keresés

2016. december 8., csütörtök

21. századi ex libris

  Az ex libris műfaja a 15-16. században jelent meg és terjedt el Európában, és ma is igen jelentős mind művészettörténeti, mind művelődéstörténeti szempontból. Régen, ahogy a név is jelzi (ex libris, azaz könyvei közül való) a könyv tulajdonosát jelölő "tulajdonjegy" volt, mely a könyvgyűjtés velejárója volt. Hiszen minden magára valamit is adó könyvgyűjtő készíttetett magának ex librist. Napjainkban is nagy hagyománya van a műfajnak, ám inkább műgyűjtői szempontból. A magyar ex libris-művészetről rendkívül jó tanulmányok születtek, azonban úgy gondolom, nagyon kevesen ismerik a kisgrafika ezen ágát. Pedig egy igen izgalmas, komplex műfaj, különösen azok számára, akik érdeklődnek a grafikai művészetek, a múltbéli könyvkiadás, az irodalmi vagy tudományos élet fontos képviselői iránt.



  Rohamosan fejlődő világban élünk, a digitális eszközök, az információs társadalom alapjaiban változtatják meg a mindennapjainkat. Ezzel a fejlődéssel az információszolgáltató intézményeknek is lépést kell tartaniuk. Tapasztaljuk is, hogy számos online adatbázis, tartalomszolgáltató felület jön létre a világ kultúrkincseinek védelme és hozzáférhetővé tétele érdekében. A digitális világ egyik legnagyobb előnye, hogy mindazt, amit elődeink alkottak a történelem során (legyen az irodalmi vagy tudományos munka, képzőművészeti vagy bármilyen más alkotás, örökség), megőrizhetjük és közzé tehetjük, így segítve a tanulást, információszerzést.
  Amellett, hogy a jövőről alkotott elképzeléseink meghatározó szerepet játszanak életünkben, szeretünk visszagondolni a múltra, megismerni a régebbi korok társadalmait, ideológiáit, művészetét, hiszen ezekből is rendkívül sokat meríthetünk. Véleményem szerint ez különösen igaz a művészetekre, azon belül is a képzőművészetre, mely mindig is reflektált saját korának eseményeire.
  Ebből a szempontból a kisgrafika műfajába tartozó ex libris is rendkívül jelentős információhordozó. Az ex libris ugyanis elválaszthatatlan tulajdonosától, mindig valamiféle tudósítást, információt ad arról a személyről, akinek készült. A személy nevének feltüntetése egyértelműen azonosítja a tulajdonost, fontos azonban a képi ábrázolás is. Sokféle témájú lehet egy ex libris, ez a téma a tulajdonosról ad tájékoztatást: például foglalkozásáról, életeseményeiről, hobbijairól, gyűjtőköréről. Emellett a tulajdonos (akár magánszemély, akár intézmény) gyűjteményét is azonosíthatjuk. Így megismerhetjük az adott kor (neves) embereinek érdeklődési körét, esetleg társadalmi hovatartozását, munkásságát. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk ezen alkotások művészeti értékéről, művészettörténeti jelentőségéről sem.

  A 20. században az ex libris-művészet virágkorát élte Magyarországon. Rendkívül sok nemzetközileg is elismert művész alkotott ebben a műfajban. Számos kiállítás, tárlat nyílt kifejezetten a kisgrafika és az ex librisek bemutatására. Drahos István, grafikusművész is e kor egyik jeles alkotója volt. Nevét talán kevesen ismerik, ennek oka lehet az is, hogy az ex libris-kultúra terén általában kevéssé tájékozottak az emberek. Sok nevet ki lehetne még emelni ebből a korszakból. Úgy gondolom, az online felületen hiánypótló lehet minden olyan tartalomszolgáltatás, mely az egyes művészek munkásságának bemutatásával egyben az adott művészeti ág rejtelmeibe és a kor életébe is betekintést enged.

  Mint minden művészeti ágban, az ex libris műfajban is a különböző korok stílusai, a társadalmi eseményekre való reflektálás, az egyes alkotók életműve és a kortársak egymással való viszonya teszi izgalmassá a kutatást. A tudományos kutatások eredményei akkor lehetnek igazán hasznosak, ha azokat érdekes, fogyasztható, figyelemfelkeltő formában közzé is tesszük, elsősorban a felhasználói igények kielégítése és valamilyen szintű ízlésformálás céljából. Emellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a művészeti témájú tartalomszolgáltatás csakis vizuális képmegjelenítéssel együtt lehet sikeres. Ez azonban újabb kérdéseket vet fel, többek között a szerzői joggal és a kulturális, közművelődési intézmények közötti együttműködéssel kapcsolatban...


₁ Kép forrása: lásd itt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése