Eredeti cím: AI in Academia: Policy Development, Ethics, and Curriculum Design
Szerző: Odin Halvorson
Megjelent: The Student Research Journal, May 2024
URL: https://scholarworks.sjsu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1533&context=ischoolsrj
A tanulmány kulcsszavai: AI (artificial intelligence), mesterséges intelligencia (MI), nagy nyelvi modellek (LLM), MI a felsőoktatásban, MI etika, könyvtár- és információtudomány, tanterv fejlesztés, MI kompetenciák, információs etika, digitalizálás, MI az oktatásban, MI bevezetése a könyvtárakban, információtudományi trendek, tudományos kutatás és a MI, a MI etikus felhasználása, a MI hatása az oktatásra, a MI hatása a könyvtárakra, a MI felelősségteljes használata
Az AI in Academia: Policy Development, Ethics, and Curriculum Design egy átfogó és gondolatébresztő tanulmány, amely a mesterséges intelligencia (MI) és az akadémiai környezet találkozásakor felmerülő kihívásokat, lehetőségeket és következményeket járja körbe. A szöveg alapos elemzést nyújt arról, hogyan formálhatja a MI az egyetemi intézmények, kutatási folyamatok és oktatási programok jövőjét.
A tanulmány a MI technológiát, különösen a nagy nyelvi modelleket (LLM-eket), mint alapvető eszközöket mutatja be, amelyek új társadalmi és tudományos normákat alakíthatnak ki. Az olyan idézetek, mint Blau et al. (2024) megállapítása, miszerint a MI „kihívja az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a megismételhetőség normáit”, jól alátámasztják a szerző érveit a technológia hatásairól.
A tanulmány kiemeli a San Jose Állami Egyetem iSchool példáját, amely a MI technológiák integrációjának élvonalában helyezkedik el. Souvick Ghosh és Dennise McCoy (2024) munkája révén bemutatja, hogyan frissíthetik az oktatási intézmények a tanterveiket a MI-alapú kompetenciák fejlesztésére, mint például az adatvédelem, algoritmikus elfogultság kezelése és etikus adathasználat.
A szöveg párhuzamot von a múlt technológiai forradalmai – például a nyomtatás elterjedése – és a MI jelenlegi fejlődése között. Madelaine Russell (2024) példája jól rávilágít arra, hogyan alakították a technológiák a társadalmi egyenlőséget és részvételt, és ezt a perspektívát a MI által generált lehetőségek és egyenlőtlenségek elemzésére is alkalmazza.
A Student Research Journal (SRJ) példája iránymutató, amely a MI eszközök felelősségteljes használatára vonatkozó politikákat dolgozott ki. Az átláthatóság és a MI által generált tartalmak dokumentálása kulcskérdések, amelyeket Hoffeditz (2024) megközelítése találóan ábrázol. Ez a gyakorlati útmutató hasznos modellként szolgálhat más intézmények számára is.
A tanulmány széleskörűen szemléli a technológiai, etikai és társadalmi szempontokat egyaránt, bemutatva azt is, hogy a MI miként hat a kutatásra és a felsőfokú oktatásra. Gyakorlati javaslatokat tesz, megemlítve Ghosh és McCoy (2024) munkáját, mely konkrét útmutatásokat tartalmaz az oktatási tantervek frissítéséhez, például új kompetenciák fókuszba helyezésével, mint amilyen az etikus MI használat. Valamint, a cikk történeti megközelítéssel igyekszik kontextusba helyezni a MI-t, megemlítve annak társadalmi hatásait és lehetőségeit.
A cikk írója is kiemeli, hogy feltétlenül szükség van további tanulmányokra, melyek periódikusan felülvizsgálják a MI felhasználásának és oktatásásnak az aktuális helyzetét.
Összegzés
Az AI in Academia tanulmány alapvető segítséget nyújt a mesterséges intelligencia és az akadémiai közösségek közötti kapcsolat megértéséhez. Rávilágít a MI etikus használatának fontosságára, és gyakorlati lépéseket ajánl a jövőbeni intézményi alkalmazkodáshoz. Bár néhány területen lehetne tovább mélyíteni az elemzést, melynek szükségességét a szerző is említi, a tanulmány átfogó és releváns betekintést nyújt a MI által formált jövőbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése