Interaktív gyerekkönyvek forráselemzés

Az előző két bejegyzésemben magáról a témáról írtam, illetve arról, hogy miként változott meg az interaktivitás szó a gyerekkönyvek esetében az idők folyamán. Ebben a bejegyzésben azt vizsgálom meg, hogy a témámban miként oszlanak meg az elsődleges-, másodlagos- és harmadlagos források és azok milyen arányban állnak egymással.

Milyen szintű információk vannak?

Az interaktív gyerekkönyvek esetében az elsődleges információforrások a könyvek és azok alkotói, illetve a szerzők által írt cikkek az adott olvasmányról. Ebben a témakörben azonban nem a szerzők szoktak írni a saját művükről, hanem más cikkírók, akik már a másodlagos forrásokhoz tartoznak. Amíg a primer források elég alacsonyak – ha a szerzők által írt cikkeket és bejegyzéseket vesszük – addig a másodlagos források száma már sokkal nagyobb. Általában a legtöbb újonnan készült, írt és kiadott mesekönyvről mindig megjelenik egy-egy publikáció az adott kiadó újságjában vagy honlapján. Ezekre az írásokra – elsősorban a honlapon – olvasói reakciók is érkeznek, hogy kinek hogyan tetszett, mennyi idős gyermekeknek ajánlják, mi az, ami kevésbé volt szimpatikus az olvasóknak. Tulajdonképpen ezek már a harmadlagos források közé tartoznak, amikor már maguk az olvasók és használók nyilvánítanak véleményt az adott könyvről. A másik felület pedig a blog, ahol az olvasók és felhasználók könnyen információt tudnak cserélni a művekről és a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Legyen szó hagyományos értelembe vett interaktív gyerekkönyvről, mobil applikációról vagy a szülők által készített textilkönyvekről, ezek a felületeken tudnak a legkönnyebben és a legcélzottabban cserélődni az információk.

Könyváruházak 

A könyvek esetében az egyik legkönnyebb kiindulópont új olvasmány keresésére a nagyobb könyváruházak weblapján keresgélni. Itt számos ötletet kapunk, interaktív gyerekkönyvek esetében is. Magyar áruházak közül az Alexandra kiadó honlapján, és a Libri webáruházában is találhatunk számos találatot. A másik nagy internetes könyváruházban, a Bookline-on is lehet találni a - főleg 6 év alatti - gyermekek számára interaktív mesekönyveket.  Az Amazon webáruházában szintén számos lehetőség közül választhatunk, azonban itt már inkább az idegennyelvű könyvek vannak feltüntetve.

Blogok 

Számos magyar nyelvű blogot is találhatunk a témával kapcsolatban. Ilyen a Zakkant olvas nevű blog, ahol egy korábbi bejegyzésben arról olvashatunk, hogy egy magyar interaktív mesekönyv milyen sikeres lett a tengerentúlon. A személyesebb blogok között is lehet találni olyat, amelyben a saját gyerekek élményeit írja le az interaktív mesékkel kapcsolatban. A mai világban az információk nagyon gyorsan átadhatók az internet segítségével és a blogok számának növelése ezt is elősegíti. Hiszen itt rögtön tudnak egymásnak
A blogok mellett megannyi oldal is foglalkozik a gyerekkönyvekkel, azokat elemzik különböző nézőpontok szerint. Ilyen az angol nyelvű Born Reading című weboldal, ahol különböző cikkek jelennek meg a témával kapcsolatban, például listát készítenek az ő szerintük legjobb interaktív gyerekkönyvekről 2015-ben. A Hands on as we grow oldalon is találhatóak olyan írások, amelyek ezzel a témával foglalkoznak.

Applikációk

A 21. században a fenti példákon kívül egyre jobban terjednek a különböző telefonos applikációk, amelyek mindinkább az interaktivitás felé fordulnak. Ezek segítségével a gyermekek bárhol tudnak okos eszköz segítségével könyvhöz jutni, amely fejleszti is a képességeiket. A hagyományos könyveken kívül applikációkról is találhatunk cikkeket. Például a The Guardian honlapján található egy írás, amely a tavalyi év 10 legjobb applikációit foglalja össze, természetesen az adott applikációról pár soros jellemzéssel kibővítve. Ezen kívül a Kobo oldalán is találhatunk interaktív gyerekkönyv applikációkat nem csekély választási lehetőségekkel.
A magyar applikációk terén a BookR kids ért el áttörést azzal, hogy interaktív applikációk segítségével dolgozza fel a hagyományos meséket. Szinte hetente frissül a mesekínálatuk,  nem csak magyar, hanem már angol nyelvű könyvek is elérhetők a honlapjukon.

Konklúzió 

A fent leírtak fényében elmondható, hogy a legnagyobb részt a témámmal kapcsolatban a honlapok és a blogok bejegyzései, tehát a harmadlagos  információk adják. Ezek nemcsak a szülőknek jelentenek fontos forrásokat, hanem a könyvkiadók is követni tudják más felmérések mellett, hogy milyen igények alakulnak ki a témával kapcsolatban. Tulajdonképpen az interaktív gyerekkönyvek a jövő eszközei, mivel az internet és a számítógép segítségével már a gyerekek maguk is "készíthetnek" könyveket, amelyeknek a történetét ők találják ki és segítséggel megvalósíthatják. A kiadóknak lépést kell tartaniuk a változásokkal, amelyek új távlatokat nyitnak meg számukra.