjelentek az első magánkiadású kötetek. Ezt az időszakot pár év elteltével rohamos hanyatlás követte: a 90-es évek közepére a nagy állami vállalatok csődbe mentek, illetve számos kiadót és könyvterjesztő vállalatot is be kellett zárni; egész falvak, sőt városok maradtak könyvesboltok nélkül. A kormány könyvkiadást segítő kulturális alapok létrehozásával igyekezett a helyzeten javítani, ez azonban nem jelentett tartós megoldást a kialakult válsághelyzetre. A 2000-es évek elejére néhány nagy könyvkiadó és könyvterjesztő hálózat vette át az uralmat, melyek napjainkra egyre inkább veszteségesnek mutatkoznak.

A könyvkiadók és a folyóiratok mellett az irodalom – ezen belül a kortárs irodalom – legjelentősebb médiái a rádió és a televízió voltak. A 60-as évektől kezdve a fiatal költők és írók egyre nagyobb szerephez jutottak a rádiók irodalmi műsoraiban, melyekben verseik, prózáik, illetve velük készült interjúk hangzottak el. Jelentős szerepe volt továbbá a kifejezetten rádiós műfajnak számító hangjáték-irodalomnak, melyben Magyarország kiemelkedően magas színvonalat képviselt. A televízióban való megjelenési lehetőséget elsősorban a Magyar Televízió műsorai jelentették, melyek keretében szerzői estek, interjúk, ismeretterjesztő műsorok, illetve az irodalmi élet legfrissebb eseményei kerültek bemutatásra. Habár kulturális jelentőségük elvitathatatlan, ezek a műsorok (elsősorban a tévécsatornák növekvő számából adódóan) napjainkra többnyire háttérbe szorultak.

A kortárs irodalom terjesztése és támogatása kapcsán fontos megemlíteni a különböző irodalmi csoportokat, melyek a tehetséges alkotók támogatása mellett különböző kulturális programok szervezésében is tevékeny részt vállalnak: könyvnapokat, írói esteket és felolvasásokat szerveznek. Ilyen szervezet többek között az 50-es években létrejött Magyar Írószövetség, illetve az ennek keretein belül megalakult József Attila Kör.

A könyvtárak, művelődési házak gyakran szolgálnak a fent említett kulturális események helyszínéül, illetve fontos szerepet játszanak ezek megszervezésében, lebonyolításában is. A közművelődési, valamint az irodalmi, irodalomtudományi gyűjtőkörű könyvtárak az állományukban megtalálható kortárs művek által is hozzájárulnak a modern irodalom terjesztéséhez.

A digitális korszak, valamint az Internet megjelenése számos változást hozott a tartalmak publikálási felületeivel és a hozzáférés módjaival kapcsolatban. Az e-könyv és a különböző weboldalak megjelenésével a tartalommegosztás és az értékesítés területén új lehetőségek tűntek fel: megjelentek az online könyvesboltok, elektronikus könyvtárak és- adatbázisok. Az online gyűjtemények közül kiemelendő a Magyar Elektronikus Könyvtár kortárs magyar irodalommal kapcsolatos gyűjteménye, melyben számos ma élő és publikáló magyar szerző alkotásai megtalálhatók olvasható és letölthető formában, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában megjelenő Digitális Irodalmi Akadémia, ahol a szerzők digitalizált életművei mellett életrajzukat, fényképüket, illetve a velük készült interjúk egy részét is megtekinthetjük.Néhány weboldal, mint például a például a többek között számos cikket, illetve videó- és hanganyagokat is közlő litera.hu, átfogóan dolgozza fel a kortárs irodalommal kapcsolatos tudnivalókat és újdonságokat.

Az új technológiák megjelenése természetesen a hagyományos könyvtárakra is kihatott: számos intézkedés született a gyűjtemények digitalizálása, illetve a távoli hozzáférés biztosítása érdekében. Mindezeknek köszönhetően a kulturális értékek – köztük a kortárs irodalmi alkotások – minden eddiginél szélesebb közönség számára váltak elérhetővé. A digitalizáció elterjedésével megjelentek a CD-ROM formátumú kiadványok, (például az Arcanum Kiadó irodalmi CD-ROM-jai), melyek könnyebb hordozhatóságukkal, illetve a bennük rejlő interaktív lehetőségekkel színesítették a kínálatot.


Változások történtek az írott sajtó területén is: a nyomtatott folyóiratok mellett (és helyett) megjelentek az online kiadások; némelyik újság nyomtatott változata teljesen megszűnt, és a továbbiakban kizárólag webes formában élt tovább, míg mások hasznos kiegészítő lehetőséget láttak az online megjelenésben. Napjainkban már számos irodalmi folyóirat rendelkezik saját honlappal, melyen a közölt tartalom mellett az olvasók is szerephez jutnak: hozzászólhatnak a cikkekhez, illetve nyomon követhetik az aktuális eseményeket. Jó példa erre a Kortárs irodalmi folyóirat weboldala, a Kortárs Online, ahol többek között számos blogot is olvashatunk irodalmi és kulturális témakörökben.

A különböző irodalmi társaságok és kiadók szintén igyekeztek kiaknázni az online megjelenésben rejlő lehetőségeket. A legtöbben közülük rendelkeznek saját honlappal, ahol a felhasználók értesülhetnek fontosabb tevékenységeikről, programjaikról. A Magyar Írószövetség honlapján például a tagok részletes adatlapjai mellett a szövetség szervezésében működő Íróiskolával, illetve a nemrég megújult könyvtárral kapcsolatban is találhatunk információkat.

Habár a hagyományos médiában az irodalom némileg háttérbe szorult, az audiovizuális és a hangzó anyagok szintén megtalálták az utat az Internet világába: a rádió és a televízió szerepét részben a videómegosztó oldalak és az online rádiók vették át. Fontos még megemlíteni a Wikipédia, illetve más online lexikonok kapcsolódó szócikkeit is, ahol kortárs irodalomról, illetve az alkotókról is tájékozódhatunk. Léteznek kifejezetten kortárs irodalom témakörével foglalkozó weblexikonok is, mint például a Kortárs Irodalmi Adattár, vagy a szerzőkkel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat adatlapok formájában megjelenítő emir.hu .

Összességében véve elmondható, hogy a kortárs irodalom az Internet segítségével könnyebben hozzáférhetővé vált, és több réteghez juthat el, mint korábban. Az interaktivitás megjelenésével az olvasók számára lehetőség nyílt a tartalmak véleményezésére, létrehozására és szerkesztésére is: blogok, fórumok, irodalmi portálok jelentek meg, melyeken a felhasználók eszmét cserélhettek, publikálhatták saját írásaikat, illetve megoszthatták az őket érdeklő információkat. Az Index fórumában például számos bejegyzést olvashatunk a kortárs magyar irodalom témakörében. Az érdeklődők a kortárs irodalmi blogokra itt és itt találhatnak példákat.

A világháló amellett, hogy elősegítette az olvasók bevonását a tartalmak véleményezésébe és szerkesztésébe, az alkotók számára is új lehetőségeket nyújtott. A szerzői önmegvalósítás egy érdekes példája Balla D. Károly kárpátaljai magyar író, költő és szerkesztő online munkássága, akinek irodalommal és közélettel kapcsolatos műveit és egyéb írásait egy, a szerző által épített weboldalak és blogok sokaságából összeálló hálózat, az UngParty foglalja össze.

A közösségi oldalak előtérbe kerülésével az információmegosztás- és szerkesztés minden eddiginél kötetlenebb és személyesebb formát öltött: amatőr irodalmi csoportok és irodalmat kedvelő társaságok alakulnak, ahol a szerzők egymás között publikálják és véleményezik írásaikat. Megjelentek továbbá az amatőr irodalmi oldalak, melyeken a legkülönbözőbb témájú és színvonalú írásokkal találkozhatunk. Némelyik oldal, mint például a dokk.hu irodalmi portál, szerkesztői véleményekkel, kritikákkal is segíti az alkotókat, illetve tájékoztatást ad a különböző irodalmi programokról, eseményekről.

A digitális korszak technikai vívmányai és a megváltozott olvasói igények nemcsak az irodalom megjelenési felületeire, hanem közlési formáira is kihatnak. Egyre több olyan kreatív megoldás születik, melyek átértelmezik az olvasmányélmény hagyományos fogalmát: az Ottlik Géza Hajnali Háztetők című regénye ihlette okostelefonos irodalmi séta keretében például a várost bejárva, a különböző helyszínekhez kötődően „élhetjük át” a történetet.

Zsigmond Eszter

/ további bejegyzések a témában