Szemle 2018. ősz

Beduya, Jose: Seven projects awarded 2018 digitization grants
[Hét projekt részesült digitalizációs támogatásban]
iN.: Cornell Chronicle, 2018. 09. 11.
ref.: Tompai Dóra

Biçen Aras, Bahar: University Libraries and Social Media Policies
[Egyetemi könyvtárak és a közösségi média irányelvei]
iN.: Journal of Balkan Libraries Union Vol. 2, No. 1, pp. 21-27, 2014.
ref.: Simon Tünde

Brewster, Kahle:: Transforming Our Libraries from Analog to Digital: A 2020 Vision
[Könyvtáraink átalakítása]
iN.: 2017 március 13.
ref.: Tarjányi Gyöngyi

Dyer, Elizabeth; Swartzlander, Barbara J.; Gugliucci, Marilyn R.: Using virtual reality in medical education to teach empathy
[A virtuális valóság használata egészségügyi képzésben az empátia oktatására]
iN.: Published online, Journal of the Medical Libraray Association, 2018. okt. 1.
ref.: Ruzsinszki Edina

Fagan, Jody Condit: The Suitability of Web Analytics Key Performance Indicators in the Academic Library Environment
[A webanalitika kulcs teljesítménymutatóinak alkalmazhatósága felsőoktatási könyvtári környezetben]
iN.: The Journal of Academic Librarianship, 2014. jan. 1.
ref.: Tilhof Alexandra

Fox, Bette-Lee: Branching Out
[Csomópontok]
iN.: Library Journal, 2018. nov. 14.
ref.: Seres Nóra

Howard, Heather; Huber, Sarah; Carter, Lisa; Moore, Elizabeth: Academic libraries on social media: finding the students and the information they want
[Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában]
iN.: Information Technology and Libraries, Vol 37, No 1 (2018)
ref.: Markó-Markechné Zelei Edit

Mazzocchi, Juliana: Blogs and social networks in libraries: complementary or antagonistic tools?
[Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárakban]
iN.: Library Philosophy and Practice, 2014. nov.
ref.: Jurinka Ibolya

Oyelude, Adetoun A.: Virtual reality (VR) and augmented reality (AR) in libraries and museums
[Virtuális valóság és kiterjesztett valóság a könyvtárakban és múzeumokban]
iN.: Library in Tech News. Volme 35. issue 5.
ref: Söveges Szücs Éva

Sahu, Rekhraj: Cloud Computing: an innovative tool for library services
[Felhőalapú szolgáltatás: új lehetőségek a könyvtárak elött]
iN.: National Conference Library Information Science & Information Technology for Education, New Delhi, 27 August, 2015.
ref.: Bencze István

Kéziratok átírása digitális bölcsészeti eszközzel

Kéziratok átírása digitális bölcsészeti eszközzel a régi könyves szakirányon : Beszámoló egy megvalósult projektről

A harmadéves régi könyves szakirányt választó hallgatók Muzeális gyűjtemények számítógépesítése c. órájának projektmunkájáról szeretnék beszámolni, és egyúttal egy hasznos alkalmazást bemutatni a régi könyvtári dokumentumok kereshetővé tételére.

A digitális bölcsészeti eszközök új lehetőségeket kínálnak a könyvtárak gyűjteményeiben található kéziratos vagy korai nyomtatott anyagok feldolgozására és közzétételére. A READ projekt keretében létrehozott Transkribus alkalmazással például át tudunk írni kéziratos állományokat valamint korai nyomtatványokat is, és a transzkripció végeztével akár kétrétegű PDF-ben is szolgáltathatjuk az OCR-programokkal még nem felismertethető művet. A program úttörő jellegét az adja, hogy bizonyos számú szavak begépelése után egy azonos kézírásból vagy szövegből el lehet kezdeni a számítógépes szövegfelismerő technológiát használni, a Handwritten Text Recognitioneszközt. A kéziratos szövegekből 15 000 szót ajánlanak transzkribálni, a régi folyóiratok vagy nyomtatványok esetén 5000 szót szükséges átírni ahhoz, hogy futtatni tudjuk a gépi felismerést. Az említett projektnél nem volt cél ekkora mennyiségű szöveget begépelni, egyelőre a kézi transzkripciót próbáltuk ki a rendszeren.

Tartalomszolgáltatás-kutatás 2018. tavasz

2018. tavasz/nyár

Tartalomszolgáltatás

Abonyi Magdolna: Rendőrségi szakirodalom
- Létrehozott honlap
Bodnár Barbara: Mobil applikációk a könyvtárakban
- Létrehozott honlap
Ivanics Márta: Egy hadtudományi kutatóhely könyvtárának aktualitásai
- Létrehozott honlap
Móring Tibor: Self-Publishing - projektzárás
- Létrehozott honlap
Pataki Fruzsina: Interaktív gyerekkönyvek
- Létrehozott honlap
Radi István: Horgász weboldalak
- Létrehozott honlap
Tót Barbara: Webcomicok
- Létrehozott honlap

Kutatás

Cserép Viktória: Elektronikus szövegek
Győri-Drahos Flóra: Digitalizált régi könyvek tartalomszolgáltatási modelljei
Kovács Dorottya Marianna: Magyarország múzeumainak 2018-as helyzetképe
Török Karola: Diszlexiások a könyvtárban?

Közös projekt
Hullámfürdő záróra előtt

Works in progresss...

Sisa Katalin: Jászsági könyvtárak
- Létrehozott honlap
Nemesházy Marcell: Videobloggerek
- Létrehozott honlap

A vlogok - projektzárás

A vlogok.blogspot.hu oldal létrehozásakor már 2016-ban úgy gondoltam, hogy a jövő bizony nem a televízió, rádió, hanem a YouTube és a hozzá hasonló szolgáltatók, 2018-ra pedig már a Facebook is teljes gőzzel hajt a legnépszerűbb felület címre. A továbbiakban bizonyosan magam is fogok vlogokat követni, de ami manapság már még érdekesebb, bizonyos televíziós tartalmak felkerülése legális módon a szolgáltató oldalára. Ez az, ami talán megérhet a jövőben 1-2 posztot.

A Tudományos Szakkönyvtár blogbejegyzései és a tartalomszolgáltatás alkalmazhatósága a honvédségi könyvtárak életében

A Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című tantárgy első óráján kaptam feladatként, hogy készítsek blogot, az abban szereplő téma mutasson más tartalmakra, ezzel gyűjtsek össze információt, amely segítségével tájékozottabbá tehetem a blog témája iránt érdeklődő használót. Munkahelyemen, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely könyvtárában pont egy olyan formátumot kerestem, amellyel a könyvtár rendezvényeire, dokumentumaira hívhatnám föl a figyelmet, mivel könyvtárunknak egyenlőre nincs olyan weboldala, ahol ezeket az eseményeket közreadhatnám.

Horgász weboldalak - Projektzárás

A Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című kurzus során a horgász weboldalakat választottam. A projekt témája miatt sem tekinthető lezártnak, mivel több ezer horgász weboldal létezik, de a kurzus keretein belül csak a nagyobb, vagy számomra érdekesebb oldalak kerültek bemutatásra.

Diszlexiások a könyvtárban?

Az információhoz való hozzáférés, ezzel együtt a közkönyvtárak használata alapvető emberi jog. Világszerte több mint 700 millió gyerek és felnőtt küzd diszlexiával, egy olyan olvasási nehézséggel mely egész életen át fennmaradó állapot. Nem jelent intellektusbeli elmaradást a normál intelligencia kvócienshez képest, csupán a bal agyfélteke sajátos működése okozza az olvasási nehézséget. Hasonlóan természetes dolognak vehető a diszlexia, mint az, hogy nem mindenkinek van jó zenei hallása, nem mindenki tehetséges művész vagy nem mindenkinek megy jól a számolás, rajzolás stb.

Többek közt a Könyvtárosok Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) álláspontja szerint a sajátos igényekkel rendelkezőknek, köztük a diszlexiásoknak is helyük van a könyvtárban. Ami a könyvtár felelősségét illeti a Publika MagyarKönyvtári Kör 2003. május 30-án közölt felhívása szerint is fontos, hogy: „[…] minden használó saját állapotának természetes módján tudja igénybe venni a könyvtári szolgáltatásokat.”[1]

Projektzáró - interaktív gyerekkönyvek

A Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című kurzus keretein belül az interaktív gyerekkönyvek témáját választottam. A blogom bejegyzésein keresztül megpróbáltam feltárni azokat a főbb gyermekkönyv típusokat, amelyeket valamilyen  módon az interaktív kategóriába sorolhatóak.

A szerzői kiadáshoz fűződő tartalomszolgáltatás projektzárása

A self-publishing az elektronikus könyvkultúra új jelensége. Ebben az informatikai konstrukcióban a szerző maga tölti fel művét egy könyváruházba, és egyedül dönt a mű további sorsáról.

[kép forrása]

Mobil applikációk a könyvtárakban - projektzárás

Blogom a mobil applikációk könyvtári használhatóságát hivatott reprezentálni. A tartalomszolgáltatási feladat keretében próbáltam rávilágítani a telefonos alkalmazások széleskörű felhasználhatóságára a könyvtári szférában. A fejlődő világ és technológia megköveteli, hogy a hagyományos információszolgáltató intézmények - amilyenek a bibliotékák is – lépést tartsanak a legújabb trendekkel és próbálják integrálni szolgáltatásaikba a mindennapi ember által használt elektronikus eszközök adta lehetőségeket.

Webcomicok - projektzárás

A tartalomszolgáltatási projekt folyamán kilenc webcomicot mutattam be. Maga a folyamat még nem zárult le, hisz - értelemszerűen - ennél jóval több webcomic várat még népszerűsítésre - de ne feledjük, hogy egy ilyen széleskörű és borzasztóan dinamikus világot keretbe foglalni nem egyszerű feladat.

Elektronikus szövegek

A diplomamunkámat a digitális könyvtárak menedzseléséről írtam, amiben jelentős szerepet kaptak az e-könyvek. Az elektronikus könyvek meghatározása nehéz, mivel nem született még közös döntés arról, hogy mi számít pontosan e-könyvnek. Vannak, akik az összes digitális szöveget annak tekintik (az interneten található szövegeket is), és vannak, akik csak a korábban kiadott és bedigitalizált könyvekről gondolják, hogy azok az e-könyvek. Személy szerint én csak a digitalizált, vagy eleve digitálisan kiadott könyvekre gondolok e-könyv alatt.

Digitalizált régi könyvek tartalomszolgáltatási modelljei

Néhány külföldi példát megvizsgálva igyekszem bemutatni a régi könyvek digitalizálásának gyakorlatát. Természetesen ebből a pár példából nem tudunk messzemenő következtetéseket levonni, hiszen ma már számtalan digitális gyűjtemény található a világhálón, nagyon nehéz megbecsülni, hogy pontosan hány régi könyves vonatkozású. A következőkben néhány európai (angol, német, olasz) ingyenesen elérhető online gyűjtemény elemzésére kerül sor. Az elemzett gyűjtemények igen sokfélék, nem is feltétlenül a hasonlóságok vagy különbségek bemutatásán van a hangsúly, a cél inkább a különféle megvalósítási lehetőségek felvázolása.

Nemzeti törekvések

1. Nagy-Britannia: Turning the pages

A Turning the Pages (TTP) létrehozásának gondolata 1996-ban fogalmazódott meg és 2001 óta az Armadillo Systems cég fejleszti. A TTP egy olyan szoftver, melynek célja, hogy segítse a közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, galériák) digitalizált gyűjteményeinek minőségi hozzáférhetővé tételét. A program elsősorban régi könyvek, kéziratok, térképek és oklevelek digitális közzétételét támogatja. Az indulástól kezdve a mai napig folyamatos újítások, fejlesztések jellemzik a szolgáltatás működését. 2006-ban a Microsofttal együttműködve létrehozták a TTP 2.0-s verzióját, mely 3D-s feldolgozásra is képes. 2013-ban jelent meg a TTP 3.0, mely a HTML5 előnyeit kihasználva minden böngészőben és eszközön hozzáférést biztosít az online digitalizált gyűjteményekhez. 2015-ben bevezették a DeepZoom technológiát, 2017-ben pedig elkészült egy dokumentum 4K Ultra HD minőségű digitalizálása is. A TTP számos nemzeti és nemzetközi szakmai díjat nyert.

Rendőrségi szakirodalom és blogolás

Blogom indulásakor azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a lehetőségeimhez mérten próbáljam meg bemutatni a magyar rendőrségi szakirodalom kezdeteit. Ízelítőt szerettem volna nyújtani azokból az izgalmas szakfolyóiratokból és  könyvekből, melyeket - szerintem - egy-két lelkes kutatón kívül talán kevesen ismernek, és megismertetni az olvasókat azokkal a "tudós" rendőrökkel és elkötelezett szakemberekkel, akiknek ezeket a forrásokat köszönhetjük. Közel másfél évvel a blog indulása után a feladatot még mindig fontosnak tartottam, mivel a téma az interneten még mindig igen alulreprezentált.

Magyarország múzeumainak 2018-as helyzetképe a digitalizálás és a tartalomszolgáltatás területén

A közgyűjteményi szférában közhelynek hathat, ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a 21. század múzeumával szemben a legfontosabb és elsődleges elvárás a „gyűjtemény tudományos rendszeressége”. E követelmény teljesítésével tudja biztosítani a múzeum a látogatók, a felhasználók számára a gyűjtemény elérését a digitális és a valós térben egyaránt.