keresés

2018. április 20., péntek

Digitalizált régi könyvek tartalomszolgáltatási modelljei

Néhány külföldi példát megvizsgálva igyekszem bemutatni a régi könyvek digitalizálásának gyakorlatát. Természetesen ebből a pár példából nem tudunk messzemenő következtetéseket levonni, hiszen ma már számtalan digitális gyűjtemény található a világhálón, nagyon nehéz megbecsülni, hogy pontosan hány régi könyves vonatkozású. A következőkben néhány európai (angol, német, olasz) ingyenesen elérhető online gyűjtemény elemzésére kerül sor. Az elemzett gyűjtemények igen sokfélék, nem is feltétlenül a hasonlóságok vagy különbségek bemutatásán van a hangsúly, a cél inkább a különféle megvalósítási lehetőségek felvázolása.

Nemzeti törekvések

1. Nagy-Britannia: Turning the pages


A Turning the Pages (TTP) létrehozásának gondolata 1996-ban fogalmazódott meg és 2001 óta az Armadillo Systems cég fejleszti. A TTP egy olyan szoftver, melynek célja, hogy segítse a közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, galériák) digitalizált gyűjteményeinek minőségi hozzáférhetővé tételét. A program elsősorban régi könyvek, kéziratok, térképek és oklevelek digitális közzétételét támogatja. Az indulástól kezdve a mai napig folyamatos újítások, fejlesztések jellemzik a szolgáltatás működését. 2006-ban a Microsofttal együttműködve létrehozták a TTP 2.0-s verzióját, mely 3D-s feldolgozásra is képes. 2013-ban jelent meg a TTP 3.0, mely a HTML5 előnyeit kihasználva minden böngészőben és eszközön hozzáférést biztosít az online digitalizált gyűjteményekhez. 2015-ben bevezették a DeepZoom technológiát, 2017-ben pedig elkészült egy dokumentum 4K Ultra HD minőségű digitalizálása is. A TTP számos nemzeti és nemzetközi szakmai díjat nyert.

A TTP weboldala elsősorban a szoftvert mutatja be, illetve a közgyűjteményeknek nyújt információt, útmutatókat a szoftver használatáról, egy digitális könyvtár felépítésének lehetőségeiről. Jelenleg tizenöt, TTP szoftverrel létrehozott online gyűjtemény érhető el a weboldalról. A tartalomszolgáltatás módja és minősége minden esetben más, hiszen a megvalósítás az egyes intézményektől függ. Két intézmény, a British Library és a Newcastle Library tartalomszolgáltatási modelljét vizsgáljuk meg a következőkben.

A British Library TTP gyűjteményében egy, a kutatás szempontjából releváns, tehát régi könyv részleges digitalizált változatát találjuk: Andreas Vesalius De Humani Corporis Fabrica (Az emberi test működéséről) c. művének 1543-as kiadása. A Newcastle Library több a 15. és 18. század között nyomtatott könyv digitalizált változatát is elérhetővé teszi. A két felület megjelenítése különbözik, de alapvetően ugyanazok a funkciók érhetők el: böngészés, illetve kulcsszavas keresés a digitalizált gyűjteményben, miniatűr nézet, zoom, 90°-os forgatás, a kép egérrel való mozgatása, általános információ a műről, súgó a képnézegető használatához. A British Library gyűjteményében megtekinthető könyvről részletes ismertető anyagot olvashatunk, általános információk a műről és szerzőjéről, valamint a könyv keletkezéséről, tartalmáról. A dokumentum lapozása során minden oldalnál új ismertetés jelenik meg. Ezek az információk hanganyag formájában is meghallgathatók.

A gyűjtemények TTP oldalán nem találunk információt a digitalizálás munkafolyamatáról, a szerzői jogokról, letöltési lehetőségről, a fájlformátumról vagy felbontásról és digitális vízjel sem szerepel a digitális képeken.

Az oldal struktúrája és megjelenítése átlátható és érthető. A gyűjtemények elemei között nincs léptetési lehetőség, de könnyen megtalálható a tételeket felsoroló lista. A keresési lehetőségek nem igazán kifinomultak, csak szabadszavas keresési lehetőséget kínál fel az oldal, illetve a gyűjtemény tételei között böngészhet a használó. Web 2.0-s eszközrendszer alternatívákat - regisztrációs, RSS feed, megosztási vagy kommentelési lehetőség - nem találunk a gyűjtemények oldalain.

A digitalizált dokumentumok megjelenítése jó minőségű, nagy felbontású, színes. Az oldalak lapozása csak egyesével lehetséges, de a miniatűr nézetben kiválaszthatjuk, hogy melyik oldalt szeretnénk megtekinteni. A lapozás animációja nagyon jó minőségű, valós hatást kelt. A szöveg nem kereshető és a tételek metaadatai sem érhetők el az oldalon.

Összességében a vizsgált TTP gyűjtemények inkább csak a laikusok számára szolgálhatnak különlegességként. A dokumentumok néhány esetben csak részlegesen vannak digitalizálva, így kutatásra kevéssé alkalmas ez a fajta közzététel. Az érdeklődők azonban sok hasznos információt megtudhatnak a digitalizált művekkel kapcsolatban, ha a szolgáltató intézmény kihasználja a szoftver lehetőségeit.

2. Németország

2.1 Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG)

A szervezet 1951 óta működik jelenlegi formájában, elődje a Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaft 1920-ban alakult. Elsődleges célkitűzése a tudományos kutatás támogatása Németországban akár nemzetközi együttműködések révén is, mind a természettudományok, mind a humán tudományok terén. Tagjai között vannak német kutató egyetemek, nem egyetemi kutatóintézetek, tudományos egyesületek, a Tudományos Akadémia. A számos kutatásfejlesztési program között a tudományos könyvtári szolgáltatások és információs rendszerek támogatása is szerepel. A jelentkezők igen sokféle területen nyújthatják be támogatási igényüket. Az indexelést és digitalizációt támogató programot kifejezetten a tudományos könyvtárak és levéltárak, valamint a kutatóintézetek könyvtárai, levéltárai részére tartják fenn. A program célkitűzése a kivételes jelentőséggel bíró gyűjtemények feldolgozása a transzregionális kutatás érdekében. Jelenleg pályázatot lehet benyújtani a középkori kéziratok katalogizálására, valamint német nyelvű területeken kiadott 16., 17. és 18. századi nyomtatványok digitalizálására.

2.2 A Bajor Állami Könyvtár és a Müncheni Digitalizációs Központ együttműködése

A müncheni központú Bayerische Staatsbibliothek (BSB) németországi és világviszonylatban is egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, nemzetközi hírű kutatóközpont. Az 1558-ban alapított könyvtár hozzávetőlegesen 10,5 millió kötetet, 59 ezer aktuális – elektronikus és nyomtatott - folyóiratot, 130 ezer kéziratot és rengeteg más értékes dokumentumot őriz, így a világ egyik vezető tudásközpontja. Kiemelten kezelik a kulturális örökség hosszú távú megőrzésének és digitalizálásának kérdését. A BSB fő együttműködő partnere a digitalizálási munkákban a Münchener Digitalisierungszentrum (MDZ). A könyvtár digitalizált gyűjteménye több mint 2 millió dokumentumot számlál. A honlapon kevés információt találunk a digitális gyűjteményről, egyből továbbirányít minket az MDZ weboldalára. Az MDZ elsősorban a BSB és más intézmények kulturális örökségének digitalizálási és online publikálási feladatait látja el. Több mint 900 ezer tétel érhető el online a digitális gyűjteményben, mely ingyenesen hozzáférhető.

Az MDZ digitalizálási gyakorlata

Az intézmény honlapja átlátható, igen információgazdag. Részletes információt találunk a digitalizáló eszközökről, a digitalizálási munkafolyamatról, melyet 2004 óta a Zentrale Erfassungs- und Nachweisdatenbank (ZEND) nevű szoftverrel kezelnek. A digitalizálást minden esetben a legjobb minőségű eszközökkel végzik, nem téve különbséget a magas színvonalú és a tömeges digitalizálás között. A digitalizálási munka során arra törekszenek, hogy a könyveket és kéziratokat mindössze egy alkalommal kelljen beolvasni a lehető legjobb minőségben úgy, hogy a beolvasott képet később különböző célokra tudják felhasználni (pl. webes prezentáció, hasonmás kiadás, hagyományos mikrofilm másolat készítése). A munkafolyamatokat, melyek a DFG 2009-ben kiadott digitalizálási útmutatóján alapszanak, a Bayerische Staatsbibliothek szakértőinek közreműködésével tökéletesítették. Céljuk a gyors, ugyanakkor kíméletes digitalizáció, melynek során a dokumentumok sem sérülnek. A hosszútávú megőrzés terén is jelentős eredményeket mutathat fel az intézmény, hiszen a Leibnizi Számítástechnikai Központtal (Leibniz-Rechenzentrum (LRZ)) együtt Németország egyik legnagyobb digitális archívumának tulajdonosa. A 2018 februári adatok szerint 852 TB adatot tárolnak szervereiken. A felhasználók számára is sokféle szolgáltatást kínálnak, mint például az RSS feed, digitális másolat igénylése, különféle mobil applikációk. A digitalizált tartalmakról informatív és részletes statisztikai adatokat is közölnek a honlapon. Számszerű kimutatásokat olvashatunk a gyűjtemény dokumentumainak megoszlásáról a tartalom, kiadási idő és a szerzők szerint.

A digitális gyűjteményben többféle keresési lehetőség is a rendelkezésünkre áll: böngészés, egyszerű és összetett keresés, valamint kép-alapú keresés. A digitális gyűjtemény főbb kategóriái: kéziratok, régi nyomtatványok, térképek és képek, hírlapok, újságok, folyóiratok, kézikönyvek, történelmi munkák, történeti forrásmunkák, hagyatékok és dedikált dokumentumok, Bavarica (bajor gyűjtemény), zene, fotók, vegyes gyűjtemény (kérésre digitalizált anyagok). A régi nyomtatványok kategória a következő gyűjteményekből áll: ősnyomtatványok, táblanyomatos könyvek, egylapos nyomtatványok, emblémáskönyvek, modern könyvek, kínai kéziratok és nyomtatványok (Sinica). A digitalizáció finanszírozója minden esetben a Deutsche Forschungsgemeinschaft. A BSB és az MDZ fontos szerepet töltenek be a német nyelvterületen a 16-18. századig megjelent nyomtatványok katalógusainak (VD16, VD17, VD18) digitalizálásában. Az MDZ gyűjteményében digitálisan elérhető tételek száma a jelenlegi állapot szerint: VD16 – 69 523 tétel, VD17 – 32 551 tétel, VD18 – 231 803 tétel.

Az MDZ honlapjáról közvetlenül elérhető az egyes gyűjteményrészek bemutatása és a digitalizált állomány kereshető az alábbi szempontok szerint: szerző, cím, jelzet, év. A találatokat is rendezhetjük dátum, abc rend, szerző, kiadási hely, jelzet vagy a digitalizálás ideje szerint. A találatok listában jelennek meg, a digitalizált kép miniatűr változatával és néhány alapadattal. A felhasználó két megjelenítési mód közül választhat: az MDZ saját képnézegetőjét az MDZ Viewer-t, valamint egy újabb fejlesztésű rendszert, a Deutsche Forschungsgemeinschaft által támogatott DFG-Viewer-t használhatja a digitális képek megtekintésére.

2.3 A Szászországi tartományi könyvtár – állami és egyetemi könyvtár (Drezda) digitális gyűjteménye


A münchenihez hasonló együttműködéssel találkozunk Drezdában is, a Sächsische Landesbibliothek - Staats- und Universitätsbibliothek Dresden (SLUB Dresden) és a Dresdner Digitalisierungszentrum (DDZ) között. A könyvtárnak és digitalizáló központnak kiemelt szerepe van a szászországi állami digitalizálási program koordinálásban. A program a szászországi tudományos és kulturális örökség digitalizálását tűzte ki célul, elsősorban a tudományos és közkönyvtárak gyűjteményeinek, illetve más kulturális és kutatóintézetek anyagainak közzétételét és a széleskörű online hozzáférés biztosítását a kutatás és oktatás támogatása érdekében. A megvalósítás során három főbb területre fókuszálnak: a digitális média lincencelése, Szászország értékes írott és tárgyi értékeinek digitalizálása, valamint a hosszútávú digitális megőrzés. A program nemcsak a digitalizálási munkafolyamatokra terjed ki, workshopokat és tanácsadást is tartanak az együttműködő intézmények számára. A digitális anyagok közzétételére, prezentálására a Goobi szoftvert használják. 

A SLUB ezen kívül több intézménnyel is együttműködik a digitalizálás, szoftver és infrastruktúra fejlesztése érdekében, közreműködik a Deutsche Digitale Bibliothek és az Europeana adatbázisok építésében, és a már korábban bemutatott DFG-Viewer program fejlesztésének vezetője. 

A digitális gyűjtemény közel 93 ezer címet, több mint 192 ezer kötetet, 1,8 millió tételt (képekkel, térképekkel, rajzokkal együtt) foglal magába. Rendkívül sok kategória található az adatbázisban, ezek főként tematikus gyűjtemények, egybetartozó, hagyatéki gyűjtemények vagy egy-egy alkotó életműve, hozzá kapcsolódó alkotások. Több régi könyves gyűjteményt is találhatunk a kategóriák között. Csoportosításuk megjelenési idejük szerint történt, így külön gyűjteményrészt alkotnak a 15. században (18 cím), a 16. században (920 cím) és a 17. században (21 560 cím) megjelent dokumentumok. A digitális nyomtatványok felhasználási feltételeiről részletes tájékoztatót olvashatunk a gyűjtemény honlapján, melyből kiderül, hogy a digitalizált tartalmakat a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi (CC BY-SA 4.0) licenc alatt teszik közzé. A gyűjtemény RSS feed szolgáltatást is nyújt a használóknak.
A keresési lehetőségek meglehetősen egyszerűek, a gyűjtemény kezdőoldalán egy kis keresőmező található, ahonnan szabadszavas keresés indítható. A találatok megjelenítésekor módosíthatjuk, hogy a metaadatokban vagy a teljes szövegben történjen a keresés. Összetett keresőfelület nincs. Az egyes gyűjteményi kategóriákra kattintva rövid ismertetőt olvashatunk magáról a gyűjteményrészről és itt is feltüntetik az adott kategóriára alkalmazott licencet. A leírás alatt egyből megtaláljuk a gyűjteményrész tételeit az alapadatokkal, melyeket rendezhetünk cím, szerző, sorozat, jelzet vagy kötetszám szerint, növekvő és csökkenő sorrendben.
A digitális tartalom megjelenítési felületén meglehetősen sok praktikus és a felhasználói élményt is javító funkció segíti a dokumentum vizsgálatát.

3. Olaszország: Vatikáni Apostoli Könyvtár gyűjteményének digitalizálása



A Vatikáni Apostoli Könyvtár digitalizálási munkálatai 2010-ben kezdődtek el, a projekt két legfőbb célkitűzése, az állomány digitalizálásán túl, a nagy felbontású képek hosszú távú megőrzése, valamint az online digitális könyvtár fenntartása. A digitális gyűjtemény jelenleg kéziratokból, ősnyomtatványokból, leltárkönyvekből és levéltári anyagokból áll. A könyvtár mintegy 80 ezer kódexének digitalizálása több millió oldal beolvasását jelenti, ami akár több évtizedbe is telhet.

A Vatikáni Könyvtár az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárával együtt közreműködik az ún. Polonsky projektben, melynek célja szintén a muzeális értékű gyűjtemények, régi nyomtatványok digitális közzététele és egy, a kutatók és laikusok számára is szabadon hozzáférhető online gyűjtemény biztosítása. A projekt három fő dokumentumtípus, a héber és görög kéziratok, az ősnyomtatványok és a 15. századi nyomtatott könyvek digitalizálására koncentrál.

A Vatikáni Könyvtár digitalizált gyűjteményének közzététele a Digital Vatican Library (DigiVatLib, DVL) oldalon valósul meg. A weboldal felépítése jól átlátható, modern megjelenésű felület. A digitalizálási projektről csak rövid ismertetőt olvashatunk. A szerzői jogi szabályozásokról, illetve a felhasználási feltételekről csak egy copyright nyilatkozat szerepel az oldalon, miszerint minden tartalom a Könyvtár tulajdonát képezi és az intézmény engedélye nélkül nem készülhet reprodukció sem szövegekről, sem pedig a képekről. A menüpontok az egyes dokumentumtípusokat (kéziratok, ősnyomtatványok, levéltári iratok, leltárak) jelölik, így könnyen megtaláljuk a megtekinteni kívánt gyűjteményrészt. A nyitóoldalon található egyszerű keresőfelületen a gyűjtemény egészében kereshetünk, jelzet, szerző és cím szerint. Az ugyanitt kiválasztható összetett keresésben már megadhatjuk, hogy melyik gyűjteményrészben szeretnénk végezni a keresést, a keresési szempontok pedig bővülnek tárgy, megjegyzés és megjelenés helye opciókkal. Az adatbázisban 665 ősnyomtatvány van digitalizálva. A kiválasztott gyűjteményrész menüpontra kattintva a keresőfelület alatt az elérhető dokumentumok listája és az azokból vett miniatűr képek jelennek meg. A tétel- és képmegjelenítés kifejezetten színvonalas kivitelezésű. A megjelenítő felület olasz, angol és korai nyelven is elérhető. A művek teljes terjedelmükben kerülnek digitalizálásra, még csukott állapotban is készítenek felvételeket a könyvekről, minden oldalról. A tartalmat színes képfájlként teszik közzé. Minden képen találunk digitális vízjelet, illetve a képek alján is feltüntetik a copyright tulajdonost. Az utolsó oldalon a színazonosítást és méretezést segítő színskálát és vonalzót illesztettek a kép mellé. A könyvek szövege nem kereshető. Az általános információ az alábbi adatokat közli: jelzet, szerző, cím, megjelenés dátuma, tulajdonjog és copyright, a tulajdonos logója, a DigiVatLib katalógustételére mutató link, IIIF URI azonosító, az oldal URL címe.

A Vatikáni Apostoli Könyvtár állományának digitalizálása rendkívül fontos lépés a világ kulturális örökségének megőrzése és közzététele tétele szempontjából. Rendkívül pozitív, hogy a digitális gyűjtemény teljesen szabadon, ingyen hozzáférhető és egy valóban minőségi tartalomszolgáltatást nyújt mind a kutatók, mind a laikus felhasználók számára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése