A virtuális valóság használata az empátia oktatásában

We Are Alfred szimuláció

A New England Egyetemen (UNE) a 3. évébe lépett az a projekt, amely a virtuális valóság (VR) technológiát használja arra, hogy idős emberekkel szembeni empátiára oktassa az orvosi, és más egészségügyi szakmák diákjait. Az alkalmazott VR szoftver lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy a betegek bőrébe bújva megtapasztalják az idős korral együtt járó betegségeket. 

Az UNE az első olyan intézmény, amely nem csupán engedélyezte ennek az innovációnak a használatát, de a tesztelésében is az élen jár. Az egészségügy különböző területeiről eddig több mint 600 hallgató vett részt a programban. 

VR technológia

VR munkaállomás

A szoftver megálmodói tapasztalati tanulásra alkalmas, hiteles, virtuális valóság-narratívákat készítettek, a filmgyártás, a szoftverfejlesztés s az interaktív média kombinációjának alkalmazásával. 

A projekt az Embodied Labs (EL) szoftverét használva, olyan magával ragadó élmények megtapasztalását teszi lehetővé, mint amilyen az Alzheimer kór különböző stádiumai, az időskori makuladegeneráció vagy a magasfrekvenciájú halláskárosodás. 

Az Embodied Labs alkalmazása a virtuális valóság technológiára épülő tesztkörnyezetet alakít ki, és egyedülálló abban, hogy első kézből származó információk, a páciens által tapasztaltak révén tanít. Az Alfred Lab a makuladegenerációval és hallásvesztéssel ismertet meg Alfred, egy 74 éves afro-amerikai férfi szemszögéből. A Beatriz Lab az Alzheimer kórról tanít egy középkorú asszony küzdelmein keresztül, a Clay Lab pedig az életvégi beszélgetésről szól, melynek során megismerhetjük a 66 éves veterant, Clay-t, aki IV. stádiumú gyógyíthatatlan tüdőrákos. 

A projekt megvalósítása

A projekt kezdőtőkéje több VR készlet megvásárlását is lehetővé tette. Egy készlet jelenleg számítógép konfigurációtól függően, körülbelül 2,000 – 2,500 dollárba kerül, de a technológia egyre elérhetőbb és megfizethetőbb, ezért a költségek csökkenése várható. A megvalósítás során megvásárolták a készülékeket, kifejlesztették az elő-és utóértékelési folyamatokat, majd ezeknek a szoftverbe történő ágyazása után kiképezték a személyzetet és a projektfeladatot beépítették a geriátriai (idősgyógyászati) tananyagba. 

Könyvtári diákmunkásokkal és önkéntes orvostanhallgatókkal végezték a tesztelést. Az első évben 178 orvostanhallgató kapott egy 10 hetes időintervallumot arra, hogy teljesítse a tesztelési feladatot a könyvtárban. A 24 órán át nyitva tartó könyvtár nagyszerű lehetőséget biztosított arra, hogy akkor végezzék el a tesztet, amikor az kényelmes a számukra. A projekt második évében orvosasszisztens hallgatókat is bevontak a feladatba és bár nem volt előre tervezve, de a nagy érdeklődésnek köszönhetően más szakok hallgatóinak is biztosították a részvételi lehetőséget.

A teszteléshez a szoftvert az Embodied Labs (EL) oldaláról töltötték le és szükség szerint onnan is frissítették. Az elő-és utóértékelések eredetileg Google űrlapok segítségével készültek, de később a jobb ellenőrizhetőség és nagyobb adatbiztonság miatt a REDCap (Research Electronic Data Capture) alá lettek átmigrálva. A REDCap egy olyan magas biztonságú webes alkalmazás, amelyet online felmérések és adatbázisok kiépítésére, kezelésére használnak.

Gyakorlati tapasztalatok

Tesztelés folyamatban

Néhány felhasználó szédülést vagy hányingert tapasztalt a készülék használata közben, ezért az Embodied Labs azt javasolja, hogy a headset viselési idejét 10 percben limitálják. Kihívást jelentett az, hogy úgy biztosítsák a felhasználók számára a higiénikus headset használatot, hogy közben a fertőtlenítés során ne károsodjon  maga az eszköz. 

Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok nagyobb megértést tanúsítanak és empatikusabbak azokkal az idősekkel, akik életkorhoz kötődő egészségügyi problémával küzdenek. 

Összegzés

A kar és az egyetem hallgatói nagyon jól fogadták a VR technológiát és pozitívan nyilatkoztak egy ilyen innovatív eszköznek az oktatásba történő integrációjáról. A projekt részeként a diákok nem csak magával a technológiával ismerkedtek meg, hanem az amerikai Nemzeti Orvostudományi Könyvtár időskorúak egészségével kapcsolatos információforrásaival is. 

Az egyetemi könyvtár (UNE Library) látogatottsága, presztízse jelentősen nőtt, és a projekt olyan hallgatókkal is elősegítette a kapcsolatépítést, akik lehet, hogy egyébként nem látogatták volna meg a könyvtárat. A VR tréning tehát egy olyan hatékony tanítási, érzékenyítési módszernek bizonyult, amely az empátia fejlesztése mellett remek kapcsolatépítési lehetőség is a könyvtáraknak.

Forrás

Elizabeth Dyer, Barbara J. Swartzlander, Marilyn R. Gugliucci: Using virtual reality in medical education to teach empathy

Journal of the Medical Library Association, Vol 106, No 4 (October, 2018)
DOI: dx.doi.org/10.5195/jmla.2018.518
URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6148621/pdf/jmla-106-498.pdf