Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárakban: Kiegészítő vagy ellentétes eszközök?

Könyvtári blogok: elmélet és gyakorlat

A blogok voltak az első Web 2.0-ás eszközök, amelyeket használtak a könyvtárak. A blogok sikere a kezdetektől abban rejlett, hogy gyorsan el lehetett készíteni, és utána könnyen lehetett használni őket HTML ismeretek és a webfejlesztőkkel történő állandó kapcsolattartás nélkül. A könyvtárak az alábbiakra használták a blogokat: információkat és híreket közöltek a könyvtárról, könyvtári eseményeket hirdettek rajta és hírt adtak az új beszerzésekről. Ezen kívül a könyvtári tájékoztatás egyik eszközeként is kellőképpen lehetett használni. Különösképpen tudományos könyvtárak esetében online forrásokat, adatbázisokat tudtak promotálni rajta. Kommunikációs eszközként is kiválóan működött az olvasók és a könyvtárosok között.

A könyvtárak szép számmal kezdtek el blogokat gyártani. Idővel azonban problémák kezdtek jelentkezni, mivel idő és munkaerő hiányában a blogokat már nem igazán frissítették, és az URL-ek is változtak. Az olvasók is egyre kevésbé kommunikáltak rajta a könyvtárosokkal, szinte azt lehet mondani, hogy egyáltalán nem. A kevés komment következtében a blogok elvesztették kommunikációs szerepüket, ehelyett inkább információs eszközzé váltak. Erre a funkcióra azonban már ott voltak a könyvtárak weboldalai.

Egy 2006-2009-ben készített tanulmány szerint 2007-ben kezdődött el a blogok számának csökkenése. Ez egybeesik a közösségi hálózatok berobbanásával. A blogok száma a következő két évben is csak egyre csökkent. Egy másik tanulmány szerint a bloggerek egy része elkezdte érezni a közösségi hálózatok, legfőképpen a Facebook fenyegetését, másik részük pedig elkezdte fontolgatni a sokkal naprakészebb eszközök használatát, mint például a közösségi hálózatokat.

Közösségi hálózatok a könyvtárakban: elmélet és gyakorlat

A közösségi hálózatok is Web 2.0 eszközei. A blogokhoz hasonlóan ezek is a 90-es években keletkeztek, de a népszerűségük legjobban a 2000-es években nőtt meg, először 2002-ben a Friendsterrel és a LinkedIn-nel, aztán 2003-ban a MySpace-szel, 2004-ben a Facebookkal stb. A közösségi hálózatokba beletartozik a 2011-es gyártású Google+ is.

A közösségi hálózatokat főként azért fejlesztették ki, hogy az emberek könnyebben tudják tartani a kapcsolatot régi iskolatársakkal, barátokkal, rokonokkal és hasonló érdeklődésű emberekkel. Azonban számos könyvtáros felismerte, hogy a közösségi hálózatokat ezen túl, a könyvtárak más célokra is tudnák alkalmazni. Ilyen egyéb célok például: szolgáltatásokat reklámozni, felhasználókat tanítani, könyvtári tájékoztatás céljára használni. Ezen kívül a közösségi hálózatokon keresztül az olvasók javaslatokat tudnak tenni új dokumentumok beszerzésére, vagy véleményezni tudják a könyvtárat, illetve a könyvtár is tud az olvasók felé kommunikálni különböző eseményekről készült képekkel, illetve össze tudja gyűjteni az aktív olvasók közösségét. Továbbá a közösségi hálókba, mint például a Facebook-ba különböző alkalmazásokat lehet ágyazni, mint például közvetlen OPAC katalógus vagy adatbázis elérés. 

Sok könyvtáros szerint a közösségi hálózatok a legalkalmasabb kommunikációs eszközök a könyvtárak számára, hogy megtartsák az olvasókat. Természetesen találunk ellentábort is, akik kételkednek a közösségi hálózatokban, különösképpen a Facebook-ban. Kritikáik között szerepel, hogy a közösségi médiákon keresztül túl agresszívan közelíthetik meg a könyvtárak a felhasználókat, a diákok kikapcsolódásként szokták használni a közösségi hálózatokat, zavarhatja ezért őket, ha a könyvtár bombázza őket ezen a felületen, illetve, hogy egy Facebook profil karbantartása, állandó frissítése rendkívül időigényes tevékenység. A könyvtárosnak minden nap figyelni kell az intézményi Facebook oldalt, reagálni kell az olvasók kommentjeire, posztjaira vagy esetlegesen moderálni kell őket, illetve állandóan tisztában kell lenni az általános adatvédelmi irányelvekkel.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a valóságban a könyvtárak nem túl aktívak a bejegyzések posztolásában, és az olvasók sem írnak túl sok kommentet, illetve a könyvtárak Facebook oldalát is csak csekély részben lájkolják olvasók, a legtöbb esetben a kedvelők között könyvtárosokra akadhatunk.

Blogok vagy közösségi hálózatok?

Néhány 2008 és 2012 között készített felmérés alapján elmondható, hogy a tudományos könyvtárakban legjobban a közösségi hálózatok (különösképpen a Facebook) használata ugrott meg drasztikusan, a blogok használata viszont láthatóan lecsökkent, habár még mindig a blog a legtöbbet használt Web 2.0-ás eszköz. Több másik felmérés azonban 2011-ben kimutatta, hogy a tudományos könyvtárakban már a közösségi hálózatok uralkodnak a Web 2.0 világában. a 2012-es ALA jelentésben pedig az olvasható, hogy a közösségi hálózatok használata 78,6%-ról 88,8%-ra ugrott, míg a blogok használata 51,9%-ról 44,2%-ra csökkent az amerikai könyvtárakban.

Kiegészítő elméletben, ellentétes gyakorlatban

A Web 2.0-ás eszközökről szóló felmérések eredményei megerősítették azt a feltételezést, hogy a könyvtári világban a blogok használatának visszaesését a közösségi hálózatok berobbanása okozta.

A blogokban és a közösségi hálózatokban több közös vonást is felfedezhetünk, például mindegyik képes bevonni a felhasználókat a beszélgetésbe és a tartalom építésébe, illetve egyszerűen kezelhetőek és ingyenesek mindenki számára. Felépítésükben azonban számos különbséget találunk. A blog egy önálló weboldal, ahol a kommunikáció egy a sokhoz elven működik, míg a közösségi hálózatokon a felhasználók interakcióba tudnak lépni egymással és a könyvtárral. Ezen kívül a könyvtárak a blogok felett több-kevesebb kontrollt tudnak gyakorolni, míg a közösségi hálózatokon ez a szám nulla. Végül annak ellenére, hogy ez a két eszköz különbözik egymástól, mégis az elméletben kiegészítik egymást és a hagyományos könyvtári weboldalakat is.


Magyarországi helyzet

A magyar könyvtárak is ma már főként a Facebook oldalaikat használják az olvasókkal való kommunikációra. Itt azonban szép számmal találhatunk posztokat a könyvtárak részéről és kommenteket az olvasóktól. Jó példa erre az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, amelynek Facebook oldala rendkívül népszerű. Jelenleg 6911 ember kedveli, és 6921 ember követi az oldalt, és ez a szám egyre csak növekszik (egy hónappal ezelőtt még 100 emberrel kevesebb követte az oldalt).
A kezdőlapon alapinformációkat találhatunk a könyvtárról (cím, telefonszám, nyitvatartás), linket a könyvtár honlapjára, és kapcsolódó oldalakra (ELTE kötődésű facebook profilokra).
A bejegyzések között könyvtári híreket (pl. ha zárva tart a könyvtár egy napon), adatbázis híreket és érdekességeket találhatunk, amelyek a felhasználók figyelmét meg tudják ragani. Ilyenek a Csütörtöki múltidézés, A nap képe, A nap idézete, Between the Lines, ELTE Archives. Ezeket napi és heti rendszerességgel frissítik, tehát mindig valami újjal találkozhat az olvasó, ha ellátogat az oldalra.
A könyvtárnak blogja nincs is, a kommunikációs csatornái a Facebook, Instagram és a könyvtári honlap.

Forrás: MAZZOCCHI, Juliana: Blogs and social networks in libraries: complementary or antagonistic tools? Library Philosophy and Practice, 2014. nov.

(Blogs and social networks in libraries)

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár facebook oldala