Az információhoz való hozzáférés, ezzel együtt a közkönyvtárak használata alapvető emberi jog. Világszerte több mint 700 millió gyerek és felnőtt küzd diszlexiával, egy olyan olvasási nehézséggel mely egész életen át fennmaradó állapot. Nem jelent intellektusbeli elmaradást a normál intelligencia kvócienshez képest, csupán a bal agyfélteke sajátos működése okozza az olvasási nehézséget. Hasonlóan természetes dolognak vehető a diszlexia, mint az, hogy nem mindenkinek van jó zenei hallása, nem mindenki tehetséges művész vagy nem mindenkinek megy jól a számolás, rajzolás stb.
Többek közt a Könyvtárosok Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) álláspontja szerint a sajátos igényekkel rendelkezőknek, köztük a diszlexiásoknak is helyük van a könyvtárban. Ami a könyvtár felelősségét illeti a Publika MagyarKönyvtári Kör 2003. május 30-án közölt felhívása szerint is fontos, hogy: „[…] minden használó saját állapotának természetes módján tudja igénybe venni a könyvtári szolgáltatásokat.”[1]
Maga az, hogy a tény, hogy az olvasási nehézségekkel küzdőknek, a diszlexiásoknak helye van a könyvtárban elsőre paradoxonnak hathat, azonban a diszlexiások csoportját gyógypedagógiai szempontból tanulmányozva megállapíthatjuk: „célzott fejlesztés eredményeként és megfelelő gyakorlással mind az olvasási nehézséggel küzdők, mind a fejlődési diszlexiások olvasása javítható, és elérhető egy magasabb teljesítményszint.[2] Fontos kiemelnünk, hogy a bal agyfélteke eltérő működése és nem intelektusbeli elmaradás okozza az olvasási nehézséget. A megfelelő szintű (értő) olvasás pedig – önmagán jóval túlmutatva – nélkülözhetetlen a tanuláshoz, az ismeretszerzéshez, az információk feldolgozásához.”[3]
A könyvtár igenis segíthet ebben: méghozzá az inklúzió elősegítésével. Elsősorban megértéssel kell ezekhez a személyekhez fordulni, bátorítani, jó példával elől járni, siker történetekkel motiválni, a diszlexiások erősségeit kihasználva megmutatni, hogy ők is teljesíthetnek jól, ők is lehetnek sikeresek. Mindennek a kulcsa lehet a tudatosság és a tévhitekből fakadó stigmákon való felülemelkedés, a morális akadálymentesítés. Ehhez pedig meg kell értenünk, hogy mit is jelent a diszlexia és milyen olvasási nehézségekkel küszködnek, tehát a könyvtárosokat képezni kell, tájékoztatni kell. A stigmák legyőzésén túl, segíthet a könyvtár kompenzálni ezt az alapvető képességet, olyan körülmények és feltételek megteremtésével, mint a megfelelő olvasást – írást segítő eszközök biztosítása. Ezek performensebbek, felhasználó barátiabbak és inklúziót célzóak (nem kirívó megjelenésűek, ha valaki meglátja őket, nem feltétlenül tűnnek fel, hogy azok speciális eszközök).[4] Ezeket az eszközöket lényegében öt, illetve hét kategória szerint osztályozhatjuk. Előszöris meg kell említeni a nyomtatott olvasást segítő anyagokat, majd Digitálisan Hozzáférhető Információs Rendszerek avagy DAISY könyveket, az akadálymentesített könyveket, az akadálymentesített webes felületeket valamint a fizikai akadálymentesítést. Ezt az öt elemes csoportot kell kibővíteni két további igen fontos elemmel: mindennek a jogi hátterével illetve a morális akadálymentesítéssel.
Nyomtatott dokumentumok
Ami a nyomtatott dokumentumokat illeti előnyös a diszlexiások számára ha Sans-serif, Verdana vagy Ariel nevezetű betűtípusokat használunk, vagy egy, speciálisan számukra kialakított betűtípust. Christian Boer, egy diszlexiával küzdő holland grafikus megalkotott egy olyan sajátos betűtípust, mely diszlexia barát. Az új betűtípus nem oldja meg a kérdéses csoport problémáját teljes mértékben, de jelentősen hozzásegíti a rászorulókat az akadálymentes olvasáshoz. Boér Zsuzsa, magyar logopédus - gyógypedagógus a következőképpen jellemezte a betűtípust: „A betűk formája hangsúlyosabb, karakteresebb, alkalmazkodik a diszlexiás egyénekre jellemző percepciós kívánalmakhoz (sajátosságokhoz), például a betűk alsó harmadának megerősítése jellemzi. Ez segíti a rászorulót a betűfelismerésben, a betű egész alakos felfogásban. [...] A betűk síkbeli elhelyezése, egymáshoz való viszonya és alakja együttesen sokkal olvashatóbb írást eredményeznek, ami a diszlexiás emberek számára jelentősen lecsökkenti az olvasás fáradalmainak mértékét. Az egész szöveg levegősebb, egyszerre érzékelhető jó minőségben az adott betű, és fogható fel a globális szóalak. Ugyanakkora betűméret esetében a diszlexia karakter jelentősen nagyobb méretűnek tűnik.”[5] A szóban forgó diszlexia barát betűtípust az opendyslexic.org angol nyelvű weboldalról ingyenesen le lehet tölteni, a neve OpenDyslexic, lényegében egy nyílt forráskódú szoftver. Telepítése során akadhatnak nehézségek, viszont van olyan útmutató, amely segít az elindításában. Az internetről letölthető egy másik szoftver is dyslexie font néven, mely felhasználóbarátabb ugyan az előző verziónál, magán célra ingyenesen használható, a cégek – intézmények számára előfizetés köteles, viszont a fejlesztők mióta megalkották szinte soha nem reagálnak a felmerülő kérdésekre és továbbfejlesztési igényekre: megalkottak egy diszlexia barát betűtípust és a projektet minden bizonnyal felfüggesztették – valami miatt háttérbe szorult.[6]
Ami a betű méretét illeti a megfelelő, azaz legalább 12 vagy 14-es betűméret illetve az 1,5 vagy 2-es sortávolság. A papír színe ideális esetben fehér vagy krém. A szöveget tanácsos rövid egységekbe tördelni, fő és alcímek használatával. Sokkal előnyösebb a tapasztalat szerint, ha a dőlt vagy aláhúzott betű helyett a vastagítást választjuk a kiemelés jeléül, de a legjobb, ha az általunk fontosnak vélt részeket kis szövegdobozokba helyezve, bekeretezve jelezzük. A diszlexiás olvasók számára a legoptimálisabb, ha a szöveg balra van igazítva (balról-jobbra olvasó írásnál, jobbról balra olvasó írásmódnál éppen fordítva, a jobbra zárás a javasolt), nem sorkizárt illetve a hasábok szintén előnyösebbek, mint a teljes oldalszélességen át tartó hosszú sorok.
Amennyiben diszlexiások számára készítünk szövegeket – olvasnivalót, a fentiekben felsorolt néhány javaslat mellett érdemes áttanulmányozni a Brit Dislexia Egyesület által kidolgozott „Diszlexia Stílus útmutató” (Dyslexic style guide) tartalmát. A könyvtárosok által összeállított ötletek – tippek szintén erre a dokumentumra támaszkodnak.[7]
Digitálisan Hozzáférhető Információs Rendszerek avagy DAISY könyvek
A DAISY könyv lényegében egy mozaik szó, a Digitálisan Hozzáférhető Információs Rendszer (Digital Accessible Information System – a továbbiakban DAISY könyv) angol megfeleőinek rövidítése. Ezen információs rendszer lényegében a hangos könyvek elvén kialakított technológia, „melynek legteljesebb formájában a hanganyag és az elektronikus szöveg (vagy a nyomtatott) szinkronban van egymással. A navigáció nem csak a fejezetek, hanem a mondatok és még a szavak szintjén is megoldott, lehetővé teszi a keresést, vagyis a lehető legteljesebb olvasási élményt nyújtja.”32 Lényegében a hangos könyvek továbbfejlesztéséből alakult ki, ugyanis „a hagyományos hangos könyvek a nyomtatott kiadványok hangzó formátumban rögzített változatai, ahol alapesetben emberi hangon kerül visszaadásra az információ (ma már jó minőségű számítógépes beszédszintézissel is előállítható a hangzó változat). A diszlexiások számára azonban fontos, hogy kereshető legyen az adott szöveg, könnyen lehessen „ugrálni” benne. Abból kiindulva tehát, hogy kereshetővé tegyék a hagyományos hangos könyv formátumokat kifejlesztették a DAISY könyveket, melyek sokkal korszerűbbek és jobban kihasználhatóak elődjeiknél, sőt, sokkal szélesebb körben elterjedt és jobban alkalmazható. Svédországban például a közkönyvtárakban a nyomtatott könyv részét képezik azok DAISY változata, így a felhasználó egyszerre kikölcsönözheti és használhatja mindkettőt. A diszlexiások számára érthetőbb lehet egy szöveg, ha azt egy időben hallja és látja is.
Akadálymentesített könyvek avagy easy to read anyagok
Miután sikerül becsalogatni a könyvtárba a diszlexiásokat meg kell és be kell mutatni a számukra kialakított szolgáltatásokat és a rendelkezésükre bocsájtható segédeszközöket. Talán a legfontosabbak az könnyen olvashatóvá tett (easy to read módú), adaptált anyagok, melyek során végül is olvasnia kell a használónak, viszont a szövegük lényegesen le van rövidítve, nyelvezete könnyített és beszédes képekkel ellátott – így segítve az olvasást. Hagyományos nyomtatásban már meglévő – már megjelent könyveket – dokumentumokat szoktak ily módon adaptálni – átdolgozni, illetve azok az anyagok jelennek meg ilyen formátumban, amelyeket kifejezetten gyengén olvasók vagy sérültek számára írtak. Az akadálymentesített könyvek beszerzését illetőleg az állományban lennie kell szépirodalomnak és ismeretközlő irodalomnak egyaránt, melyek különféle nehézségi szintűek, hogy minden felhasználó képességeinek és érdeklődésének megfelelően tudjon válogatni.
Akadálymentesített webes felületek
Egy könyvtár számára a legfontosabb kommunikációs eszköz az olvasók felé annak weboldala. Ez a diszlexiásokra illetve a sajátos nevelési ígényű egyénekre is vonatkozik, igy a honlapokat minden esetben akadálymentesíteni kell. A diszlexiások számára javasolt az egyszerű struktúrák használata, áttekinthető oldalakkal, ahol változtatható, növelhető-csökkenthető a betű méret, a szöveg sűrűsége, az írás színe, illetve egy olyan funkció is jó, amellyel elhangzik hangosan is az oldal tartalma (felolvasószoftverrel megoldható). Előnyös, ha a keresőmotor piktogramokon alapul, de ha ez nem megoldható már az is segítség, ha a találati listához piktogramok kapcsolódnak, esetleg a dokumentumokról van easy to read módban olvasható tartalom – összefoglaló. Fontos lenne, ha külön keresni easy to read dokumentumokra is. Egy másik variáció, hogy a keresőt hangszintetizátorral látjuk el, így akkor a képek helyett a hang segít eligazodni. A katalóguson túl a honlapon tanácsos közzé tenni az igénybe vehető szolgáltatásokat, amelyek használatával kapcsolatos leírást videóval lehetne kiegészíteni. Szintén a weboldalon javasolt közzétenni azon könyvtári alkalmazottak nevét és fényképét, akik a nehezen olvasókkal foglalkoznak, hiszen ideális esetben szükséges erre kinevezett, szakavatott személy is. A Brit Diszlexia Egyesület egy tizenkét pontból álló listát állított össze, melynek betartását javasolja, amennyiben egy olvasó barát felületet szeretnénk létrehozni. Itt az első pontban a navigáció akadálymentesítését tartják fontosnak, a felolvasó szoftveren túl egy oldaltérkép is hasznos lehet. Szerintük tanácsos ábrákkal, képekkel, grafikákkal megtörni a szöveget, viszont a túl nagyméretű ábrák-képek nehezítik az olvasást. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. Jó megoldás alternatív letöltési módokat is felajánlani, melyek olvasóbarátabbak. Az is egy jó ötlet, hogy olyan oldalakat alakítsunk ki, melyeket letöltve vagy betöltés után offline is böngészni lehet. A mozgó szöveg igen megkapó és érdekes az átlag felhasználó számára, de a látási és olvasási nehézségekkel küzdők esetében csak nehezebbé teszi az amúgy sem egyszerű olvasás folyamatát. A linkeknél jó, ha kiemeljük s elkülönítjük a már meglátogatott, illetve a még meg nem látogatott oldalakat. Ami a színeloszlást illeti a sötét betű egy fakó hátérrel kiváló kombináció. Egyes weboldalakon a felhasználó magának választhatja ki, hogy milyen legyen a háttérszín. A zöld és a piros – rózsaszín, illetve hasonló árnyalatok szintén olvasási nehézségeket okoznak mind a látássérültek, mind az olvasási nehézségekkel küzdő egyének számára.[8]
Fizikai akadálymentesítés
Az internetről visszatérve a könyvtárba, említést kell tenni annak belső megjelenéséről, hiszen a belsőterek berendezésekor is gondolni kell a gyengén olvasókra. Jó és egyben inspiráló lehet, ha egy helyre gyűjtjük és kialakítunk egy külön teret – sarkot ezeknek az akadálymentesített anyagoknak. Nem árt, ha ez a tér egy központi, jól megközelíthető helyen van, lehetőleg az információs pult közelében, hogy szükség esetén lehessen gyors segítséget nyújtani. A különféle jelekkel, ikonokkal, piktogramokkal ellátott épület mindenki számára hozzáférhetőbb és felhasználó barátiabb. A jelzések esetén tudni kell, hoa vastagított, dőlt, aláhúzott vagy másképp kiemelt betűk a gyengén látók számára igen, de a diszlexiásoknak nem segítenek – ugyanúgy dekódolniuk kell az írott üzenetet, bármilyen betűtípussal legyen is írva az. Fontos a kedvező berendezés is, például a jól felismerhető polcjelzések megkönnyítik a keresést és a tájékozódást, a főbb témákat pedig jelölhetjük szintén beszédes piktogramokkal az írott szó helyett. Az interneten – többek közt az útmutató is javasol néhány web helyet erre a célra – találunk olyan piktogramokat, amelyeket csak ki kell nyomtatnunk, esetleg laminálhatunk, befóliázhatjuk, és máris ott használhatjuk, ahol épp szükség van rá. Az is egy megfontolandó javaslat, hogy ezt az easy to read szekciót a hangos könyvek mellé tervezzük, hogy az érintettek az írott könyveket azok hangos változatával kombinálhassák, esetleg azoknak az úgynevezett DAISY változatával. Azért, hogy a könnyen olvasható anyagokat használók ne érezzék megbélyegezve magukat, hogy ők az akadálymentesített „osztályon” vannak, el lehet nevezni ezeket a speciális sarkokat különféle kreatív, vonzó, de semmiképp sem stigmatizáló névvel. Az útmutató erre azt javasolja, hogy a megnevezésekben lehetőleg a „read in different ways” (különböző utakon való olvasás) angol kifejezés jelentéstartalma jusson érvényre.[9]
Felmerülő jogi kérdések
Könyvek, nyomtatott anyagok illetve dokumentumok esetén jelen esetben felmerülő, igen fontos kérdés a szerzői jog. A szerzői jog eredeti célja egyensúlyt találni a szerzők (vagy képviselőik) és az olvasók (felhasználók) jogai közt. Ennek szabályozása nemcsak hogy földrészenként de gyakran országonként is eltér. A különféle világszervezetek azonban – többek közt a Szellemi Tulajdon Világszervezete – annyit elértek, hogy a sajátos nevelési igényű személyek számára készült anyagok zárt terjesztés mellett képezhessenek kivételt a szerzői jogi kötelezettségek alól. Ezt nem minden ország fogadja el sajnos. Ami Európát illeti, Az elfogadás európai memoranduma az irányadó, mely specifikusan megnevezi a diszlexiások csoportját is, mint a szerzői jogi törvény alóli kivétel. Amennyiben ennek adaptálása és elfogadása továbbra is akadályokba ütközik, úgy az ENSZ sérültek jogaira vonatkozó törvény (United Nations Convention on the Rights of Persons with a Disability) 59. részére lehet - kell hivatkozni, ugyanis ennek értelmében az akadálymentesített könyvek kivételt képeznek a szerzői jogi korlátozások alól.[10]
Morális akadálymentesítés
A fő kérdés viszont, hogy könyvtárosként akarjuk-e mindezt vagy hárítjuk a felelősséget? A kellemes környezet és a segédanyagok által nyújtott pozitív olvasásélményt könnyen összetörheti és negatívummá alakíthatja nagyon sok más apró részlet is, mint például a beiratkozás folyamata, amely történhet egy nem éppen tudatos és megértő könyvtáros kiszolgáló pultjánál is. Fontos, hogy nem csak maga az olvasás élménye legyen pozitív, hanem az összbenyomás is, a könyvtárba járás és a könyvtárhasználat nyújtson sikerélményt. Ahhoz, hogy a diszlexiások és egyébként a sajátos nevelési igényű felhasználók megfelelő kiszolgálásban részesülhessenek a már eddig is többször emlegetett tudatosságra van szükség. Mondhatjuk, hogy morális akadálymentesítés, vagy akár azt, hogy elfogadás kell, mégis mindez a tudatossággal kezdődik. Tudatában kell lenni a sérült személyek sérüléstípusával és annak jellemzőivel, a diszlexiások esetén az olvasásuk jellemzőit és perspektíváit is figyelembe kell vennünk, de ezzel egy időben azt is meg kell értenünk, hogy milyen lehet, ha valaki bizonyos téren pro-aktívnak bizonyul, a háttérben marad, és nem mer semmi újat kipróbálni, hogy nehogy újabb sikertelenség tetézze az addigi sorozatos kudarcélményeit. Inkluzívan kell gondolkodni, mert ez által figyelmen kívül hagyhatóak a stigmatizáló csoportok által terjesztett, egyébként hihető, de alaptalan tévhitek és bátorítják a sérülteket a könyvtár felfedezésére. Nem szabad elfelejteni az információhoz való hozzáférhetőségük jogát és gondolni kell rájuk a könyvtári munka minden aspektusában, a teljes könyvtári személyzet feladatkörébe beletartozik a gyengén olvasók odafigyelő kiszolgálása, kezdve a katalógust és weboldalakat szerkesztő technikusoktól a beszerzési osztályon át az ügyfélszolgálatig. Olyan jól képzett személyzetre van szükség, akik igazán hisznek minden gyermekben és abban, hogy mindenkinek joga van olvasni és élvezni a könyveket, a könyvtárat.
A diszlexiások csoportja egy olyan kategóriát képez, akiknek jó esélye van a fejlődésre, a teljes, akadálymentes életre, napjaink információs társadalmában pedig ez nem valósulhat meg a könyvtárak számukra kialakított sajátos szolgáltatásai és programjai nélkül. A könyvtárnak igenis teljesíteni kell Astrid Lindgren, svéd író, több híres gyermekkönyv szerzőjének kérését a diszlexiás gyermekek szülei nevében:
„Keltsd fel a gyermekemben az olvasás éhségét. Ez az amit égő szívvel kérek, mert tényleg szeretném, ha gyermekem kézbe vehetné kalandország kulcsát, ahol a legédesebb örömök várják.”
[1] Béniné Virág Mária [et al.]: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár akadálymentes használata. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55 évf. 8. sz. (2008) p. 355-367
[2] Gósy Mária:Az olvasási nehézségről és a diszlexiáról. In: Könyv és nevelés. 9. évf. 4.sz. (2009.) p. 49-53.
[3] Gósy Mária:Az olvasási nehézségről és a diszlexiáról. In: Könyv és nevelés. 9. évf. 4.sz. (2009.) p. 49-53.
[4] IFLA Guidelines for Library Services to Persons with Dyslexia - Revised and extended. IFLA, 2014. 62 p. A hozzáférés módja: https://www.ifla.org/files/assets/lsn/publications/guidelines-for-libraryservices -to-persons-with-dyslexia_2014.pdf (Az utolsó megtekintés dátuma: 2018.04.07.) (Pdf dokumentum.)
[5] Boér Zsuzsa: Új lehetőségek a diszlexia háza táján. Logopédia mindenkinek, 2015.09.13. A hozzáférés módja: http://logopedia.reblog.hu/betutipus (Az utolsó megtekintés dátuma: 2018.04.07.)
[6] Prievara Tibor: Betűtípusok diszlexiásoknak. TanárBlog, 2017.12.04. A hozzáférés módja: http://tanarblog.hu/cikk/betutipusok-diszlexiasoknak- (Az utolsó megtekintés dátuma: 2018.04.07.)
[7] Dyslexia Style Guide. British Dyslexia Association 4 p. A hozzáférés módja: http://www.bdadyslexia.org.uk/common/ckeditor/filemanager/userfiles/About_Us/policies/Dyslexia_Style_ Guide.pdf (Az utolsó megtekintés dátuma: 2018.04.07.) (Pdf dokumentum.)
[8] Dyslexia Style Guide. British Dyslexia Association 4 p. A hozzáférés módja: http://www.bdadyslexia.org.uk/common/ckeditor/filemanager/userfiles/About_Us/policies/Dyslexia_Style_ Guide.pdf (Az utolsó megtekintés dátuma: 2018.04.07.) (Pdf dokumentum.)
[9] IFLA Guidelines for Library Services to Persons with Dyslexia - Revised and extended. IFLA, 2014. 62 p. A hozzáférés módja: https://www.ifla.org/files/assets/lsn/publications/guidelines-for-libraryservices -to-persons-with-dyslexia_2014.pdf (Az utolsó megtekintés dátuma: 2018.04.07.) (Pdf dokumentum.)
[10] United Nations: Convention on the Rights of Persons with Disabilities. A hozzáférés módja: https://www.un.org/development/desa/disabilities/convention-on-the-rights-of-persons-withdisabilities.html (Az utolsó megtekintés dátuma: 2018.04.07.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése