Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában

Kutatási előzmények

A közösségi média kulcseleme a hallgatók kommunikációjának, elengedhetetlenné vált tehát, hogy a könyvtárak is ezeken a platformokon keresztül kommunikáljanak felhasználóikkal. A Purdue Egyetem könyvtárosai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy a hallgatók mely közösségi média platformokat használják, melyeket szeretnék, ha a könyvtár is használna, illetve milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken a platformokon látni.

A közösségi média használata a felsőoktatási könyvtárak körében csak lassan terjedt el. Egy 2007-es kutatásban még 126 felsőoktatási könyvtárnak csupán 12%-a látott lehetőséget vagy előnyöket a Facebook használatában. A könyvtárak szerepe azonban megváltozott, az információs műveltség vezetői lettek, az egyetemen kívüli együttműködések katalizátorai és a tudományos publikálás vezetői. Ezzel a változással egyidőben sokan elkezdtek hinni abban, hogy a közösségi média segítségével könnyebben kapcsolatba kerülhetnek a különböző felhasználói csoportokkal és új felhasználói csoportokat is el tudnak érni általuk. Egy 2009-es kutatásban, melyet a Valparaiso Egyetem 366 elsőévesének körében végeztek, a válaszadók 42,5%-a már azt felelte, hogy szeretne információkat kapni a könyvtárról Facebookon és MySpacen keresztül. Az egyik legfrissebb kutatásban pedig, melyet a Hamersley Egyetem Könyvtára végzett, a hallgatók 50%-a “nagyon valószínűleg” vagy “valószínűleg” követné a könyvtárat az Instagrammon és a Twitteren; 33%-uk pedig Pinteresten. 

A kutatás

A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a Purdue Egyetem hallgatóinak közösségi médiabeli viselkedését, hogyan kapcsolódnak a könyvtárakhoz, és milyen tartalmakat használnak a könyvtár közösségi média elérhetőségein. A kutatáshoz egy web-alapú, Qualtrics nevű kutatási szoftvert használtak. Főként előre megadott válaszokból lehetett választani, csupán néhány kérdésnél volt lehetőség a szabad válaszadásra. A kutatás 2017 tavaszi félévében zajlott, két időpontban. A kérdőívet összesen 128-an töltötték ki; a kitöltők 93%-a hetente legalább egyszer látogatja a könyvtárat. 

A kérdőívben megkérdezték, hogy milyen közösségi média felületeket/platformokat használnak jelenleg a hallgatók, melyeket használnák még szívesen, milyen gyakran látogatják a könyvtárat, mennyire valószínűleg követnék a könyvtárat a közösségi médiában, milyen platformokat szeretnék, hogy használjon a könyvtár, és milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken látni. A választható közösségi média platformok a Facebook, Flickr, G+, Instagram, LinkedIn, Pinterest, Qzone, Renren, Snapchat, Tumblr, Twitter, YouTube és YikYak. Ennél a kérdésnél volt lehetőségük még bővíteni a felsorolást.

Megkérték a hallgatókat, hogy jelöljék meg, mely közösségi média platformokat és milyen sűrűn használják. A végső sorrend a következő:

1. Facebook 
2. YouTube
3. Snapchat
4. Instagram
5. Twitter

Arra a kérdésre, hogy mennyi időt töltenek a különböző tevékenységekkel a közösségi médiában a következő válaszok születtek: napi vagy heti szinten használják videónézésre, kapcsolattartásra a családdal/barátokkal és hírek olvasására. A legkevésbé pedig tudományos kutatásra vagy közösségi szereplők követésére. Arra a kérdésre, hogy mely közösségi média platformokon kellene megjelennie a könyvtárnak, az alábbi öt  kapta a legtöbb szavazatot:

1. Facebook - 82%
2. Instagram - 55%
3. Twitter - 40%
4. Snapchat - 34%
5. YouTube - 29%

A kutatás a továbbiakban arra irányult, hogy milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken a platformokon látni. A legtöbbet megjelölt tartalomtípus a könyvtári logisztikai információk voltak; a Youtube-on azonban a fókusz a könyvtári szolgáltatásokon volt, azon belül is a kutatástechnikai tippek, kutatási információk, könyvtári források és szolgáltatások használata.

A kutatás értékelése

A kutatást végzők számára egyértelművé vált, hogy a közösségi média egyre növekvő népszerűsége a fiatalok körében a felsőoktatási könyvtárakat is egyre aktívabb jelenlétre készteti. Meglepő azonban, hogy a Facebookot használják a legszélesebb körben a diákok, hiszen az elmúlt években sokat írtak arról, hogy a tinédzserek és a fiatal felnőttek elhagyják ezt a platformot. 

A felmérésben született adatokat azonban csak fenntartásokkal szabad kezelni, mivel a felmérés meghirdetése a Facebookon és a könyvtárban történt, így elsősorban olyanok töltötték ki, akik vagy könyvtárba járnak, vagy már követik azt a Facebookon. A későbbiekben a kutatást szeretnék kiterjeszteni a felhasználók szélesebb körére is, illetve más kutatási módszerekkel, mint például fókusz csoportok, interjúk, használhatósági tanulmányok gondoskodnának a hallgatók viselkedésének a sokkal átfogóbb vizsgálatáról. A kutatás megismétlése évente-fél évente segíthet nyomon követni, hogyan változik a közösségi média használata, mely platformokat részesítik előnyben, hol és milyen tartalmakkal kell megjelenniük a könyvtáraknak.

Forrás:

Heather Howard, Sarah Huber, Lisa Carter and Elizabeth Moore:
Academic libraries on social media: finding the students and the information they want

Information Technology and Libraries, Vol. 37, no. 1. (2018)

link: https://doi.org/10.6017/ital.v37i1.10160