A könyvtári mobil applikációkkal kapcsolatban eddig megnéztük, hogy mit is szolgáltatunk, hogyan és kinek, de miből, milyen források felhasználásával kérdéscsoportot eddig még nem vettük górcső alá. A téma feldolgozásakor fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy mennyire új keletű dologról van szó, ami abszolút a 21. századra jellemző és előzményei is leginkább erre az időszakra tehetőek. Mint már az előbbi blog bejegyzésekben is említettem hazánkban ez az újfajta könyvtári „marketing” még nem bontakozott ki. Ebből adódóan kevés forrás áll rendelkezésünkre, amik leginkább a weben elérhetőek. A mobil applikációkkal kapcsolatban, azonban rengeteg szakirodalomból tud az érdeklődő válogatni. Először vizsgáljuk meg ezeket.
Könyvek a mobil alkalmazásokról
A mobil applikációk elterjedése a telefonok „okosodásával” kezdte meg térhódítását. Ez leginkább az informatikusok, illetve a programozók szférájában kezdett kibontakozni, hogy ezeket a telefonokat hogyan és miként lehetne még korszerűbbé, használhatóbbá tenni. Ha visszaemlékszünk még a 2000-es évek elejére még a Java programozási nyelvvel készítették a készülékeket. Ezt mára abszolút felváltották az Androidos és iOs rendszerek. A programozással kapcsolatban rengeteg szakkönyv és cikk látott napvilágot. Csak, hogy pár példát említsek, Gregorics Tibor publikált egy kétkötetes tanulmányt a programozással kapcsolatban 2013-ban. De példaként felhozhattam volna Illés Zoltán könyvét a Programozás C# nyelven illetve Benkő Tiborné művét is ugyanebben a témakörben.
Írások a könyvtári applikációkról
Hazai viszonylatban 2015-ben jelent meg egy érdekes cikk a könyvtári mobil alkalmazásokkal kapcsolatban. Dér Katalin a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás folyóiratban fogalmazta meg a lehetőségeket. Az írás taglalja, hogy a könyvtáraknak fel kell készülniük az új generációk jelenlétére, akiket „mobinautáknak” nevez. Fontos, hogy a bibliotékák lépést tudjanak tartani a fejlődéssel, hogy olvasóikat teljes mértékben ki tudják szolgálni. Az applikációk integrálása a könyvtári szférákba egyre elengedhetetlenné vált. Számos szakember szólalt fel konferenciákon a témával kapcsolatban. Sipos Anna Magdolna, Könyvtári Reneszánsz: Könyvtárak az információs társadalomban 2.0 című könyve is több aspektusból megvizsgálja az applikációk használatát a bibliotékákban. Garamvölgyi László is tartott prezentációt a témakörben 2014-ben, ami a mobil alkalmazásokat célzó szolgáltatások tapasztalatairól szólt hazánk nemzeti könyvtárában (a prezentáció később megjelent a TMT-ben is). Ezért nem újdonság, hogy az Országos Széchényi Könyvtár az első bibliotékák között volt, akik próbálkoztak ezen az új területen. Először a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár), és az EPA (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis) szolgáltatásaihoz készített kifejezetten mobilra optimalizált programokat.
Külföldi példaként, meg kell említenem, a téma fő forrásának is tekinthető Bruce Washburn által írt, a Library Mobile Applications: What Counts as Success? ami a könyvtári mobil alkalmazásokról szól és azok sikerességének kulcsáról. Maga az írás ugyan csak 7 oldal, de a szerző tömören és világosan kifejti a bibliotékák lehetőségeit az applikációk területein. Fontos, hogy ezeknél a forrásoknál figyelembe vegyük, hogy milyen típusú applikációkról ír a szerző. A könyvtárakat figyelembe véve ugyanis kétféle alkalmazások jelennek meg szolgáltatási köreikben. Egyfelől azok az applikációk, amiket nem bibliotékák számára hoztak létre, mégis beintegrálhatók azok szolgáltatásaiba (olvasó applikációk). Másfelől, pedig ott vannak a kizárólag könyvtáraknak létrehozott, kifejlesztett alkalmazások köre (egy-egy könyvtár honlapja mobil felületre optimalizálva).
Téma megjelenése a weben
A bevezetőben már említettem, hogy a téma fő orgánumai az interneten elérhetőek leginkább, és külföldi viszonylatban jelentősebbek. A források ilyen jelegű megoszlása kézenfekvő, hisz ha azt nézzük, hogy egy alkalmazást úgy ismerünk meg a legjobban, ha a Google Play áruházában kikeressük, letöltjük és kipróbáljuk azokat. Szakmai szempontból jelentős honlapoknak tekinthetők a LibraryScienceList.com ami egy világméretű könyvtárosi weboldal. Számos cikk és felszólalás történik a mobil applikációk beintegrálásáról a könyvtári szférákba. Ezen a honlapon jelent meg többek között egy összegző írás a legnépszerűbb könyvtárakban is használható alkalmazásokról. Nicole Hennig oldalán is a mobil eszközökre optimalizált programokról van szó és többek között felmerül ezek használata is a bibliotékákban. Megemlíthetjük még a Bestof LibGuides Community weboldalt és az M-Libraries oldalt is.
Láthatjuk tehát, hogy a téma információforrásai szerteágazók és mindenki megtalálhatja a kedvére valót, mind papíralapon és online is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése