Az ex
libris műfaja a 15-16. században jelent meg és terjedt el Európában, és ma is
igen jelentős mind művészettörténeti, mind művelődéstörténeti
szempontból. Régen, ahogy a név is jelzi (ex libris, azaz könyvei közül való) a
könyv tulajdonosát jelölő "tulajdonjegy" volt, mely a könyvgyűjtés velejárója volt. Hiszen minden magára valamit is adó könyvgyűjtő készíttetett
magának ex librist. Napjainkban is nagy hagyománya van a műfajnak, ám inkább
műgyűjtői szempontból. A magyar ex libris-művészetről rendkívül jó tanulmányok
születtek, azonban úgy gondolom, nagyon kevesen ismerik a kisgrafika ezen ágát.
Pedig egy igen izgalmas, komplex műfaj, különösen azok számára, akik
érdeklődnek a grafikai művészetek, a múltbéli könyvkiadás, az irodalmi vagy
tudományos élet fontos képviselői iránt.
Rohamosan
fejlődő világban élünk, a digitális eszközök, az információs társadalom
alapjaiban változtatják meg a mindennapjainkat. Ezzel a fejlődéssel az
információszolgáltató intézményeknek is lépést kell tartaniuk. Tapasztaljuk is,
hogy számos online adatbázis, tartalomszolgáltató felület jön létre a világ
kultúrkincseinek védelme és hozzáférhetővé tétele érdekében. A
digitális világ egyik legnagyobb előnye, hogy mindazt, amit elődeink alkottak a
történelem során (legyen az irodalmi vagy tudományos munka, képzőművészeti vagy
bármilyen más alkotás, örökség), megőrizhetjük és közzé tehetjük, így segítve a
tanulást, információszerzést.
Amellett,
hogy a jövőről alkotott elképzeléseink meghatározó szerepet játszanak
életünkben, szeretünk visszagondolni a múltra, megismerni a régebbi korok
társadalmait, ideológiáit, művészetét, hiszen ezekből is rendkívül sokat
meríthetünk. Véleményem szerint ez különösen igaz a művészetekre, azon belül is
a képzőművészetre, mely mindig is reflektált saját korának eseményeire.
Ebből a
szempontból a kisgrafika műfajába tartozó ex libris is rendkívül jelentős
információhordozó. Az ex libris ugyanis elválaszthatatlan tulajdonosától,
mindig valamiféle tudósítást, információt ad arról a személyről,
akinek készült. A személy nevének feltüntetése egyértelműen azonosítja a
tulajdonost, fontos azonban a képi ábrázolás is. Sokféle témájú lehet egy ex
libris, ez a téma a tulajdonosról ad tájékoztatást: például foglalkozásáról,
életeseményeiről, hobbijairól, gyűjtőköréről. Emellett a tulajdonos (akár
magánszemély, akár intézmény) gyűjteményét is azonosíthatjuk. Így
megismerhetjük az adott kor (neves) embereinek érdeklődési körét, esetleg
társadalmi hovatartozását, munkásságát. Ugyanakkor nem
szabad elfeledkeznünk ezen alkotások művészeti értékéről, művészettörténeti
jelentőségéről sem.
A 20.
században az ex libris-művészet virágkorát élte Magyarországon. Rendkívül sok
nemzetközileg is elismert művész alkotott ebben a műfajban. Számos kiállítás,
tárlat nyílt kifejezetten a kisgrafika és az ex librisek bemutatására. Drahos
István, grafikusművész is e kor egyik jeles alkotója volt. Nevét talán kevesen
ismerik, ennek oka lehet az is, hogy az ex libris-kultúra terén általában
kevéssé tájékozottak az emberek. Sok nevet ki lehetne még emelni ebből a
korszakból. Úgy gondolom, az online felületen hiánypótló lehet minden olyan tartalomszolgáltatás,
mely az egyes művészek munkásságának bemutatásával egyben az adott művészeti ág
rejtelmeibe és a kor életébe is betekintést enged.
Mint
minden művészeti ágban, az ex libris műfajban is a különböző korok stílusai, a
társadalmi eseményekre való reflektálás, az egyes alkotók életműve és a
kortársak egymással való viszonya teszi izgalmassá a kutatást. A tudományos
kutatások eredményei akkor lehetnek igazán hasznosak, ha azokat érdekes,
fogyasztható, figyelemfelkeltő formában közzé is tesszük, elsősorban a felhasználói igények kielégítése és valamilyen szintű ízlésformálás céljából. Emellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a művészeti témájú tartalomszolgáltatás csakis vizuális képmegjelenítéssel együtt lehet sikeres. Ez azonban újabb kérdéseket vet fel, többek között a szerzői joggal és a kulturális, közművelődési intézmények közötti együttműködéssel kapcsolatban...
₁ Kép forrása: lásd itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése