Manapság a sokféle könyvtári szolgáltatás okán a könyvtárakat gyakran olyan nevekkel illetik, mint “digitális könyvtár” vagy “hibrid könyvtár”, melyek igyekeznek minél felhasználóbarátabbá válni. Ennek részben oka az internet elterjedése, az információhoz való gyors és egyszerű hozzájutás. A felhasználók ezt igénylik is: a keresett információt amilyen gyorsan csak lehet szeretnék megkapni, bárhonnan, időtől és helytől függetlenül, és ehhez gyakran a közösségi médiát használják. A lehetőség pedig adott, az okostelefonoknak köszönhetően akár otthon vagyunk, akár a munkahelyen vagy az utcán/tömegközlekedésen folyamatosan kapcsolatban maradhatunk. Ebből adódóan a könyvtáraknak (főleg a felsőoktatási intézményekben működőknek), archívumoknak stb. egyre lényegesebbé válik, hogy jelen legyenek a közösségi oldalakon, ezeken keresztül hirdessék magukat, szolgáltatásaikat - végezzenek marketing tevékenységet és kommunikáljanak a (potenciális) felhasználókkal.
Az internetnek az információ- és kommunikációs szabadság mellett, megvan az a tulajdonsága, hogy senki által sem irányított vagy kontrollált rendszer, melynek ha a fejlődési szakaszát nézzük három időszakra oszthatjuk: Web 1.0, Web 2.0 és Web 3.0. Összességében az utóbbi, ahol most állunk. Kezdetben az internetet a katonaság és az egyetemek használták e-mail-ezésre, fájl cserére stb., azonban a számítógépek elterjedésével az internet is egyre népszerűbb lett, hatására az életünk “könnyebb”, az információáramlás gyorsabb lett, mint valaha volt. Az emberek kommunikációra, tartalommegosztásra, vásárlásra stb., tehát mint egy eszközt használják.
Mi is az a közösségi média?
Közösségi média alatt értjük a Web 2.0 alatt megjelent közösségi oldalakat, wikiket, kommunikációra alkalmas felületeket, folkszonómiákat stb., a lényege, hogy a tartalmat a felhasználók alakítják egymás között megosztásokkal. Ez a tartalom lehet egyszerű szöveg, kép, GIF, videó, szinte bármi… Habár a közösségi média eszközei különbözőek lehetnek, a lényeg ugyanaz: a kommunikációt elősegíteni. A legnépszerűbb oldalak közé tartozik pl. a Facebook, Instagram, YouTube, LinkedIn, Twitter, Foursquare, Pinterest, Wikipedia, vagy a blogolásra alkalmas felületek. Ezek az oldalak lehetőséget adhatnak a könyvtárak promózására, új felhasználók bevonzására, kapcsolatok építésére, kommunikálásra stb., de az előnyök mellett a folyamatos tartalommegosztás kihívásokkal is jár.
A felsőoktatási könyvtáraknak azért fontos, hogy szerepet vállaljanak a közösségi médiában, mert az Y és az azt követő generációkat hatékonyabban érhetik el ezen keresztül, ahol könnyen és gyorsan megoszthatók az információk, egyszerű a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, és a jelenlétünkkel egyben lépést tarthatnak a korral, felszámolhatják a könyvtárakkal szembeni sztereotípiákat is. Egy üzenet lenne a felhasználóknak, hogy a könyvtár is képes az innovációra.
Egy felmérés is azt bizonyítja, hogy a közösségi médiát jelenleg leginkább az egyetemisták, illetve ez a korosztály használja. A tanulmány főként arra volt kíváncsi, hogy tanulási szempontból mire használják a hallgatók a közösségi oldalakat. A válaszok alapján
• 71,9%-a a tanulóknak használja iskolai projekt készítéséhez, kutatáshoz, házi feladathoz,
• 81,3%-a az egyetemi csoportokat és programokat böngészi,
• 89%-a pedig az új és aktuális információkat keresi
A közösségi média és az egyetemi könyvtárak irányelveinek összehangolása
Bár egy közösségi oldalt könnyű és gyors létrehozni, nem igényel nagy technikai tudást, sokkal nehezebb azonban annak gondozása. Hasznos, érdekes tartalommal kell feltölteni, mindig friss információkkal ellátni és egyben az oldalnak kapcsolódnia kell a könyvtár egyéb szolgáltatásaihoz ‒ a honlaphoz, a WebOPAC-hoz stb.
Illetve a közösségi médiában is vannak szabályok, melyeket a könyvtárak oldalain is be kell tartani, mint pl. tilos megosztani:
• obszcén, rasszista, lealacsonyító megjegyzéseket vagy egyéb nemkívánatos elemeket,
• olyan adatokat, amelyek lopottak vagy ellentétesek a szerzői jogi törvénnyel,
• kereskedelmi hirdetéseket vagy spameket,
és bár a könyvtárak bátoríthatják a felhasználókat, hogy megosszák ötleteiket, megvitassák nézeteiket, de nem engedhetik a vita elharapózását. A könyvtár fenntarthatja a jogot, hogy töröljön minden kifogásolhatót.
Mi az, amit általánosságban minden könyvtár megoszthat?
A bejegyzéseknél körültekintőnek és objektívnak kell maradni, ‒ a könyvtáros, vagy aki az oldalt gondozza nem oszthatja meg saját véleményét ‒, és olyan hírt sem célszerű megosztani, amelynek nem ismeri a forrását, vagy nem teljesen megbízható.
Amit viszont mindenképp érdemes:
• a könyvtár saját híreit és az eseményeit,
• az új beszerzéseket,
• a könyvtárhoz kapcsolódó cikkeket, videókat, linkeket, érdekességeket,
• adatbázis híreket,
• esetleg szavazást indítani egy-egy (könyvtárhoz kapcsolódó) kérdésről
Nagyon fontos, hogy mindig naprakész, friss, valós információk szerepeljenek az oldalon, hiszen a felhasználók bizalma az egyik legfontosabb tényező a sikeres oldal létrehozásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése